Veritas entrée




A Veritas Történetkutató Intézet alapításának céljáról a következőket írta a Magyar Közlöny:


„A nemzeti összetartozás erősítése érdekében a magyar közjogi hagyományok méltó módon történő bemutatása, valamint az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes […] ismeretterjesztő igényű, és a nemzettudatot erősítő céllal történő feldolgozása, továbbá a közösségi emlékezet és a reális, jól megalapozott nemzeti történelmi tudat kialakulásának támogatása.”


Ezek után érdemes visszaidézni az új tudományos intézet igazgatójának szavait:


„Arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után.”


Az ország szuverenitásának elvesztését az Alaptörvényben is rögzítették. Igaz, a kormányzó a helyén volt és ő volt a magyar fegyveres hatalom legfőbb hadura.


A kormányzó által kinevezett magyar kormány szintén a helyén volt. A kormány és végrehajtó szervei irányításával működött a közigazgatás, a teljes államgépezet.


A szuverenitás elvesztése nyilván csökkentené a felelősséget azon történelmi eseményekért, melyek 1944. március 19. után hazánkban történtek. Például a több mint 400 ezer magyar-zsidó deportálásáért és meggyilkolásáért.


Nyilvánvaló, ha elveszett a szuverenitás, a kormányzó nem akadályozhatta meg a magyar történelem legnagyobb népirtását.


Ez a régi-új tétel azonban új magyarázatot kíván.


Ha Horthy kormányzónak nem volt többé hatásköre megakadályozni a vidéki zsidóság kiirtását, hogyan állíthatta le a deportálásokat 1944. július 7-én? Hogyan volt hatásköre augusztusban ismét engedélyt adni a deportálások folytatására, most már a budapesti gettókban összegyűjtött zsidókra vonatkozóan?


Van azonban az új történeti intézet igazgatójának egy további, súlyosan félreérthető üzenete: „az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra.”


Ez az új doktrína, nem is annyira új, miszerint itteni zsidókról van szó, nem igazán magyarokról.


Ebből az következik, hogy 1944-ben a „jelentős veszteség” igazán nem Magyarországot, a magyar nemzetet érte.


Nos, ebben a félreérthetőségben rejlik a Veritas „belépőjének” legnagyobb veszélye.


Egyszerre, egy helyen lehet ennyit véletlenül tévedni?


Egyszerre, egy helyen lehet ennyi félreérthető állítást megfogalmazni?


Felmerül a kérdés, hogyan szolgálja mindez az alapításkor megfogalmazott célokat:


– az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes […] ismeretterjesztő igényű feldolgozását,


– a nemzettudat és a nemzeti összetartozás érzésének erősítését,


– a jól megalapozott nemzeti történelmi tudat kialakulásának támogatását.


Ha nincs tévedés, nincs félreértés, akkor a történelem, a nemzet, a nemzeti érzés és összetartozás újraértelmezéséről van szó. Egyáltalán nem új, sokunkat ismét veszélyeztető módon.