Alkotmánybíróság: Matolcsy, Zlinszky, Navracsics, Bencsik, Bod Péter Ákos a korlátozásról
- Részletek
- Szemle
- 2010. november 05. péntek, 12:25
- Galamus-csoport
Matolcsy: Ab-veszély elhárítva - Zlinszky János: Hitler és a vörösiszap – Navracsics Lengyelországban: „Csak demokráciánk fejlődésének következő szakaszába léptünk” – Bencsik János: Az Ab teljes gazdasági alkotmányossággal kapcsolatos jogkörét is fel lehetett volna függeszteni – Bod Péter Ákos kétlelkű: nagyon kellenek ahhoz, hogy a kormány a kijelölt úton haladhasson, de vannak negatív hozadékok
Matolcsy: Ab-veszély elhárítva
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén azt mondta: "óriási veszélyt jelentett" az Alkotmánybíróság 98 százalékos különadóval kapcsolatos döntése, a testület ugyanis e logika mentén alkotmányellenesnek ítélhette volna a válságadókat is, ez pedig felborította volna az egész költségvetést, a kormány gazdaságpolitikáját. "Ez azonban múltbeli veszély, a kérdőjel helyén már pont van."
A szociális partnerek alkotmányos aggályaira így reagált: "lesz egy új, stabil alkotmány, most átmeneti időben, konzultáció közben vagyunk".
Azt elismerte, hogy a válságadók "brutális beavatkozást" jelentenek egy-egy ágazat jövedelmezőségi viszonyaiba, mégis védhetőnek vélte őket, mivel átmenetiek, és hatásukra jelentősen javul majd a gazdasági általános helyzete kivezetésük után.
***
Zlinszky János: Hitler és a vörösiszap
Az origo.hu „birtokába került” az az október 31-én kelt levél, amelyet Zlinszky János egykori alkotmánybíró kollégáinak és politikusoknak küldött el. Zlinszky János, aki 1989-től 1998-ig volt az Alkotmánybíróság bírája, a levélben is hangsúlyozza, hogy „javaslatát a kormány és a kormány szándékai iránti elkötelezettsége vezérli”.
Zlinszky azt írja: „Lelkiismereti kötelességemnek tartom, hogy… hozzájáruljak egy olyan ellentét feloldásához, amellyel a kormánykoalíció választási ígéreteinek eleget tud tenni, a közvagyon terhére elkövetett közelmúltbeli juttatások jogszerű visszakövetelése elszámolás után lehetséges lesz, s a kormány… az alkotmány elveivel és előírásaival összhangban lévő javaslatot tud az országgyűlés elé terjeszteni."
Zlinszky János szükségesnek nevezi az állami pénzből jogosulatlanul felvett juttatások visszakövetelését, de szerinte az alkotmány, illetve az emberi és állampolgári jogok ilyen célok esetén is védendők, és még a jelenlegi kormánykoalíció széles választói felhatalmazása birtokában sem korlátozhatók: "A korlátlan parlamenti hatalom veszélyeire Hitler uralma is, a népi demokratikusnak mondott osztályállam is ijesztő példákkal szolgál."
Az alkotmány és az alkotmánybírósági kontroll megkérdőjelezését és korlátozását a jogállamiságot fenyegető súlyos veszélynek nevezi a levélben, amely szerinte „olyan gátszakadást okozhat, mint a lelkiismeretlenül felhalmozott vörösiszap", a pénzügyi jogalkotásra vonatkozó döntési hatáskör elvonását pedig olyan alkotmányellenes lépésnek, amely a hatályos alkotmány szerint még szükséghelyzetben, háború vagy természeti csapás esetén sem valósítható meg.
Szerinte egyébként a kormány nem a néhány milliárdnyi bevételt hozó különadóért harcol, hanem egyéb, alkotmányosan szintén vitatható lépéseiért, például a magánnyugdíjpénztári kifizetések befagyasztásáért vagy az energia- és távközlési szektorra kivetett különadókért.
Magára a különadó alkotmányos bevezetésére Zlinszky János egyszerű megoldást javasol: mindössze annyi kiegészítést kell szerinte iktatni a törvénybe, amely az érintetteknek lehetővé teszi, hogy bírósághoz forduljanak, ha nem értenek egyet az elvonás mértékével vagy összegével. Megfontolásra ajánlja azt is, hogy a felülvizsgálatot kérőnél nemcsak az összeghatár feletti, hanem a teljes kifizetés jogosságát, arányosságát és erkölcsösségét lehessen vizsgálni. "Ilyen elvek mellett előterjesztett elszámoltatás esetén az Alkotmánybíróság bizonnyal nem támaszt akadályt a közérdek érvényesítésére" - írja az origo.hu szerint a volt alkotmánybíró.
***
Navracsics Lengyelországban: „Csak demokráciánk fejlődésének következő szakaszába léptünk”
Noha korábban több fideszes politikus is arról beszélt az origo.hu-nak – természetesen név nélkül –, hogy az Ab jogkörének korlátozásáról szóló döntést a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot irányító Navracsics Tibor (egyben kormányfő-helyettes) is rosszallással fogadta (egy másik névtelen képviselő nem tudta elképzelni, hogy Navracsics "ezt kitörő örömmel fogadta" volna), a Magyar Narancs e heti számának utolsó oldalán, a Szüret rovatban idézi Navracsics két interjúját, amelyet a Rzeczpospolita című konzervatív és a Gazeta Wyborcza című liberális lengyel lapnak adott. Az egyik interjúban többek közt azt mondja: „A demokráciában választók döntenek. Magyarországon nincs szó zsarnokságról. Csak demokráciánk fejlődésének következő szakaszába léptünk.” A másikban egyebek mellett azt: „Majdnem minden országban vannak olyan kérdések, amelyeket nem szabályozhat az alkotmánybíróság. A skandináv országokban egyáltalán nincs alkotmánybíróság. Nagy-Britanniában írott alkotmány sincs, mégsem aggódom a skandináv vagy a brit demokráciáért. Ezért nem aggódom akkor sem, ha a magyar parlament döntésével összhangban az Alkotmánybíróság nem hozhat döntést az adótörvényekről.” És később: „A finn demokratikus hagyománynak nincs több száz éves múltja, Finnországban még sincs alkotmánybíróság.”
***
Bencsik János: Az Ab teljes gazdasági alkotmányossággal kapcsolatos jogkörét is fel lehetett volna függeszteni
A Nemzetgazdasági Minisztérium energiastratégiáért és otthonteremtésért felelős államtitkára a Magyar Tudomány Ünnepe 2010 rendezvénysorozat tatabányai konferenciáján szerdán azt mondta: fel lehetett volna függeszteni az Alkotmánybíróság gazdasági alkotmányossággal kapcsolatos teljes jogkörét is a rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva. Szerinte az Alkotmánybíróság veszélyezteti a kormány mozgásterét, ha alkotmányellenesnek ítéli a szükséghelyzetben hozott gazdasági intézkedéseket. Ugyanis ez azzal a következménnyel járna, hogy újra kellene kezdeni a "csatát" az IMF-fel és a szabad pénzpiacokkal, nehogy Magyarország visszakerüljön abba a megszorított helyzetbe, amelyben most Románia van. Szerinte egyébként a különadó elfogadása „presztízskérdés”: „Valljuk be, nem alapvetően arról van itt szó a különadó esetében, hogy arra az egymilliárd forintra szüksége lenne a költségvetésnek. Presztízskérdést kell a kormánynak és a parlamenti többségnek e tekintetben csinálnia.”
***
Bod Péter Ákos kétlelkű: nagyon kellenek ahhoz, hogy a kormány a kijelölt úton haladhasson, de vannak negatív hozadékok
A közgazdász, volt jegybank-elnök a DunaTV Heti Hírmondó című műsorában, október 31-én:
„Hát nekem nagyon nem tetszik, ami történt, mert túl hirtelen reakciókat láttam és remélem, hogy egy-két nap alatt – ez a hosszú ünnep erre alkalmas lesz – kicsit alszanak rá a dolgokra, mert ugye az alkotmány is meg az Alkotmánybíróság státusza azért nagyon nagy ügy, és az, hogy a végkielégítéseket meg lehet adóztatni, prohibitív adóval, tehát lényegében büntetőadóval, az egy kis ügy az én szememben. De azt remélem, hogy ez elcsitul. Egy vonatkozásban odatartozik, amiről mi itt készültünk beszélgetni, a gazdaság nagy ügyéről, ugyanis a kormány beterjesztett egy halom olyan törvényt, amelyiknek a sorsa egy kicsit bizonytalan alkotmányossági szempontból. Vannak ezek a speciális különadók, és ezekre alapoz nagyon sokat a programjában a kormány. Tehát a nagy kérdés még ezután jön, hogy az Alkotmánybíróság hogyan ítéli meg azokat az egyéb döntéseket, amelyek nagyon kellenek ahhoz, hogy a kormány programja haladhasson a kijelölt úton.”
„Hát ez a problémája ennek a válságadó-dolognak, hogy nagyon hirtelen jött elő, és nem nagyon látjuk a végét. És ha rááll erre a kormányzat, akkor nagyon nehéz lesz abbahagyni, különösen, ha – ami egyébként örömteli – a személyi jövedelemadózás nagyon komoly csökkentését iktatja törvénybe. Tehát lemond mondjuk megint 300 milliárd forintról, tehát, hogy a nézők értsék, hogy a ’csak’ kétmilliárd [a 98 százalékos adókból befolyt összeg], az persze nagyon nagy összeg, de amiről most itt beszélünk, azok százmilliárdos tételek.”
„…ez egy vitatható dolog, már csak azért is, mert az illető ágazatokra hirtelen kirótt teher azért mégis csak problémát okoz. Én elfogadom persze azt a logikát, hogy szükséghelyzetben szükséges olyan döntéseket hozni, amelyek nem szokásos döntések, de azért azt mindenképpen látni kell, hogy minden döntésnek van negatív hozadéka is. Tehát olyan adót nem láttam, ami valamilyen formában ne hatna ki akár az illető szektor beruházásaira, a beszállítókra, az ott dolgozókra és az ügyfelekre.”