Újságírók vs. tények




Havas Henrik legutóbbi műsorában az ATV-n Csintalan Sándor egy laza mozdulattal az előző kormányok nyakába varrta az uniós költségvetési pénzek felhasználásának késését.


Szelestey Lajos próbált a pályázatok leállítására hivatkozni, ámde a jelenlévő öt újságíró közül mintha egyik sem tudta volna, hogy az előző uniós költségvetés hét évéből mindössze két, azaz kettő évig volt miniszterelnök Gyurcsány Ferenc (aki nem mellékesen egymilliárd plusz eurót harcolt ki a nekünk megítélt uniós költségvetési összeghez), majd egy, azaz egy évig kormányzott Bajnai Gordon. E három év alatt indultak a pályázatok, majd következett Orbán Viktor, aki a költségvetés hét évének nagyobbik részében, négy éve kormányoz/uralkodik és hatalomra kerülése után leállította a pályázatokat.


Ne tudták volna? Baj. Tudták, de nem mondták? Miért?


Továbbá:


Ugyanezen sajtómunkások ne tudták volna, hogy pályázni bizony nem könnyű. Pénz kell hozzá. Nemcsak az érvényes pályázat elkészítéséhez, hanem mert a lényegében ingyen kapott uniós pénz elnyeréséhez önrész kell. Pénz, ami nincs. Nincs, mert a bank nem tud adni. Nem tud, mert nincs neki miből. Mert elvették tőle. Stadionra, MMA-ra, alaptörvény asztalára, CÖF-re, világméretű kettős állampolgárságra, Felcsútra, Közgépre, Mol-részvényre, közműcégek vásárlására, választás előtti osztogatásra, kereskedelmi televízió vásárlására, a „rezsicsökkentés” kompenzálására, emlékművekre, szobrokra, fölösleges intézményekre, orbitális kormány- és pártpropagandára és még nincs vége, mi mindenre.


Kedves Újságírók! Nem kellene mindezt valamilyen módon a választópolgár tudomására hozni?