OGY - Krónika 6. rész (alkotmánymódosítás, Ab-törvény: expozé, vezérszónokok)
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/4. negyedév
- 2010. november 02. kedd, 22:54
- Hírek
Az Országgyűlés kedden este megkezdte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának általános vitáját.
Lázár: a választói akarat teljesítéséről szól a különadó ügye
A Fidesz frakcióvezetője szerint az általa, a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági megsemmisítése után beterjesztett javaslatok elfogadása nem gyengíteni fogja a jogállamot, hiszen egy normálisan működő országban a választói akarat teljesítése erősíti a demokráciát.
Lázár János ezt az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának általános vitájában mondta. A két előterjesztés rögzítené: nincs helye alkotmánybírósági felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely országos népszavazással sem változtatható meg.
A Fidesz-frakcióvezető expozéjában indoklásképpen - utalva a különadóról szóló törvény ismételt beterjesztésére - azt mondta, ideiglenes és gyors megoldásra van szükség, ami ugyan "nem a legszebb, nem a legelegánsabb", de hatékonynak kell lennie, amíg nem születik meg az új alkotmány.
Fidesz: az emberek oldalára állt a kormánytöbbség
A Fidesz az emberek igazságérzetének oldalára állt a "régi" és az "új korszak" szabályai között feszülő konfliktusban - fogalmazott Szijjártó Péter, a párt vezérszónoka a Lázár János által benyújtott javaslatok általános vitájában.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: egy demokráciában kizárólag a választói akarat jelenthet stabil kiindulópontot, az állampolgárok az idén pedig már kétszer is világossá tették, hogy mit szeretnének.
MSZP: a Fidesz felhatalmazás nélkül csonkolja az Alkotmánybíróság jogköreit
Lamperth Mónika szerint a Fidesz a választópolgároktól nem kapott felhatalmazást arra, hogy "csonkítsa" az Alkotmánybíróság (Ab) jogköreit.
A szocialista politikus helyesnek és támogathatónak nevezte a "pofátlan" végkielégítések elleni harcot, ugyanakkor azt mondta, a kormánytöbbségnek ehhez más, törvényes eszközöket kellene választania.
Lamperth Mónika beszédében a labdarúgásból vett példával élve úgy fogalmazott, hogy a Fidesznek a "bíró fölmutatatta a piros lapot", amely alól a párt úgy kíván kibújni, hogy a szurkolókra hivatkozva megváltoztatja a foci szabályait.
Jobbik: a kormánypártok letérnek a jogállamiság útjáról
A Jobbik szerint letér a jogállamiság útjáról a kormánytöbbség, ha elfogadja az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését célzó javaslatot.
Gyüre Csaba, a párt vezérszónoka azt mondta: ezzel a döntéssel Fidesz-KDNP "átlépi a Rubicont, ahonnét nincs visszaút".
A politikus arról beszélt, hogy a nagy összegű végkielégítések megadóztatása helyes cél, a visszafizettetésükre a kormánypártok által eltervezett módszerrel azonban nem értenek egyet. Erre alkotmányos, jogállami megoldást kell találni - mondta, hozzátéve, ugyanez igaz a válságadók kivetésére.
A kormánypárti képviselőket arra figyelmeztette: nem mindig ők lesznek hatalmon, és ha növelik a kormány befolyását, a későbbi kabinetek lehetőségeit is bővítik.
LMP: a köztársaság alapjait szedik fel a kormánypártok
Schiffer András szerint a kormánypártok a köztársaság alapjait szedik fel, ha korlátozzák az Alkotmánybíróság jogkörét.
Az LMP vezérszónoka kifejtette: noha a Fidesz képviselői közül többen közreműködtek a harmadik köztársaság létrehozásában, most annak alapjait szedik fel, s ezért - ha valóban elkötelezett demokraták - szégyellni fogják magukat.
Kijelentette: az indítványok nem a végkielégítésének visszaszerzéséről szólnak, hanem arról, hogy a kormány az egykulcsos adórendszer bevezetésével 500 milliárdos lyukat üt a jövő évi költségvetésen, amit a magánnyugdíj-pénztári befizetések elvonásával igyekszik kompenzálni. Ezt államilag legalizált sikkasztásnak nevezte, kijelentve, hogy az egykulcsos adóért "az alkotmányosságot dobják ki az ablakon".
Hozzátette: ha korlátozzák az Ab jogkörét, többé nem lesz menedék az emberek számára, ha a kormány elkezd a zsebükben turkálni.
Kitért arra, hogy a jó erkölcsbe ütköző milliós végkielégítéseket törvénymódosítással akár évekre visszamenően vissza lehetne perelni, a kormánypártok azonban szerinte csak a nyers erőben hisznek.