Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. november 3.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. november 05. péntek, 02:53
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Érdekes vélemény és állítás járja be a magyar sajtót egy adószakértőtől, Angyal Józseftől, aki azt állította, hogy körülbelül 170 milliárd forintnyi adókedvezményhez, illetve járulékbefizetési kedvezményhez juthatnak jövőre azok a munkaadók, akik viszonylag sok magas jövedelmet húzó munkatársat, alkalmazottat foglalkoztatnak. Ugyanis van egy olyan új szabály januártól, hogy havi 638 750 forint fölött nem kell tb-járulékot fizetniük a munkáltatóknak. És ez szerinte például a bankszakmában, ahol viszonylag sok a magas fizetés, összességében 170 milliárdnyi megtakarítást hoz, ugyanakkor ekkora lyukat is okoz a költségvetésben. Ön utánaszámolt ennek? Nekem egy kicsit soknak tűnik.
Vámosi Nagy Szabolcs: - Nem tűnik soknak, csak szerintem ez a szakértői állítás téves. Azért téves, mert ugye itt a munkáltatói tb-járulék plafonírozásáról van szó. Ha a helyzetet bemutatjuk, úgy néz ki, hogy ha nekem van saját járulékfizetésem a saját jövedelmem után, minden fizetésből tizenhét százalékot levonnak, ebből kilenc és fél százalék a nyugdíjjárulék. De ezután a cégem is fizet huszonhét százalékos járulékot, amiből huszonnégy százalékos a nyugdíjjárulék. Az az érdekes helyzet van, hogy együttesen tb-nek hívjuk az egészségügyi járulékkal együtt a nyugdíjjárulékot.
- Igen. Mind a kettő társadalombiztosítás. Az egyik az egészségre, a másik a nyugdíjra.
- Így van, csak most azért váltogatom a mértékeket, hogy megmagyarázzam. Tehát a huszonhét százalékos tb-járuléknak nem volt plafonja eddig, szemben az egyéni nyugdíjjárulékkal, tehát a kilenc és fél százalékkal, amit az én fizetésemből vonnak le. Ez idén 7 453 300 forint. Az éves összeget mondom, nem a napi tételt. Mindig a költségvetési törvényben határozzák meg a napi maximumot, amit fel kell szorozni 365-tel. Úgy néz ki, hogy ez jövőre 7 665 000 lehet, de csak az egyéni járulékra. Ezt évről évre ilyen kicsinykén, van, amikor jobban, most éppen kisebb mértékben emelik. A munkáltatói járuléknál azért hihette a szakértő, hogy plafonírozták, mert kétségkívül a parlament előtt fekvő salátatörvényben van egy olyan felhatalmazás, hogy a munkáltatói járulék is plafonírozható, amelynek a mértékét a költségvetési törvény fogja megállapítani. A költségvetési törvénytervezetben azt gondolom, erre vonatkozóan nincsen szabály. Tehát egyelőre üres felhatalmazásnak tűnik.
- De ettől még, ha végigvisszük azt a logikát, hogy a foglalkoztatottnál van ilyen plafon és elvileg lehetővé tették a munkáltatónál is, akkor ezek szerint könnyen lehet, hogy a végső költségvetési törvénybe mégiscsak bekerül egy ilyen plafon.
- Hát igen, nem kizárt. Annál is inkább, mert bent van egy költségvetési törvényjavaslat, és úgy tudom, hogy készül egy költségvetési salátatörvényjavaslat, azt még nem nyújtották be. Azonban ami nekem aggályom van ezzel összefüggésben, mert egyébként támogatnék egy ilyen lépést, ha van idő kifejteni miért…
-… Hogyne.
- Ha ezt beterjesztik, óriási bevételkiesést okozna az állam költségvetésében. Két évvel ezelőtt végeztek ilyen számítást, hogy ha mondjuk évi harminc milliónál, tehát az egyéni járulékplafonnak csaknem a négyszeresénél húzzák meg ezt a munkáltatói járulékplafont, akkor harmincmilliárd forint kiesést jelentene ez a tb-kasszából. Azonban minél lejjebb menne ez a határ, annál többen esnek bele, és mondjuk ha bevezetnének egy ilyen 7 millió 665 ezer forintos éves határt a munkáltatói nyugdíjjárulékra is, akkor – most pontosan nem tudok utána számolni, nincs rá módom – legalább kétszáz milliárd körüli lenne ez a szám, az biztos.
- Akkor a nagyságrend mégiscsak stimmel, csak még nincs törvényben. Elvileg megvan a lehetősége.
- Törvényjavaslatban sincs meg az összeg. És egyébként nem csodálom, hogy a kollégát megtévesztette, mert mi is a törvényjavaslatban néztük, hogy lesz egy ilyen lehetőség majd egy költségvetési törvényben. A költségvetési törvényben, ahol összeg szerepel, az kifejezetten az egyéni járulékra hivatkozik vissza. Tehát nem megállapított még ez az összeg. Mind a kettő törvénytervezet, ezt még tegyük csak úgy hozzá. Tehát nincs ilyen plafon. Azt is tegyük hozzá, hogy amennyiben erre a költségvetés mozgástere lehetőséget adna, mert azért a költségvetés talán a legfontosabb ebben az ügyben, célszerű lenne bizonyos jövedelemszint fölött ezt maximálni, mert logikátlan, hogy én 7 millió 600 ezer forintig fizetem a nyugdíjjárulékot, afölött nem, de utána a jóval magasabb nyugdíjjárulékot a cég fizeti korlátlanul, miközben a nyugdíj maximálva van.
- Ugyanazért a munkáért a munkáltató fizessen a foglalkoztatott után.
- Igen. Egy ilyen nagyon nagy keresetű ismerős, aki ismeri ezt a rendszert, mondta azt, hogy rendben van, hogy a háromszorosáig vonják le, mert ennyiből a társadalombiztosításban a közös veszély vállalásban meg a teherviselésben mondjuk a tízszeresét. És érdekes, hogy minél több pénze van valakinek, tisztelet a néhány kivételnek, de úgy tűnik, hogy annál jobban rágja a forintokat ilyenkor, hogy mennyi a közteher belőle. Tehát ebben van logikátlanság.
- Igen. És még miért támogatná?
- A gazdasági verseny miatt. Nekünk volt olyan ügyfelünk, ugye mi nagy cégeknek vagyunk az adótanácsadói, egy külföldi cég idejött, kapott egy keretösszeget saját magára nézve, és nem értette, hogy van az, hogy a munkáltatói járulékot itt nem maximálják, miközben mondjuk Szlovákiában meg Csehországban igen.
- Szóval ez versenyhátrány.
- Bizony. És ez konkrét ügy volt, nyilván neveket nem mondhatok, de a dolog lényege, hogy az érintett ember, akinek nagyságrendileg tizenkétmillió jutott havonta, nem tizennégy, azt mondta, hogy akkor átmegy Szlovákiába, az irodáját átviszi. Aztán átvitte a törzskarát is, aztán a cégnek minden olyan részét átvitte Szlovákiába, amelyik nem lecementezett esztergapad volt.
- És ebből indult ki.
- Ő személy szerint ebből indult ki. És én azért szoktam mondani, hogy nem szimpatikus, hogy a nagyon jómódú embereknek keressük a kedvét a közteherviselésben. Nem feltétlen elvtelen módon, ez sem elvtelen, mert akár lineáris összefüggésben is sokkal többet fizetnek be, de ha nem keressük a kedvüket, akkor ők fogják a döntéseket meghozni. És sokan nem függetlenítik magukat attól, hogy a saját anyagi helyzetük hogy alakul a közteherviselésben. Tehát amennyiben a költségvetésnek erre mozgástere lenne, amit most nem látok, de ha lenne, akkor nem lenne butaság ezt a lépést meglépni.
- Ráadásul kifejezetten a piaci szereplők terheinek könnyítéséről szólna, ha a vállalatoknak nem kellene befizetniük ezt a járulékot. És ez valóban kétszáz milliárdos nagyságrendű, ez azt jelenti, hogy ennyivel valóban könnyebbedne a helyzetük, akár még új munkaerőt is tudnának felvenni. Ez közvetlenebbül hatna a piaci helyzetükre, mint mondjuk az egykulcsos személyi jövedelemadó.
- Ahogy vesszük. Mert azért ugye ez csak a nagyon magas jövedelműeknél működik.
- Természetesen igen. Tehát bizonyos típusú cégekre vonatkozik.
- Tehát az átlag négyszerésénél még nem, de a lineáris adóban annyi előnye van azért a vállalkozásnak, hogy azokat, akiket pozitívan érint, és reméljük, hogy azért a többséget pozitívan érinti, azok azt tudják mondani, hogy nem adok fizetésemelést, mert a nettó úgyis nő. És ezt meg tudja csinálni a mai törvényjavaslat szerint még 2012-ben is, amikor a szuperbruttót felezik. Sőt tudja három év múlva mondani, amikor a szuperbruttó teljesen eltűnik. Mert akkor igaz lesz az, hogy a fix összegű vagy egy adott összegre a nettó folyamatosan nő. Tehát mind a kettőnél van ilyen, azzal a különbséggel, hogy a lineáris kulcs már az átlagjövedelemnél fejt ki ilyen hatást, a munkaadói járulék esetleges limitálása pedig csak a nagyon magas jövedelműeknél hozna valamit a vállalkozásnak. Egy csomó vállalkozásnál fel sem merül, hogy ilyen jövedelmeket fizessenek ki.
- Még egy dolgot a végén. Angyal József azt is állítja, hogy az ő számításai szerint a beterjesztett költségvetési törvényjavaslat főbb számaiból nem háromszázalékos, hanem legalább hatszázalékos jövő évi hiányra lehet következtetni. Végzett Ön is hasonló, mondjuk általános számításokat?
- Nem. És az a gyanúm, hogy így házilag nem is nagyon lehet. De ez az én véleményem. Tehát ehhez igenis felkészült, nemcsak apparátus, hanem…
-… És aprólékosan kell számolni, nemcsak főbb számokat, hanem sok minden egyebet.
- Persze. Erre egyébként a pénzügyminisztériumban már egy évtizede nagyon megbízható, nagyon jó, komoly szoftverek vannak, amikben benne vannak a családoktól kezdve a nem tudom én milyen cégek is, már nem név szerint, hanem adatszinten. Tehát én nem mernék ilyen kijelentést tenni, maradjunk ebben.
- A telefonomban lévő számológéppel ne induljak neki.
- Semmiképpen se, ugyanis nagyon sok alapstatisztikai ismeret is szükséges hozzá. Amikre egymáshoz viszonyítva ráadásul változó összegeket hozhatnak ki. Én erre nem vállalkoznék. Ehhez legalább egy kutatóintézet kellene szerintem.
