rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. november 4.

Hallgató – Angyal József okleveles adószakértő


Hallgató: - Jó estét kívánok, Angyal József okleveles adószakértő vagyok.

Bolgár György: - Jó estét kívánok. Ön az akinek a feltételezéseiről vagy figyelmeztetéseiről tegnap beszéltünk Vámosi Nagy Szabolccsal.
– Igen. Szeretném elmondani, hogy ez nem feltételezés. Egyrészt az ATV Egyenes beszéd című műsorában tegnapelőtt Akar László elmondta ezt a járulékkedvezményt a munkáltatókra nézve. Másrészt amit Vámosi-Nagy Szabolcs állít, hogy nincs ezzel kapcsolatos törvénytervezet, mondom pontosan, 1376: ez a beterjesztett adótörvényeknek a száma. És ott a 137. paragrafus. Az, hogy Vámosi Nagy Szabolcs az olvasásban nem jutott el a 137. paragrafusig, hanem előbb nyilatkozik, az más kérdés. Tehát ez egy leírt dolog. Bizony jövő évben a járulékalap felső határa felett a munkáltatóknak nem kell huszonhét százalék tb-járulékot fizetni.

– Szóval azt mondja az adótörvényekben van benne, és nem a költségvetési törvényben, mert ő ott kereste.

– Hát rossz helyen. A költségvetési törvényben teszik közzé a napi járulékalapot, valóban közzétették, ez huszonegyezer forint. Idén 20 420 forint, jövőre 21 ezer forint lesz. Eddig kell fizetni a nyugdíjjárulékot, és afölött nem. De a törvényben egyértelműen benne van. Egyébként egy dolgot el szeretnék mondani. Azért az Ön műsorában 2003-ban is beszélgettünk már. Itt egyszerűen Vámosi-Nagy Szabolcs leadószakértőzött engem. Okleveles adószakértő vagyok, egy adószakértő és egy okleveles adószakértő között körülbelül akkora a különbség, mint egy természetgyógyász és egy végzett szakorvos között.

– Ezzel most nekem is újdonságot mond, úgyhogy akkor én is leadószakértőztem Önt, nem gondoltam, hogy az okleveles adószakértő az ennyivel többet jelentene. Miért?

– Akkor hadd mondjam el Önnek, mert gondolom a hallgatókat is érdekli. Tehát mi a különbség az adószakértő, adótanácsadó, okleveles adószakértő között. Ami közös bennük, hogy mindegyikhez felsőfokú szakirányú végzettség kell, innentől kezdve viszont az adószakértő saját magáról állítja, hogy ért az adóügyekhez, ír egy jó önéletrajzot, és a PM megkínálja őt egy adószakértői igazolvánnyal. Az adótanácsadó, az már egy adóügyi végzettség, kétéves képzést jelent, és ezután szerezheti meg valaki az adótanácsadói képzettséget. Akinek még ez is kevés, plusz egy év okleveles adószakértői képzésen vesz részt, szakdolgozattal. Jelenleg Magyarországon ez a legmagasabb adóügyi végzettség. Azok az adószakértők, akik így nyilatkoznak, azoknak semmilyen adóügyi végzettsége nincsen. El kell mondanom, Vámosi-Nagy Szabolcsnak semmilyen adóügyi végzettsége nincsen, ő egyszerű jogász. Az, hogy volt APEH elnök, ez adóügyi képzettséget nem jelent.

– Na de egyszerűnek azért nem nevezném az APEH volt elnökhelyettesét. Akkora tapasztalata van és olyan irányú, amilyen nagyon kevés embernek.

– Így van, így van, ahogy mondtam, ő egy kiváló természetgyógyász, biztos néhány szakorvost is lepipál, de ettől függetlenül végzettségben, képzettségben nincs arra feljogosítva, hogy egyszerűen cáfoljon olyan dolgokat, amiket egy okleveles adószakértő...

– Ha igaza volna, akkor nyugodtan cáfolhatna. Én nem vagyok adószakértő, de ha igazam volna és meg tudnám Önt cáfolni, attól még az igazságom nem lenne kétségbe vonható.

– Ez így van, de hát tessék elolvasni a törvény 137. paragrafusát.

– Helyes, megtesszük.

– Egyszerűen számszerűsítettem, és azért hívtam fel erre a figyelmet, segítő szándékkal, ugyanis ez – nagyon könnyű kiszámolni – 170 milliárdot…

– Na ez lett volna a következő kérdésem, hogy miért olyan könnyű kiszámítani? Tudjuk, hogy hány embernek van havi 638 750 forintnál magasabb fizetése? Tudjuk?

– Igen. Ugyanis gondoljunk csak vissza, 2009-ben volt már egy ilyen adó, az úgynevezett négyszázalékos különadó. Annak pontosan ugyanez volt az adóalapja, tehát a járulékalap felső határa feletti jövedelmekre négy százalék különadót kellett fizetni. Az APEH szeptemberben közzétette a tájékoztatóját, amely szerint 2009-ben 24 milliárd forint folyt be különadóból. Ezt a 24 milliárdot – elnézést, kitör belőlem a matematikus – osszuk el néggyel, akkor az egy százalék 6 milliárd, ezt szorozzuk be 27-tel, az 162 milliárd. Tehát 2009-es árakon 162 milliárd. De ez biztos, és ezt az inflációval korrigálva…

– És azóta ez a dolog valószínűleg még fokozódott is. Tehát nyilvánvalóan nem csökkentek ezek a jövedelmek.

– Két év eltelik 2011-ig, tehát azért mondtam, hogy ez 170 milliárd. Ez nem egy becsült érték, ez hajszál pontosan számolható.

– És azt mondja, mert az volt a következtetése, hogy miután elsősorban a pénzügyi szektorban vannak viszonylag sokan ilyen magas fizetésűek, így a kormány ezzel a kvázi bújtatott járulékkedvezménnyel visszaadja azokat a százmilliárdokat vagy sok tízmilliárdot, amit a bankszektortól, pénzügyi szektortól különadó formájában elvesz.

– Így van. Tehát nagyon népszerű volna azt mondani, hogy elvesszük a csúnya bankoktól a 200 milliárdot, csak hát szépen visszacsorgatunk rögtön 170 milliárdot. És amellett – és most hadd ragadjam meg az alkalmat – cáfolnom kell Vámosi Nagy Szabolcsot, aki elmondta, hogy 300-350 milliárdos adómegtakarítást jelent ez a beterjesztett törvénytervezet. Ez csak adóátrendezés, nem adócsökkentés. Tessék megnézni a költségvetés számait. Megint nem én mondom, ezek objektív dolgok, csak a személyijövedelemadó-soron 522 milliárd forinttal kevesebb bevétellel tervez a kormány. Ehhez hozzájön a társasági adóban 240 milliárd, meg ez a 162, az 950 milliárd forint. Csak szerintem a kormány szégyelli bevallani, hogy ennyit juttat a gazdagoknak, mert ez majdnem mind a gazdagokhoz megy.

– El is veszi a magánnyugdíjpénztárból körülbelül ugyanezt az összeget.
– Így van. Egyébként az, amit most próbálnak ezzel, hogy 530 milliárdot átcsoportosítanak a jelenleg a magánszemélyek tulajdonában lévő összegből, hát ez képtelenség, ugyanis felhalmozott vagyont folyó kiadásra fordítani, ez minden közgazdasági elmélettel ellentétes. Másrészt nem lehet egy költségvetés bevételi oldalán elszámolni olyasmit, ami jelenleg a magánszemélyek tulajdonában van. Ez egy kicsit olyan, mintha én azt mondom, hogy veszek egy autót, itt a szomszédom, majd oda fogja adni az ő megtakarított pénzét, és abból fogom megvenni. Szóval ez egy nagyon erős dolog. Tulajdonképpen az adócsökkentés, az egy igazi adócsökkentés, és nem ezzel van a baj. Hanem hogy nincs meg a forrása. Ebből egy akkora bukta lesz két-három év múlva, hogy az nem kifejezés. Két-három évig még lehet finanszírozni a visszatérő magánnyugdíj-tagdíjakból, pedig ezt egy az egyben államháztartás adósságnak csökkentésére kellene fordítani.

– Igen. Meg az extraadókból, de utána ott a nagy lyuk.

– Így van. Tehát én nem egészen értem. Itt tulajdonképpen mintha Matolcsy György presztízséről lenne szó, csak azért is bebizonyítjuk. Csak ugye ott van Matolcsy György, vele szemben meg tízmillió kísérleti nyuszi, hát nem éppen jó a felállás szerintem.


Előzmény: Bolgár György interjúja Vámosi-Nagy Szabolccsal


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái