„Végrehajtottunk egy polgári forradalmat, megvívtunk egy európai szabadságharcot és megalapoztunk egy boldog békeidőszakot”




A címben szereplő mondatot Lázár államtitkár mondta: szerinte ezt végezték el négy év alatt. Lezsák országgyűlési alelnök szerint 1848 olyan, mint Jézus születésnapja, Navracsics miniszterelnök-helyettes nem ismeri az „ember” fogalmát, Tarlós szerint mindenki más kaméleon, és mindenki szerint 1848ban is, most is az idegen birodalom ellen vívtunk szabadságharcot.


Kövér: a Kossuth tér újjáépítése a magyar állam újjáépítésének jelképe


Több mint hatezer ünneplő jelenlétében vonták föl katonai tiszteletadással Magyarország lobogóját a megújult Kossuth téren, miután Kövér László házelnök átadta a teret.


Az újjáépítés – ahogy a magyar állam esetében is – évtizedek óta égetően esedékes volt, célja pedig a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával történő korszerűsítés. Mindez rövid idő alatt, rendkívüli alkotóerő kifejtésével valósult meg.


A hagyománytisztelet és önbecsülés jegyében a mai magyarok, miként az országban, úgy a Kossuth téren sem hagyják a magyar múltat eltörölni: „a barbár kommunista szoborrombolások által megsemmisített történelmi szobrainkat újraalkotják, és azok ismét díszei lesznek e térnek”. Kövér kívánsága: a megújult Kossuth tér köveit soha többé ne áztassa a magyarok vére, miként az 1956-ban történt.



Virth József zirci perjel a ciszterci apátság történetét bemutató kiállításon Kövér Lászlóval az apátság látogatóközpontjában – MTI/Nagy Lajos


Lezsák: ez a nap sérthetetlen és sebezhetetlen, mint Jézus születésnapja


Az Országgyűlés alelnöke szombaton Lakiteleken: Ahogy december 24-e Jézus születésnapja, a szenteste, a keresztény ember, a család sebezhetetlen ünnepe és reménysége, úgy Petőfiék forradalmi napja minden magyar sérthetetlen és sebezhetetlen ünnepnapja. Ez a nap ma is képes felizzítani a hazaszeretet szent ügyét. Itthon legyünk otthon, ez jogos igénye az Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken, Délvidéken, a Várvidéken élő, nem kisebbségnek, hanem az őshonos magyarok számára.


Harrach: a nemzeti érdekek képviselete alapvető kötelességünk


A KDNP alelnöke szombaton Nagymaroson: „Tudomásul kell vennünk, hogy ma Magyarországnak nincs helye, nincs lehetősége az unión kívül, de azt is tudomásul kell vennünk, hogy a nemzeti érdekek képviselete alapvető kötelességünk, s ezt egy pillanatra sem lehet elfeledni.” Ennek a képviseletnek keménynek és határozottnak kell lennie.


Semjén: félszavakból értjük egymást: önök mindenben számíthatnak ránk és mi is számítunk önökre


Huszár hagyományőrzők élén, lóháton érkezett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Kézdivásárhely főterére. „Azt üzeni ez a harangzúgás, hogy nem hagyjuk magunkat, mert ami másnak jár, nekünk is jár. Barátaim, az Európai Unióban az önrendelkezés, az autonómia természetes megszokott, bevett valóság. Ha másnak lehet, nekünk is lehet, mert nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más nemzetnél sem.” A magyarság nem fogadhatja el, hogy másodosztálybeli nép, és alábbvaló a többi nemzetnél. Történelmi tavasz az idei, április hatodika pedig az egyetemes magyarság ünnepe. „Szeretett honfitársaim, félszavakból értjük egymást: önök mindenben számíthatnak ránk és mi is számítunk önökre! Isten áldja Erdélyt, Isten áldja Székelyföldet, Isten áldja Kézdivásárhelyt!”



Semjén megint lovon vonult be Erdélybe – ezúttal huszár-hagyományőrzők élén érkezik Kézdivásárhely főterére a felső-háromszékiek közé – MTI/Baranyi Ildikó


Lázár: jó lesz, ha Brüsszel tanul Bécstől!


Lázár János Hódmezővásárhelyen: A következő hónapok és évek tétje, hogy Magyarország képes lesz-e az elmúlt években visszaszerzett nemzeti szuverenitását, önállóságát megőrizni, megvédeni. A magyarok túl sokáig éltek nagy birodalmak alattvalóiként, hol a török, hol a Habsburg, hol a szovjetek alattvalójaként, így „nem volt nehéz dolga annak, aki a rendszerváltozás idején arra próbált rávenni bennünket, hogy új gazdát keressünk, immáron Brüsszelben vagy Washingtonban”. És bár a kormányt sokat támadják, mert a magyar ügyért hajlandó bárkivel szembeszállni, „jó lesz, ha Brüsszel tanul Bécstől”. Alkotmányos forradalom zajlott le 2010-ben, amelyet – ahogy ez a történelemben szokás – megint szabadságharc követett. Ez azonban talán a magyar történelemben először nem fegyverletétellel ér véget és nem egy passzív ellenállás követi majd, hanem egy nagyon aktív, csöndes és közös cselekvés. Négy éve új korszak kezdődött a rendszerváltás utáni történelemben, olyan, ami méltó 1848 és 1849 szellemiségéhez. „Egyetlen négyéves ciklus alatt végrehajtottunk egy polgári forradalmat, megvívtunk egy európai szabadságharcot és megalapoztunk egy új, boldog békeidőszakot.”


Navracsics: elsősorban magyarok vagyunk


Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Veszprémben: Elsősorban magyarok vagyunk, ebben kell egyetértenünk. Az egyetértés azt a tudatot jelenti, hogy mindenekelőtt magyarok vagyunk, s csak azután baloldaliak vagy jobboldaliak, katolikusok vagy protestánsok, hívők vagy nem hívők, férfiak vagy nők. Míg más nemzetek a forradalmaik alatt jelszavaikban az ellenség vérét kívánták, harcot, háborút hirdettek, addig a magyar szabadságharcosok a „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” jelmondatot követték. Mi nem indultunk hódító háborúba, minket rákényszerítettek a harcra; rákényszerítettek, hogy a békét, egyetértést, szabadságot megvédjük.


Kósa semmi nem változott: 1848-ban ugyanúgy a nemzeti érdekek hívei álltak szemben az idegen érdekek kiszolgálóval, mint ma


Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere a Református Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál: ma is olyan felelős parlament és felelős kormány kell, amelynek a magyar családok a legfontosabbak. „A magyar függetlenség nem eladó, a magyar szabadság nem eladó, mert Magyarország nem eladó.” „Ez itt a mi hazánk, és ebben az országban a magyarok a legfontosabbak”; vannak, akik ezt nem értik, akiknek „az üzlet az elsődleges, a haszon, az osztrák bankbetét, az afrikai útlevél”. „A mammon bálványimádói” csak azért beszélnek szabadságról és függetlenségről, hogy még több pénzhez jussanak. Nem az a fontos, hogy „mit szeretne a Világbank, hanem az, hogy mit kíván a magyar nemzet”. „Nekünk ma is fontos a sajtó szabadsága, ami mindenekelőtt a választás szabadsága. Igenis fontos, hogy egyaránt lehessen a Hír TV-ből és az ATV-ből is tájékozódni.”



Debreceni hagyományőrző Kósa Lajos beszédén – MTI/Czeglédi Zsolt


Áder: 1848. március 15-e modern politikai nemzetünk születésnapja


Áder János köztársasági elnök a Veszprém megyei Békáson: „Ha az ország polgárai erős nemzetet alkotnak, az az egyének lehetőségeit is megsokszorozza.” „Az egymás tiszteletén és megbecsülésén nyugvó közösség attól más és azért több, mint az egyes emberek összessége, mert a közösségben többszörös teremtő és megtartó erő munkál.”


Németh Zsolt: ma is aktuális a birodalmi szemlélet elleni harc


Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton az erdélyi Maksán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) központi ünnepségén: a 48-as szabadság az egyenlőséget hozta el, beemelte a nemzetbe azokat, akiket kirekesztett onnan a történelem, akárcsak most, a magyar állampolgárság kiterjesztése, amely „egyenlővé teszi a magyart a magyarral”, és általánossá teszi a választójogot. „1848-ban egész Európát egy birodalmi szemlélet uralta, és amit a magyarok meghirdettek, az volt a szabad Európa. Ez sincs távol a mai napok aktualitásától. Kívülről egy olyan gazdaságpolitikát akartak ráerőltetni Magyarországra, amely a válságkezelés terheit az emberekkel fizettette volna meg, de Magyarország nem hagyta magát, elosztotta a terheket a gazdasági élet szereplői között, és valódi közteherviselést vezetett be.”


Kövér: 2006. október 23-án vérbe és könnybe, szégyenbe fojtották az 1956-os forradalmunk ötvenedik évfordulóját


Kövér László, az Országgyűlés elnöke Pápán: Hamarosan ismét választás előtt állunk, és döntenünk kell arról, hogy az 1848-as forradalom hetedik nemzedéke, azaz mi, mai magyarok a 21. században beteljesítsük-e a szabadságharc céljait. Döntenünk kell arról, hogy „a haza folytassa a megkezdett útját, haladjon, és ne álljon, ne forduljon vissza”. Döntenünk kell arról, hogy Magyarország ura maradjon önmagának, és a magyar emberek ne válhassanak ismét idegen célok eszközévé. Európát ma is aggasztó válságok sújtják: a gazdasági, pénzügyi válság mellett népesedési válság, erkölcsi válság, a demokrácia működési zavarai, és az Európai Uniót megalapozó értékek mellőzése miatt létrejött hitelességi válság gyötri az európai politikát, keseríti az európai országok mindennapjait. „2004. december 5-én a magyar államot szembefordították a magyar nemzettel, 2006. október 23-án vérbe és könnybe, szégyenbe fojtották az 1956-os forradalmunk ötvenedik évfordulóját.”



Tarlós a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Gazeta Polska Klubok szervezetének megemlékezésén a budapesti Bem-szobornál – MTI/Szigetváry


Tarlós: visszaengedjük-e a kaméleonokat


Tarlós István főpolgármesternek az időjárás miatt elmaradt beszéde a Bem-szobornál: három hét múlva arról kell dönteni, hogy „a józanul gondolkodó, szuverén, önálló országként a nemzetek közösségébe tartozó Magyarország mellett döntünk, vagy visszaengedjük azokat a kaméleonokat, akik már többször is, és majdnem mindent elrontottak”.