Vona meg a lájkokVona meg a lájkok




Néhány napja egy pár ismerősömnek bizony meggyűlt a baja a Facebokkal. Egyre-másra jönnek elő olyan információk, hogy XY lájkolja a Jobbikot (az én baráti körömből ez fölöttébb különös), csak éppen XY nem tett ilyet. Pár napja már kiposztoltam, teljesen biztos vagyok benne, hogy Choli Daróczi József, egy ország Choli bácsija egészen biztosan nem szimpatizál a Jobbikkal, Vonával pedig biztosan nem, de napok óta megjelenik a közös hírfolyamban az, hogy Choli kedveli Vonát. Nem mellékesen utánanéztem Vona Gábor lájkjainak is: amíg pár napja (ez 3-4 napot jelenthet legfeljebb) 188 ezer lájkja volt, mára ez a szám 201 ezerre rúgott, ez ellenőrizhető adat. A közvéleménykutatások ennek teljesen megfelelnek: a legdinamikusabban fejlődő párt a Jobbik, amelyiknek vannak még rejtett tartalékai, míg a többinek nincs. Itt disszonanciát éreztem: mennyire valósak ezek a lájkok vagy ezek a pártpreferenciák? Ha a közvéleménykutatásokra gondolok és hallgatok, sírni lenne kedvem és a bőröndömet készítem, valamint a repülőjegyemet rendelem. Ha meg a valóságot figyelem, azt látom, hogy legfinomabban szólva sincs rendben valami Vona meg a lájkjai körül, mintha manipulálnának minket. Érdeklődtem, ki hogyan látja ezt a kérdést, a barátaimnak az a véleménye, hogy rejtett szavazatgyűjtés folyik a Jobbik köreiben, egy sor propagandaelemet szerencsésen és sikeresen ötvöznek. Ha valaki egy cuki videót vagy szenvedő kiskutyáról szóló képet szeretne megnézni, de előtte lájkolnia kell, az eleve legyen gyanús: ott lájkot gyűjt valaki, és nem feltétlenül az a politikai csoportosulás, amelyiknek a gyanútlan alany a szavazatát szánja. Azt is megértem, hogy a Jobbik ígéretei csábítóak: rend, megélhetés, elszámoltatás. De félek: ez a rend a diktatúra csendje lesz, lenne. A demokrácia mindig hangos, mindig kiabál, veszekszik. A diktatúra pontos, elszámoltató, saját magához következetes, de: náci. És a náci a gyilkos szinonimája.


A cigány népnek nem erre van jelenleg szüksége, hanem összefogásra, társadalmi szolidaritásra munkahelyekre és egy finn típusú, liberális oktatási szisztémára, ahol a legjobb és a legrosszabb iskola között csupán hat százalék különbség van. Opre Roma!