Demján Sándor amnéziája
- Részletek
- Vendégek
- 2010. március 16. kedd, 02:44
- Bauer Péter
Bauer Péter
Vasárnap este a köztelevízió műsorában a tiszteletre méltó Demján Sándort hallgatom. A Vállalkozók Országos Szövetségének gyűlésén történtekről, az Orbán Viktorral kötött „megállapodásról” beszél, arról, hogy négy éven belül a vállalkozók, hat éven belül a lakosság adóterheit Orbán Viktor – kormányra kerülése esetén – a környező országok színvonalára csökkenti.
Demján az elmúlt nyolc év kormányzását (kissé lakonikusan) rossznak ítéli, a részletesebb kifejtésre nyilván nincs idő. Azért a hallgatónak hiányérzete van: az ország nyolc év alatt autópályával történő behálózása, az életszínvonal emelkedése, sok vidéki város látványos fejlődése néhány szót megérdemelt volna, még ha a vállalkozók szemszögéből a fejlődés nem is volt látványos.
A négy, illetve hat éven belül végrehajtott adócsökkentésekkel szemben már megértőbb: az ország helyzete (szerinte) ma rosszabb, mint 2002-ben volt, és mint kiderült, a meglehetősen laza határidőket maguk a vállalkozók javasolták a FIDESZ elnökének. Hová lett már az azonnali jelentős adócsökkentés ígérete?
Demján szavaiból az következett, hogy – ha jól választunk – négy év jó kormányzás következik, és az adócsökkentési ígéretek automatikusan teljesülnek.
Ez azonban így egyáltalán nem igaz, egyszerűbben fogalmazva: hazugság.
Közhelyszerű ugyanis ma már, hogy jelentős szerkezeti reformok nélkül négy év alatt további jelentős leszakadás következik be, és az ígéretek nem teljesülhetnek, versenyhátrányunk tovább nő.
A FIDESZ eddig megismert „reform” tervei ugyanis nagyon kevésnek tűnnek érdemi változásokhoz, az állami újraelosztás csökkentéséhez.
Az üzletrészek örökösödési illetékének eltörlése, az iskolai tantervek központi előírása, a pedagógusok állami ellenőrzése – ennyi ismert a párt úgynevezett programjából - semmilyen számszerűsíthető eredményt nem hoznak.
Demjánnak, aki tájékozott, sikeres üzletember, kötelessége lenne rámutatni arra, hogy jelentős, érdekeket is sértő reformlépések nélkül csak egyhelyben topogás várható. A „bürokrácia csökkentésének” jelszava pedig, így önmagában, csak választási jelszó.
Demján Sándor és Orbán Viktor a VOSZ gazdaságpolitikai fórumán, március 8-án – Pelsőczy Csaba/fidesz.hu
Demján azt sugallja, hogy adjunk bizalmat, biankó csekket egy kormánynak, amelynek vezetője és tagjai nyolc éven keresztül (ellenzékben) azt hirdették, hogy a jelenlegi rendszerek (egészségügy, felsőoktatás, közigazgatási rendszer, MÁV stb.) a lehetséges legjobbak, és a kormánytöbbség bármilyen reformértékű kezdeményezése ellen foggal-körömmel küzdöttek.
Demján ezt látszólag elfelejtette, vagy úgy tesz, mintha nem emlékezne. Ezért lett volna kínos neki a reformok szükségessége mellett (is) érvelni. Ezt viszont én nem tartom tisztességesnek. Különösen azután, hogy emlékszünk még arra, amikor a nyolc éve leköszönt FIDESZ kormány korona-költöztetéssel és úsztatással, színház-tologatással és más ilyen jellegű mutatványokkal múlatta az időt. Egyetlen, valóban jelentős intézkedésük a társadalombiztosítási járulék nyolc százalékpontos csökkentése volt, amire a már beindult növekedés fedezetet nyújtott. De nehezen feledhető a propagandafilmben rögzített esemény: egy vidéki iskola kerítésének lebontása a Széchenyi Terv keretében, 40 ezer (!) forint értékben.
Demján, és bárki más, aki a kormányváltástól csupán „jó kormányzást” vár, és nem teszi hozzá, hogy jelentős változásokra (vérre és könnyekre!) van szükség, tovább növeli a lakosságban meglévő illúziókat, és elkendőzi a változások útjába álló politikusok felelősségét. Szereplésük káros, nemcsak más pártok, de az ország jövője szempontjából is.