Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. november 4.

• Nyomtatás

Részletek

2010. november 06. szombat, 03:17

Megbeszéljük

Bolgár György kérdései a 2010. november 4-ei műsorban

Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a pofátlannak nevezett milliós végkielégítések nyolc évvel ezelőtt nem okoztak erkölcsi gondot. Írja már az Index is. Az internetes hírportál a köztisztviselők és közalkalmazottak szakszervezetének honlapjáról idézi, hogy Orbán Viktortól kezdve több más államtitkárig és miniszterig komoly összegekkel távoztak a választási vereség után az Orbán kormány tagjai. Volt aki 14-15 millió forinttal, ami mai vásárlóérték szerint 21-22 milliót jelentene. Nem véletlen, hogy a szocialista Tóbiás József törvénymódosítást terjesztett elő, hogy a 98 százalékos különadót május 27-éig visszamenőleg, vagyis az Orbán-kormány távozásának időpontjáig vessék ki. Jó vicc? Vagy komoly is lehet?

Ezzel összefüggő témánk, hogy a Fidesz állítólag hajlandó visszalépni eredeti javaslatától a 98 százalékos adó ügyében, miután Lázár János frakcióvezető tárgyalt a szakszervezetekkel. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan meddig és miben lép vissza a Fidesz. Mint ahogy azt sem tudni, hogyan módosíthatják az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó tervüket, amiről Balsai István beszélt röviddel ezelőtt. Mi történt, hogy hátrálnak? Pedig Bencsik János államtitkár szerint az Alkotmánybíróság veszélyezteti a kormány mozgásterét. Akkor le vele vagy mégsem?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy a tegnapi LMP tüntetésen Schiffer András ismét Gyurcsány Ferencet támadta.

Mi a véleményük továbbá arról, hogy mégsem szünteti meg a kormány a családi pótlékot a legnagyobb jövedelműek esetében sem.

És végül beszéljük meg hogy a Népszabadság szerint az energiacégek pereket vagy kivonulást fontolgatnak Magyarországról az őket sújtó intézkedések miatt. Lesz ez még így sem?

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Az elszámoltatási kormánybiztossággal együtt még maradt miniszterelnöki megbízott is?

Budai Gyula: - A miniszterelnöki megbízotti státuszom lényegében megszűnt. Azok a feladatok, amelyeket mint miniszterelnöki megbízott folytattam, az elszámoltatás részei voltak, de most a kettőt együtt fogom vinni. Tehát amit korábban Papcsák Ferenc végzett, az elszámoltatást, illetve az állami földek értékesítése és privatizációja kapcsán felmerült ügyeket most közösen fogom ellátni.

- Ha eddig ketten csinálták, akkor hogy fogja bírni egyedül?

- Úgy gondolom, hogy eddig is bírtam. Vannak munkatársaim, tehát nem egyedül dolgozom. Van egy ötfős stábom, akik igen jól dolgoznak, és velük fogjuk csinálni azokat az ügyeket. De egyébként korábban Papcsák Ferenccel több ügyben közösen végeztük a munkát, tehát az általa részemre átadott ügyek nem ismeretlenek számomra. Még egyszer mondom, a korábban megkezdett munkát fogom folytatni.

- Az előző elszámoltatási kormánybiztos, vagyis Papcsák Ferenc stábja is Önhöz kerül, vagy Ön megtartja csak a sajátját?

- Én úgy gondolom, hogy ez olyan részletkérdés, amit holnap Papcsák Ferenccel fogunk tisztázni, amikor találkozunk. Én nem látom annak akadályát, hogy azok a munkatársak, akik korábban Papcsák Ferencnél dolgoztak, átjöjjenek hozzánk. De még egyszer mondom, ennél sokkal fontosabb, hogy azok az ügyek, amelyek korábban Papcsák Ferenc regnálása alatt folyamatba lettek helyezve, illetve azokat a büntetőügyeket, amelyekben Papcsák Ferenc büntetőeljárást kezdeményezett, töretlenül vigyük végig.

- Pillanatok alatt lezajlott ez a váltás, mert alighogy nyilvánosságra került, hogy Papcsák Ferencnek választania kell a zuglói polgármesterség és a kormánybiztosság között, és ezért hamarosan valószínűleg kineveznek egy újat, órákon belül megtörtént, és Ön lett az új. Ehhez képest azért Önnek volt tegnap egy érdekes kijelentése, még akkor csak miniszterelnöki megbízottként, hogy küszöbön áll Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelősségre vonása a sukorói ingatlanpanamában. És hivatkozott egy e-mailre is, amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek az őrizetben lévő volt vezérigazgatója írt. Ez az e-mail mire bizonyíték?

- Pontosítani szeretném. Tátrai Miklós előzetes letartóztatásban van.

- Bocsánat, igen, előzetes letartóztatásban, nem őrizetben.

- Igen. Tehát most hosszabbították meg az előzetes letartóztatást.

- Igen. De ő írta és e-mailről van szó.

- Így van. Egy olyan belső levelezést mutattam be tegnap a sajtó munkatársainak, amelyet az elmúlt héten küldtek meg részünkre. Ugye folyamatosan érkeznek a minisztériumokból a különböző általunk bekért iratok és ez egy konkrét e-mail volt, amelyet Winkler Gyula korábbi miniszterelnöki megbízott számára írt ugye, aki a Bajnai-kormány alatt volt miniszterelnöki megbízott. És az e-mail valóban azt tartalmazza, hogy ha Winkler Gyuláék nem hiszik el, hogy valójában mi is történt, akkor nagyon szívesen átküldi azt az emlékeztetőt, amelyben Gyurcsány Ferenc őt utasította a sukorói telekcserére, illetve amiben szerepel, hogy Bajnai Gordonnak hetente referálnia kell a miniszterelnöknek. Én úgy gondolom, hogy ezek az általam bemutatott iratok teljesen egyértelműen azt bizonyítják, hogy Gyurcsány Ferencnek konkrét tudomása volt a sukorói telekcsere vonatkozásában mind a telekcsere, mind pedig a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítása során. Azelőtt nyilvánították kiemelt beruházássá, mielőtt a koncessziós szerződést megkötötték. Tehát itt egy nagyon komoly jogszabálysértés történt. De még egyszer mondom, ebben az ügyben Schiffer András, az LMP jelenlegi frakcióvezetője Gyurcsány Ferencet nevesítve tett konkrét feljelentést az ügyészségen, én pedig kedden a legfőbb ügyészt helyettesítő Belovics urat arról kérdeztem, hogy ennek alapján mentelmi joggal érintett országgyűlési képviselő tekintetében van-e eljárás előttük. Ő pedig azt válaszolta, én a jegyzőkönyvet átadtam a sajtónak, tehát nyilvánosságra hoztuk a választ, hogy igen, vizsgálják mentelmi joggal érintett országgyűlési képviselő büntethetőségét, vagyis hogy van-e megalapozott gyanú ilyen személlyel szemben. Ez pedig kizárásos alapon egyértelmű, mert Schiffer András Gyurcsány Ferencet jelentette fel, tehát eléggé egyértelmű ez az egész dolog.

- Na de mi ebben az újdonság? Hiszen ha egyszer Schiffer megnevezte Gyurcsány Ferencet, akkor persze hogy az a dolga az ügyészségnek, hogy vizsgálja a büntethetőségét, nem?

- Igen Bolgár úr, de amennyiben a Legfőbb Ügyészségen van már, ez akkor azt jelenti, hogy a nyomozóhatóság előterjesztést tett, vagyis megalapozott gyanú van országgyűlési képviselőre bűncselekmény elkövetése miatt.

- Tehát anélkül nem került volna fel a Legfőbb Ügyészségre.

- Így van. Egyébként nem került volna oda. Itt a legfőbb ügyésznek dönteni kell. Két lehetőség van. Vagy az országgyűlés illetékes szakbizottságához továbbítja azzal, hogy függessze fel az országgyűlési képviselő mentelmi jogát, vagy visszaküldi a nyomozást folytató hatóságnak, hogy további nyomozati cselekményeket folytassanak.

- Azért az MSZP-ben utána kifogásolták azt, hogy Ön mintha megfenyegette volna a legfőbb ügyészt, hogy ne falazzon itt Gyurcsány ügyében, hanem hozzon gyorsan döntést. Most függetlenül attól, hogy megfenyegette vagy csak figyelmeztette, és esetleg túl erős szavakat használt, de miért kell egyáltalán bármilyen módon felszólítani a legfőbb ügyészt? Ha egyszer ott van előttük az ügy, akkor fognak valamilyen döntést hozni. Miért falaznának? Vagy igen, vagy nem.

- Nézze, én úgy gondolom, hogy országgyűlési képviselőként egyrészt jogom és kötelességem, hogy a legfőbb ügyésztől tájékoztatást kérjek.

- Na de ez tájékoztatás kérés volt, hogy ne falazzon?

- Igen. Bocsánatot kérek. Október 13-án írásban kértem tájékoztatást a legfőbb ügyész úrtól. Olyan választ adott, ami szerintem eléggé arcpirító, tehát azért egy legfőbb ügyésznek sokkal összeszedettebb választ kellett volna adni az én kérdésemre. Utána tettem fel a szóbeli kérdésemet az országgyűlésben. És én a ne falazzon mondat előtt azt mondtam, hogy remélem, hogy a Legfőbb Ügyészség a hatályos büntetőjogi jogszabályoknak megfelelően jár el.

- Miért feltételezi, hogy nem a jogszabályoknak megfelelően fog eljárni az ügyészség?

- Nézze, én úgy gondolom, hogy pontosan ez igazolja azt, hogy itt nem arról van szó, amit az MSZP kifogásol, hogy én rátámadtam a legfőbb ügyészre és ilyen dolgokat mondanak. Bolgár úr, ez az indítvány négy hete ott van a Legfőbb Ügyészségen. Én úgy gondolom, hogy egy büntetőeljárásban, ami másfél éve folyik és van elegendő bizonyíték valakire nézve, négy hétnek elegendőnek kell lennie arra, hogy eldöntsék, fel kell függeszteni a mentelmi jogát vagy sem. Úgy gondolom, hogy az én kijelentésem ezért volt helytálló, miszerint a hatályos büntetőjogi jogszabályoknak megfelelően járjanak el.

- Azt mondja, van elegendő bizonyíték. De vajon, visszatérve erre a bizonyos e-mailre, az, hogy a volt vagyonkezelő vezérigazgató egy e-mailben megkérdezi, hogy átküldje-e azt az emlékeztetőt, amelyben a miniszterelnök elrendeli ezt a csereügyletet, bizonyíték-e, miért nem azzal az e-maillel állt Ön elő, vagy esetleg az nincs meg ez az e-mail, amelyben a miniszterelnök valóban elrendeli a csereügyletet?

- Elnézést kérek, ezt az emlékeztetőt is bemutattam a sajtónak, ami arról az ominózus megbeszélésről készült, ahol a miniszterelnök hatásköröket határoz meg.

- Ehhez képest ez az e-mail micsoda? Hát ez semmi.

- Ez csak erősíti azt a korábbi feltevésünket, amit elmondtam. Én nagyon sok e-mailt és levelet mutattam már be a sajtónak, illetve nagyon sok e-mailt, levelet és okiratot adtam át az ügyészségnek ebben az ügyben. Én úgy gondolom, hogy ezeknek az okiratoknak, e-maileknek, belső levelezésnek, kormányülés-előkészítő iratoknak egyértelműen bizonyító ereje van ebben az ügyben.

- Mit bizonyít egy ilyen emlékeztető? Nyilván a miniszterelnök azt mondta, hogy tessék végrehajtani ezt a telekcserét, de azt nyilván nem mondta, vagy nem írta, hogy ezt törvénytelenül tessék megtenni. Hanem azért kell a telekcsere, hogy ott elkezdhessenek egy beruházást. Nem?

- Hogy valójában mit bizonyít, azt majd az ügyészség eldönti szerintem.

- De Ön szerint mit bizonyít? Mi van ott leírva?

- Az emlékeztetőben?

- Igen, igen.

- Az egyértelműen meghatározta, hogy Tátrai Miklósnak végre kell hajtani a telekcserét, a Pénzügyminisztériumnak meg kell kötnie a koncessziós szerződést és Bajnai Gordonnak hetente referálni kell, hogy áll a projekt. Egyébként ez az emlékeztető a King’s City menedzsmenttel folytatott tárgyalásról készült és még egyszer mondom, az emlékeztető mellett pedig van egy levél, amit dr. Nagy János, a debreceni egyetem rektora írt, amelyben egyértelműen azt mondja, hogy Gyurcsány Ferenc utasítást adott a telekcsere mikénti lefolytatására. Az ügyészségnek kell állást foglalni ebben a kérdésben, hogy ezek mennyire alapozzák meg azt a gyanút, amely alapján Gyurcsány Ferenccel szemben büntetőeljárást lehet indítani. Én azért mondtam, hogy a hatályos büntetőjogi jogszabályok alapján járjanak el ebben az ügyben.

- De ha jól értem, ugye nem önmagában a telekcsere törvényellenes, hanem az, ahogyan végrehajtották egyes gyanúk szerint, hogy tudniillik nem értéken számították be a különböző elcserélendő telkeket. És feltételezem, hogy nem erre utasította a vagyonkezelőt, hogy más értéken számítsák be.

- Igen. Önnel már egyébként nagyon sokat beszéltünk erről, tehát én már nagyon sokszor elmondtam, hogy itt nemcsak az a probléma, hogy az egyik ingatlant alulértékelték, a másik ingatlant meg felértékelték. A probléma az, hogy azért nem történt nyilvános pályáztatás, mert a cserével a versenytársakat ki akarták zárni az eljárásból. És a befektetők konkrét kérése volt, hogy ne nyilvános pályázaton, hanem csere útján történjen meg az állami terület King’s City Kft. tulajdonába kerülése. Tehát itt a probléma ez volt, és ráadásul erről akkor mindenki tudott, mert ebben a kérdéskörben is nagyon sok olyan levelet és okiratot mutattam már be és csatoltam, ahol a befektetők konkrétan azt kérik a miniszterelnöktől, hogy ne nyilvános pályázat, hanem csere legyen.

- Ennek egyébként van törvényes módja? Hogy ne nyilvános pályázat legyen, hanem telekcsere?

- Azért értékelték alul meg felül az ingatlant, hogy az értékkülönbözet ne legyen akkora, mert akkor lehet cserélni és nem kell nyilvános pályázatot kiírni, ha az értékkülönbözet a tíz százalékot nem haladja meg. Ezért készült egyébként két értékbecslés, mert az első értékbecslés vonatkozásában nem volt olyan jelentős különbség az ingatlanok értéke között, úgyhogy kellett csinálni egy másikat, ahol már olyan volt a különbség, ami alapján nem kell kiírni nyilvános pályázatot, tehát nem adásvételi szerződés útján, hanem csere útján lehet értékesíteni.

- Tehát önmagában a telekcsere nem törvényellenes, de ahhoz a törvényességhez az kellett, hogy ne legyen olyan nagy értékkülönbözet.

- Kijátszották a jogszabályokat. Mondjuk így.

- Értem. A kérdés az, hogy a miniszterelnök ennek tudatában volt-e vagy sem?

- Majd a miniszterelnök úr, ha odakerül az ügy, akkor elmondja. A vallomásában, amit ugye feltett az internetre, nem nyilatkozott. Vagy azért, mert nem kérdezték, vagy azért, mert nem emlékezett rá pontosan.

- Értem. De Ön szerint bizonyítani lehet, vagy legalábbis Ön reméli, hogy bizonyítani lehet, hogy a volt miniszterelnök erről tudott.

- Azok az iratok, illetve feljegyzések teljesen egyértelműen azt igazolják, hogy a befektetők ilyen kérést fogalmaztak meg a miniszterelnök felé.

- Értem. Akkor már csak az a kérdésem, hogy ezek szerint Ön úgy gondolja, hogy néhány héten belül a Legfőbb Ügyészségnek döntenie kell?

- Én erre nem tudok válaszolni, ez a legfőbb ügyész kompetenciája. Én ezt is elmondtam a sajtótájékoztatón, hogy sportnyelven szólva a labda most a legfőbb ügyész térfelén pattog. Tehát két lehetősége van. Vagy a parlament illetékes bizottságához fordul, hogy függesszék fel a mentelmi jogot, vagy visszaküldi az erre vonatkozó indítványt a nyomozóhatóságnak.

- Nem akarok egy egész más ügyet belekeverni, de ugye az Audi-beruházásról nemrégiben döntöttek és ott szintén éppen az LMP felvetette, hogy ott is van ám egy ilyen zavaros telekügy, hogy egy Natura 2000-hez tartozó területrészt vehetett meg az Audi.

- Én is hallottam róla, még konkrét információkkal nem rendelkezem, de ha ott is ilyen problémával fogunk szembesülni, akkor nem fogok elzárkózni tőle, hogy azt is megvizsgáljuk.

- És lehet, hogy visszacsinálják?

- Még egyszer mondom, konkrét információval a sajtóból rendelkezem, de azért én úgy gondolom, hogy ennek az ügynek a hátterében is sokkal több van, mint egy sajtóhír. Tehát ezeket azért meg kell vizsgálni.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Ön ma délután bejelentette, hogy finomodhat azon alkotmánymódosítási javaslat, amely a népszavazási tilalom alá eső kérdéseket kivenné az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogköréből, és amely hatalmas tiltakozást váltott ki. És nemcsak ellenzéki pártok részéről, hanem komoly kritikákat váltott ki szakemberek, alkotmányjogászok részéről is. Miért Ön jelentette ezt be, vagy Ön egyszerűen csak a véleményét mondta el?

Balsai István: - Nem. Úgy terveztük, hogy ma tartunk egy olyan bizottsági ülést, amelyen az előterjesztő frakcióvezető úr – éppen az olyan vádakat elhárítandó, amilyeneket most a műsorvezető úr is felemlegetett – az eredetileg beterjesztett javaslathoz képest egy részletesebb indítványt tesz, és erre nincs más mód, ezt bizottsági módosító indítványként kell megfogalmazni. Ez nem készült el ma délutánig, és mivel egyeztetnie kéne az előterjesztő frakcióvezető úrnak a kormánnyal, ezért legkorábban hétfőn lehet ezt majd előterjeszteni.

- Szóval tartottak ma egy rendkívüli bizottsági ülést, amelyen erről volt szó. És ki mit mondott, vagy egyáltalán miről lett volna szó?

- Erről lett volna szó, de még egyszer megismétlem, hogy az a javaslat, amelyet a frakcióvezető úr még holnap egyeztetni kíván a kormánnyal, nem készült el. Ennek hiányában pedig ezt a napirendi pontot nem tudtuk megtárgyalni. És erre legkorábban hétfőn kerülhet sor.

- De ez azt jelenti, hogy véleményt sem mondott senki? Szóval, mivel nem készült el ez a javaslat, ezért nem is kérdezték meg, hogy az eredetihez képest van-e bárkinek módosítása vagy kritikája?

– A véleményeket már elmondták eddig is. Az alkotmánymódosítással kapcsolatban pedig mindösszesen egy módosítás érkezett, amelyet már korábban elbíráltunk. Azért vagyunk gondban, mert tulajdonképpen nincs mihez kapcsolódó módosító indítvány. Ezért, ha az előterjesztő a kormánnyal történt egyeztetést követően változtatni kíván, azt csak egy úgynevezett bizottsági módosító indítvánnyal teheti meg. Tehát a mi bizottságunk ezzel foglalkozik, ez lesz a feladata.

- Tehát akkor hétfőn fogják ezt tárgyalni. És akkor hétfőn már bizottság elé is kerül, aztán a parlament elé, és lehet, hogy még hétfőn szavaznak is róla?

- Igen, ez is lehetséges, de valószínűbbnek tartom, hogy a végleges szavazás egy későbbi időpontban lesz.

- Miért van szükség arra, hogy ilyen hihetetlen gyorsasággal menjenek végig ezen is? Hiszen akár fogják korlátozni az Alkotmánybíróság jogkörét, akár nem, akár csak részben – az eddigi elképzelésekhez képest –, azért nagyon fontos, alapvető alkotmányossági kérdésekről van szó. Szóval nem is egyet-kettőt, hanem sokat kell aludni ahhoz a szakembereknek, politikusoknak is, hogy végiggondolják, hogy minek mi értelme van, nem?

- Nézze, a Fidesz–KDNP-frakciószövetség alkotmányozó többséget kapott a választók bizalmából, és ennek megfelelően hozzáláttunk egy alkotmány kidolgozásához, és éppen ma volt ezzel kapcsolatban egyeztetetés. Tehát nem kapkodás az, ha a választások után sok hónappal, történetesen a mostani alkotmányt alapul véve, módosítunk egy olyan részt, amely egy alkotmányos intézmény hatáskörét érinti, beleértve az alkotmánybírósági hatáskört is.

- Én nem azt vontam kétségbe, hogy Önöknek nincs alkotmányozó többségük. Van, csakhogy ez a javaslat felvetődött néhány nappal ezelőtt, majd még most finomítanak rajta, de még azt sem tudják, hogyan. Ehhez képest majd a hétvégét követő hétfőn, pillanatokon belül átviszik bizottságon, parlamenten, és alkotmánymódosítás lesz belőle. Holott látható, hogy nagy felbolydulást kelt, és ezért gondoltam, hogy akár a kétharmados többségüknek is érdemes volna aludni rá egyet, kettőt, tizenegyet, huszonkettőt.

- Körülbelül két hete lett előterjesztve az eredeti javaslat, tehát nem lehet azt mondani, hogy kapkodunk. Természetesen szeretnénk a dolgot dűlőre vinni, és amennyiben lehetséges még a mostani parlamenti ciklusban. Már csak néhány nap van a mostani parlamenti ciklusból, és a költségvetési vita mindent meg fog előzni. Tehát még ezt megelőzően kéne megoldani az alkotmánymódosítás kérdését.

- Lehetséges az egyébként, hogy Önök nem is csak két héttel ezelőtt, amikor megszületett ez az alkotmánybírósági határozat, gondoltak erre az alkotmánymódosításra és az Alkotmánybíróság jogkörének a korlátozására, hanem már akár ellenzékben is vagy a választási győzelmük után is? Hiszen Kósa Lajos az emlékezetes júniusi beszédében – amit egy gazdasági konferencián tartott, és amiből a görög csődhöz való hasonlítás kapott óriási nemzetközi figyelmet, és ami után zuhanni kezdett a forint – azt is mondta, hogy olyan helyzet van, hogy bizonyos esetekben a gazdasági alkotmányosságot is fel kellene függeszteni. Tehát mintha előre tudta volna, hogy ilyesmi lehet vagy lesz.

- Én nem tudok erről nyilatkozni, de végül is ez tisztázásra került, és azt hiszem, hogy ezzel kapcsolatos aggályok elmúltak.

- Szóval Ön azt mondja, Kósa Lajos akkori, júniusi nyilatkozatáról, hogy nem hozható összefüggésbe a mostani fejleményekkel?

- Így van. Kósa Lajos nyilatkozatát szerintem félreértették, és óriási publicitást kapott. De nincsenek összefüggésben ezek a dolgok, és azt hiszem, hogy ez tisztázásra is került. A gazdasági alkotmányosságot nem lehet felfüggeszteni, és nincs is ilyen szándékunk.

- Mégis ezt mondta a Fidesz ügyvezető elnöke.

- Értem, de nekem nem tisztem a különböző fideszes politikai nyilatkozatokat magyarázni. Azt szeretném mondani, hogy az Alkotmánybíróság hatásköre, ami az alapvető értékekre terjed ki, az a jövőben is ki fog terjedni ezekre. Például az adótörvényekkel kapcsolatban is az a változtatás lényege, hogy eloszlassa az ilyen kételyeket, hogy vége az alkotmányosságnak és a Fidesz kívánja az Alkotmánybíróságot helyettesíteni, mert nincs erről szó.

- Nem akarom ezzel a gazdasági alkotmányossággal különösebben zaklatni, de egy volt igazságügyi minisztertől mégiscsak érdemes kérdezni. Szóval nemcsak Kósa Lajos említett ilyesmit júniusban, mert Bencsik János államtitkár tegnap egy tatabányai konferencián azt mondta, hogy szerinte az Alkotmánybíróság veszélyezteti a kormány mozgásterét, és fel lehetett volna függeszteni az Alkotmánybíróság gazdasági alkotmányossággal kapcsolatos jogkörét is a rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva. Most akkor van gazdasági alkotmányosság, vagy ők nem értelmezik ezt jól?

- Én azt hiszem, hogy ez egy meggondolatlan nyilatkozat volt.

- Visszatérve a mai alkotmányügyi bizottsági ülésre, amelyen végül nem tárgyalták a finomítást, tudomása szerint kinek volt az elképzelése, javaslata, ötlete, hogy finomítsanak, változtassanak? Vagy minek hatására tette meg ezt – feltételezem – az előterjesztő, Lázár János?

- Én többször beszéltem a frakcióvezető úrral, és természetesen ő az ügy ura, ő fog egyeztetni és ő fogja ezt – legalábbis szövegszerűen – a bizottság figyelmébe ajánlani. Azonban mivel nincsen lehetőség már más formára, csak a bizottsági módosító indítványra, ezért majd sor kerül a bizottság ülésére.

- De az Ön tudomása szerint Lázár János volt az, aki előállt azzal, hogy talán mégis módosítsunk rajta?

- Én arról beszéltem vele, hogy mikor várható ennek egy olyan formája, amit a bizottság tud tárgyalni. Azt, hogy aztán ő milyen meggondolásból jutott erre a következtetésre, nem kérdeztem tőle.

– De ő jutott ezek szerint erre a döntésre?

- Igen.

- Egyébként Önnek mi a véleménye arról, kellene-e, és ha igen, akkor milyen mértékben, korlátozni az Alkotmánybíróság jogkörét?

- Ez egy huszonegy éves történet. A magyar Alkotmánybíróság Európa egyik legnagyobb hatáskörrel rendelkező alkotmánybírósága. Amikor alkotmányozási folyamat zajlik, akkor természetesen az alkotmányos intézmények hatáskörének és működésének az áttekintését is el kell végeznünk, minden egyes – most az Alkotmánybíróság előtt negatív kritikát kapó – törvényjavaslatra. Úgyhogy én azt hiszem, nincs abban semmi kivetnivaló, ha az Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatban valamit kimond majd a parlament.

- Azzal abszolút egyetértek, hogy az Alkotmánybíróság valóban kivételesen nagy jogkört és hatáskört kapott a magyar demokráciában az elmúlt húsz évben. És azzal is egyetértek, hogy egy új alkotmány létrehozásakor át lehet, sőt át is kell tekinteni, hogy ez mennyiben jó, esetleg mennyiben rossz, felesleges vagy hogyan lehetne változtatni rajta. De ha már egyszer új alkotmány készül, ráadásul néhány hónap múlva minden bizonnyal készen is lesz, akkor miért kell rohanni? Miért kell csak hármat aludni ahhoz, hogy egy ilyen alkotmánymódosítást elfogadjanak? Hiszen úgyis lesz új alkotmány, amelyben újraszabályozhatják az Alkotmánybíróság jogkörét is. Nem az lenne a megfelelőbb megoldás?

- Szerintem ez egy olyan folyamat, aminek ez is részét képezi. Tehát a jelenleg hatályos alkotmány felülvizsgálata kapcsán egy éppen napirenden lévő témának az olyan szabályozása, ami majd a következő alkotmányba is bekerülhet, szerintem teljesen normális.

- Szóval azt mondja, hogy előredolgoznak a következő alkotmány előkészítésének érdekében egy ilyen alkotmánymódosítással.

- Igen, én ezt egy folyamat részének tekintem.

- Csak talán több idő kellene rá, mert a következő alkotmány remélhetőleg nemcsak egy-két évre szól, hanem olyan mindenki által elfogadható alaptörvény lesz, amely évtizedekig jól szolgálhat. Nem biztos, hogy néhány napos gondolkodási idő egy ilyen ügyben segít. Lehet, hogy többre volna szükség, nem?

- Majd meglátjuk az eredményt.

- Akkor már csak egy dologgal kínzom tovább. A kérdés az, hogy közelebb jutott-e Gyurcsány Ferenchez? Néhány hete volt egy beszélgetésünk is, meg volt Önnek egy nyilatkozata is arról, hogy Ön szerint eljárás is indulhat ellene.

- Most fogjuk áttekinteni a még előttünk álló feladatokat és ennek kapcsán tájékoztatni fogom majd a közvéleményt. Véleményem szerint egyébként több oldalról is felvetődött Gyurcsány Ferenc jogi felelőssége, hogy mást ne mondjak büntetőjogi felelőssége. Ennek az egyik részét még vizsgáljuk.

- Éppen ebben az ügyben tett Gulyás Gergely, az Ön fideszes kollégája feljelentést ismeretlen tettesek ellen a 2006-os őszi zavargások ügyében, és aztán ő kifejtette, hogy elsősorban rendőri vezetőkre lehet gondolni. Tehát ő Gyurcsány nem említette.

- A parlamenti albizottság munkája párhuzamosan zajlott vagy zajlik a miénkkel. Sőt, nekem más lehetőségeim és céljaim is vannak, mint neki. Én nem akarom ezt befejezett tényként állítani, de szerintem vannak olyan vonatkozásai az ügynek, amelyben a rendőri vezetés önmagában nem tehette volna azt, amit tett.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Lehet, hogy én voltam figyelmetlen, de csak az Index mai cikkéből tudtam meg, hogy Ön beterjesztett egy módosító javaslatot a Fidesz által ismételten benyújtott 98 százalékos büntetőadó törvényhez, és ebben azt javasolja, hogy az igazságosság jegyében 2002. május 27-éig visszamenően vessék ki ezt a 98 százalékos adót, mert akkor távozott az előző Orbán-kormány. Mint kiderült az elmúlt napokban több újságból is – például a Vasárnapi Hírekből, most pedig az Indexből –, annak idején az Orbán-kormány tagjai a törvényben előírt végkielégítésekkel távoztak. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok is, akik pedig ma is újból szolgálnak a második Orbán-kormányban, és volt olyan, aki tizenöt millió forintos végkielégítést vett fel, mai áron huszonkétmilliósat. Úgyhogy azt mondanám, hogy a dologban van valamilyen finom kis báj, és ha már igazságosság és pofátlannak nevezett végkielégítések, akkor valóban mondhatjuk, hogy miért 2010 januárjáig visszamenőleg adózzanak, miért ne 2002. májusig. De ugye Ön sem gondolja ezt komolyan?

Tóbiás József: - A módosító javaslat ugye a 2002-es kormányváltáshoz kötődik, és Ön elmondta, hogy a ma miniszterei, államtitkárai – akik ezelőtt nyolc évvel szintén miniszterek, államtitkárok voltak – közel hatvanmillió forintot vettek fel akkor végkielégítésként. De ami ennél is érdekesebb, hogy az általuk irányított állami, gazdasági rendszerek vezetői még több pénzt vettek fel. Például Baranyai László, a Magyar Fejlesztési Bank egykori és jelenlegi elnöke százharminckilenc millió forintot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt és a jelenlegi elnöke pedig kilencvenmillió forintot vett fel. És ugye arra hivatkoztak egy vitában, hogy milyen pofátlanok azok a végkielégítések, amelyeket a Bajnai-kormány leköszönő miniszterei, államtitkárai kaptak, és erre született az a válasz, hogy akkor a jó erkölcsbe ütközés nemcsak 2010-re igaz, hanem az megáll 2002-re.

- Én ezt szellemesnek tartom, de nyilván reménytelen. És nemcsak azért, mert a kormánynak kétharmados többsége van, hanem mert ez nyilvánvalóan ellentmond az Önök saját jogelveinek is, hiszen visszamenőleges törvénykezés nincs. Igaz, hogy a Fidesz szerint van, de Önök végig azt mondták – szerintem teljes jogalappal –, hogy olyan nincs, hogy visszamenőleg mondjuk meg, mi volt a törvény, hanem legfeljebb mostantól kezdve lehet új törvényeket szabni.

- Önnek igaza van. Aki követte a parlamenti vitát – ami persze már esti órákban zajlik, mert a Fidesz nem szereti, ha érdemi vita zajlik rendes időben –, az láthatta, hogy ebben a vitában én elmondtam, hogy ez a módosító javaslat arra válasz, amit ők cinikusan hangoztatnak a parlamenti vitákban meg a médiában. Azonban van másik két módosító javaslat is, ami viszont a valóságról szól. Ugyanis ez a kicsit politikai vita amúgy arról szól, hogy harmincöt-negyven év közszolgálati jogviszony után egy pedagógus, egy orvos vagy egy ápolónő megkaphassa a törvény szerint járó jussát. És ez a 98 százalékos adó éppen őket sújtotta volna. Azokra viszont, akik ténylegesen sok pénzt kaptak – az államilag irányított gazdasági társaságok vagy az önkormányzatok által működtetett gazdasági társaságok vezetői –, ez a törvény nem vonatkozik. Ezért tettünk emellé az Ön által említett módosító javaslat mellé másik két olyan érdemi javaslatot, amelyek alapján – ha félre tudjuk tenni azt, hogy itt politikailag egymást próbáljuk befeketíteni – jó döntést hozhatunk, és valóban azokat védhetjük, és azokat korlátozhatjuk, akiket szeretnénk. Ez a két módosító javaslat, amit mi benyújtottunk, lehetőséget ad erre.

- Én a magam részéről ezt díjazom, csak azt próbálom Önből kiszedni, hogy ugye esélyt sem lát arra, hogy egy ilyen nagyon szellemes és a maga módján még igazságos javaslat is célhoz ér? Hiszen Ön is tudja, hogy politikai célja van ezzel a Fidesznek.

- Természetesen. Az már világos, hogy az egész 98 százalékos adó ügye paraván volt, hogy eltakarja az alkotmánymódosítást és az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását célzó törvényjavaslatokat. Nagyon világos, hogy amint a vita lefolytatódik, a Fidesz abban a pillanatban kész lesz tárgyalni a szakszervezetekkel ez ügyben, amit egyébként az elmúlt félévben egyetlenegy esetben sem tettek meg. Ebből is világosan látszik, hogy nem a 98 százalékos adó benyújtása okozza vagy okozta az igazi kihívást a Fidesz számára, hanem az, hogy végigvigye az Alkotmánybíróság jogkörét és az alkotmányt módosító törvényjavaslatát.

- Arról tud valamit esetleg a szakszervezeti ismerőseitől, hogy mire jutottak Lázár Jánossal a Fidesz frakcióvezetőjével? Mert a sajtóhírek szerint a Fidesz valamennyire visszatáncol az eredeti javaslattól, de hogy pontosan mennyire vagy hogyan, az még nem világos.

- Annak idején a szakszervezetekkel zajlott egyeztetésen világossá vált – és azt gondolom, hogy a szakszervezetek ma is joggal képviselik ezt, és ez a módosító javaslat, amit mi benyújtottunk is ezt tartalmazza –, hogy semmilyen törvényben rögzített, kötelezően biztosítandó járandóságot nem lehet 98 százalékkal terhelni. Egyébként úgy gondolom, hogy ez lenne a normális.

- Igen, és nem kivételeket kellene alkotni ilyen-olyan megegyezések meg alkuk alapján, hanem ami általánosan törvényes, azt tessék kifizetni, és legfeljebb a valóban jó erkölcsbe ütköző – egyébként törvénnyel amúgy is üldözött és megsemmisíthető – eseteket sújtsák ezzel a 98 százalékkal.

- Nagyon fontos az a szó, hogy a kötelező, mert a törvény előírja azt a kötelező összeget vagy normát, amit egy nyugdíjba vonulónak vagy egy munkája alól felmentett embernek meg kell adni. És minden olyan pénz, amely pedig általában kivágja biztosítékot – például a titoktartási pénz vagy a plusz juttatások –, az ma a törvény által nem kötelezően biztosítandó, hanem adható. Szóval ezt az adható pénzt tessék 98 százalékkal megadóztatni, de ami kötelezően jár, azt ne bírságolják meg.

- Visszatérve az eredeti kérdésemhez, nem tud arról a szakszervezeti vezetőktől, hogy végül is a homályos ígéreten kívül mire jutottak konkrétan?

- Nagyon egyszerűen mondom, hogy mindenkinek érthető legyen. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy az összeghatárban kíván elmozdulni az előterjesztő. Nevezetesen a kétmillió forintos bérplafon helyett egy három, három és fél millió forintos plafont kíván elfogadtatni, ami egyik oldalról azt biztosítja, hogy a közalkalmazottak, a köztisztviselők és az államigazgatási szférában dolgozók megkapják a pénzüket, mert a juttatásaik nem érik el ezt az összeget. De ezzel együtt a dolognak az alkotmányellenessége megmarad, hiszen amiről most beszélünk, arról már kimondta az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes. Ebből adódóan hiába változtatják meg az alkotmányt, attól még ez a törvény, változatlan formában, ugyanúgy alkotmányellenes marad a mi értelmezésünk szerint.

- Magyarán azt mondja, hogy változatlan formában az Ön által benyújtott törvénymódosítás akár 2002. május 27-éig visszamenőleg is jogosan lépne életbe, mert akkor mindegy, hogy háromnál vagy három és félnél húzzák meg a határvonalat.

- Ha azokat akarják a 98 százalékos adóval sújtani, akiknek amúgy más törvények – például a Munka Törvénykönyve – garantált, kötelezően biztosítandó felmondási időt biztosít, akkor az számunkra ugyanúgy alkotmányellenes és jogszabályellenes törvénynek minősül, függetlenül attól, hogy hozzáigazítják az alkotmányt.

- Ahhoz mit szól, hogy Balsai István, az alkotmányügyi bizottság elnöke nem sokkal ezelőtt azt mondta, hogy finomítani kívánnak az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó alkotmánymódosítási javaslaton is. Igaz, azt még nem tudják, hogyan akarnak rajta finomítani, mert Lázár János még nem vitatta ezt meg a kormánnyal, de majd hétfőn kiderül. Szóval ezek szerint ott is van valami elmozdulás, de vajon minek a hatására?

- Ha megnézi, az elmúlt egy hétben jobb és baloldalról is egyaránt szólaltak meg véleményformálók, értelmiségiek, akik elmondták, hogy na, ez az a határ, amit nem szabad átlépni. Tehát demokráciában – márpedig abban szeretnénk élni – nem a törvényt akarjuk megváltoztatni, hogy nekünk legyen igazunk, hanem az adott keretek között keressük meg a lehető legjobb megoldást. Szerintem ezt értette meg az előterjesztő, és bízom abban, hogy olyan megoldást fog benyújtani a bizottság a hétfői napon, ami megerősíti, hogy Magyarországon jogállam van, és a választópolgárnak még van lehetősége az Alkotmánybírósághoz fordulni azokban a kérdésekben, amelyek az ő életéről szólnak.

- Biztos benne, hogy mindenki demokráciában akar élni? Elővettem a mai Magyar Nemzetet, amelyben a lap egyik munkatársa azt írja, hogy húsz éve erre vártunk, és Orbán Viktor miniszterelnökként a belpolitikában is végrehajtotta a keleti fordulatot, a demokrácia igen szélesen értelmezett keretein belül pedig a pragmatizmust részesítette előnyben. Ez nem annyira nyugati demokráciának tűnő választás, de ezek szerint sokan tapsolnak ehhez.

- Bizonyára vannak olyan országok a földgolyónkon, amelyekben egy ilyen sajátosan értelmezett demokrácia ideig-óráig fennmaradhat, de az biztos, hogy az emberektől nem lehet elvenni a szabadságot. Márpedig, ha az olyan döntésekben, minthogy akarok-e valamit, ami az enyém vagy nem – mint például a magánnyugdíjpénztár kérdése – korlátozni kívánják az egyént, akkor nem lehet azt mondani, hogy ez helyes út, mert ez nem demokrácia. A demokrácia bizonyos értelemben viták során kialakuló többségi álláspont. Tehát vállalni kell a vitákat. Nézzék meg a rádióhallgatók, hogy mondjuk egy parlamenti vitában hogyan szólalnak fel a kormánypárti képviselők. Láthatóan meg sem szólalnak, egyszerűen az a dolguk, hogy megszavazzák a törvényt. És ha nincs érdemi vita, hanem megmondás van, akkor azt bárhogyan lehet hívni, de az nem demokrácia.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Hallgató: - Jó estét kívánok, Angyal József okleveles adószakértő vagyok.

Bolgár György: - Jó estét kívánok. Ön az akinek a feltételezéseiről vagy figyelmeztetéseiről tegnap beszéltünk Vámosi Nagy Szabolccsal.
– Igen. Szeretném elmondani, hogy ez nem feltételezés. Egyrészt az ATV Egyenes beszéd című műsorában tegnapelőtt Akar László elmondta ezt a járulékkedvezményt a munkáltatókra nézve. Másrészt amit Vámosi-Nagy Szabolcs állít, hogy nincs ezzel kapcsolatos törvénytervezet, mondom pontosan, 1376: ez a beterjesztett adótörvényeknek a száma. És ott a 137. paragrafus. Az, hogy Vámosi Nagy Szabolcs az olvasásban nem jutott el a 137. paragrafusig, hanem előbb nyilatkozik, az más kérdés. Tehát ez egy leírt dolog. Bizony jövő évben a járulékalap felső határa felett a munkáltatóknak nem kell huszonhét százalék tb-járulékot fizetni.

– Szóval azt mondja az adótörvényekben van benne, és nem a költségvetési törvényben, mert ő ott kereste.

– Hát rossz helyen. A költségvetési törvényben teszik közzé a napi járulékalapot, valóban közzétették, ez huszonegyezer forint. Idén 20 420 forint, jövőre 21 ezer forint lesz. Eddig kell fizetni a nyugdíjjárulékot, és afölött nem. De a törvényben egyértelműen benne van. Egyébként egy dolgot el szeretnék mondani. Azért az Ön műsorában 2003-ban is beszélgettünk már. Itt egyszerűen Vámosi-Nagy Szabolcs leadószakértőzött engem. Okleveles adószakértő vagyok, egy adószakértő és egy okleveles adószakértő között körülbelül akkora a különbség, mint egy természetgyógyász és egy végzett szakorvos között.

– Ezzel most nekem is újdonságot mond, úgyhogy akkor én is leadószakértőztem Önt, nem gondoltam, hogy az okleveles adószakértő az ennyivel többet jelentene. Miért?

– Akkor hadd mondjam el Önnek, mert gondolom a hallgatókat is érdekli. Tehát mi a különbség az adószakértő, adótanácsadó, okleveles adószakértő között. Ami közös bennük, hogy mindegyikhez felsőfokú szakirányú végzettség kell, innentől kezdve viszont az adószakértő saját magáról állítja, hogy ért az adóügyekhez, ír egy jó önéletrajzot, és a PM megkínálja őt egy adószakértői igazolvánnyal. Az adótanácsadó, az már egy adóügyi végzettség, kétéves képzést jelent, és ezután szerezheti meg valaki az adótanácsadói képzettséget. Akinek még ez is kevés, plusz egy év okleveles adószakértői képzésen vesz részt, szakdolgozattal. Jelenleg Magyarországon ez a legmagasabb adóügyi végzettség. Azok az adószakértők, akik így nyilatkoznak, azoknak semmilyen adóügyi végzettsége nincsen. El kell mondanom, Vámosi-Nagy Szabolcsnak semmilyen adóügyi végzettsége nincsen, ő egyszerű jogász. Az, hogy volt APEH elnök, ez adóügyi képzettséget nem jelent.

– Na de egyszerűnek azért nem nevezném az APEH volt elnökhelyettesét. Akkora tapasztalata van és olyan irányú, amilyen nagyon kevés embernek.

– Így van, így van, ahogy mondtam, ő egy kiváló természetgyógyász, biztos néhány szakorvost is lepipál, de ettől függetlenül végzettségben, képzettségben nincs arra feljogosítva, hogy egyszerűen cáfoljon olyan dolgokat, amiket egy okleveles adószakértő...

– Ha igaza volna, akkor nyugodtan cáfolhatna. Én nem vagyok adószakértő, de ha igazam volna és meg tudnám Önt cáfolni, attól még az igazságom nem lenne kétségbe vonható.

– Ez így van, de hát tessék elolvasni a törvény 137. paragrafusát.

– Helyes, megtesszük.

– Egyszerűen számszerűsítettem, és azért hívtam fel erre a figyelmet, segítő szándékkal, ugyanis ez – nagyon könnyű kiszámolni – 170 milliárdot…

– Na ez lett volna a következő kérdésem, hogy miért olyan könnyű kiszámítani? Tudjuk, hogy hány embernek van havi 638 750 forintnál magasabb fizetése? Tudjuk?

– Igen. Ugyanis gondoljunk csak vissza, 2009-ben volt már egy ilyen adó, az úgynevezett négyszázalékos különadó. Annak pontosan ugyanez volt az adóalapja, tehát a járulékalap felső határa feletti jövedelmekre négy százalék különadót kellett fizetni. Az APEH szeptemberben közzétette a tájékoztatóját, amely szerint 2009-ben 24 milliárd forint folyt be különadóból. Ezt a 24 milliárdot – elnézést, kitör belőlem a matematikus – osszuk el néggyel, akkor az egy százalék 6 milliárd, ezt szorozzuk be 27-tel, az 162 milliárd. Tehát 2009-es árakon 162 milliárd. De ez biztos, és ezt az inflációval korrigálva…

– És azóta ez a dolog valószínűleg még fokozódott is. Tehát nyilvánvalóan nem csökkentek ezek a jövedelmek.

– Két év eltelik 2011-ig, tehát azért mondtam, hogy ez 170 milliárd. Ez nem egy becsült érték, ez hajszál pontosan számolható.

– És azt mondja, mert az volt a következtetése, hogy miután elsősorban a pénzügyi szektorban vannak viszonylag sokan ilyen magas fizetésűek, így a kormány ezzel a kvázi bújtatott járulékkedvezménnyel visszaadja azokat a százmilliárdokat vagy sok tízmilliárdot, amit a bankszektortól, pénzügyi szektortól különadó formájában elvesz.

– Így van. Tehát nagyon népszerű volna azt mondani, hogy elvesszük a csúnya bankoktól a 200 milliárdot, csak hát szépen visszacsorgatunk rögtön 170 milliárdot. És amellett – és most hadd ragadjam meg az alkalmat – cáfolnom kell Vámosi Nagy Szabolcsot, aki elmondta, hogy 300-350 milliárdos adómegtakarítást jelent ez a beterjesztett törvénytervezet. Ez csak adóátrendezés, nem adócsökkentés. Tessék megnézni a költségvetés számait. Megint nem én mondom, ezek objektív dolgok, csak a személyijövedelemadó-soron 522 milliárd forinttal kevesebb bevétellel tervez a kormány. Ehhez hozzájön a társasági adóban 240 milliárd, meg ez a 162, az 950 milliárd forint. Csak szerintem a kormány szégyelli bevallani, hogy ennyit juttat a gazdagoknak, mert ez majdnem mind a gazdagokhoz megy.

– El is veszi a magánnyugdíjpénztárból körülbelül ugyanezt az összeget.
– Így van. Egyébként az, amit most próbálnak ezzel, hogy 530 milliárdot átcsoportosítanak a jelenleg a magánszemélyek tulajdonában lévő összegből, hát ez képtelenség, ugyanis felhalmozott vagyont folyó kiadásra fordítani, ez minden közgazdasági elmélettel ellentétes. Másrészt nem lehet egy költségvetés bevételi oldalán elszámolni olyasmit, ami jelenleg a magánszemélyek tulajdonában van. Ez egy kicsit olyan, mintha én azt mondom, hogy veszek egy autót, itt a szomszédom, majd oda fogja adni az ő megtakarított pénzét, és abból fogom megvenni. Szóval ez egy nagyon erős dolog. Tulajdonképpen az adócsökkentés, az egy igazi adócsökkentés, és nem ezzel van a baj. Hanem hogy nincs meg a forrása. Ebből egy akkora bukta lesz két-három év múlva, hogy az nem kifejezés. Két-három évig még lehet finanszírozni a visszatérő magánnyugdíj-tagdíjakból, pedig ezt egy az egyben államháztartás adósságnak csökkentésére kellene fordítani.

– Igen. Meg az extraadókból, de utána ott a nagy lyuk.

– Így van. Tehát én nem egészen értem. Itt tulajdonképpen mintha Matolcsy György presztízséről lenne szó, csak azért is bebizonyítjuk. Csak ugye ott van Matolcsy György, vele szemben meg tízmillió kísérleti nyuszi, hát nem éppen jó a felállás szerintem.

Előzmény: Bolgár György interjúja Vámosi-Nagy Szabolccsal

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >