Inni vagy szúrni?




Hallottam egy hírt, amely szerint a közlekedési balesetet okozók között többszörösen képviseltetik magukat az alkoholt fogyasztók, mint a drogosok. Elhangzott egy szám is, hogy hányszor többen, de nem jegyeztem meg, csak annyit, hogy elég magas a szám. Hétszer, tízszer? A lényeg, hogy az alkohol sokkal veszélyesebb a társadalomra, mint a különféle drogok.


Ezzel szemben, ugye, magát az alkoholfogyasztást nem büntetik. Sőt mi több. Egyenesen propagálják. A boroknak külön műsoruk van a rádiókban, a sajtóban. A bortermelőknek, borházaknak stb. Elhangzik, hogy bort inni, persze jó bort, márkás bort, na persze mértékkel, kifejezetten egészséges.


Aztán itt van a pálinka. Ami meg hungarikum. Amit a 2010-es kormányváltáskor életbe léptetett jogszabály alapján, amelyet a kormányzat igazi szabadságharcos tettnek minősített, bárki előállíthat otthon, 50 literig adómentesen.


Hát ezt add össze! Egy olyan országban, ahol kb. egymillió alkoholista van.


1989-ben jelent meg az akkori Alkohológia című folyóiratban egy tanulmány az Anonim Alkoholistákról, a szerző, dr. Kelemen Gábor pécsi pszichiáter egyebek közt ezt írja: „Mi, magyarok, a józanság dolgát illetően még mindig Gutenberg előtti korban élünk… A magyar józanság szó jelentéstartalma egyáltalán nem ugyanaz, mint a sobrietyé az angol nyelvben, mivel szemben az utóbbival negatív jelentésárnyalata van, s ugyanakkor nem foglal magába bizonyos pozitívumokat…”


Továbbá: „…számos olyan hagyomány él a magyar kultúrában, amelynek ereje, illetve túltengése a józanság ellen dolgozik. A bor szinte része a nemzeti identitásnak.”


Ez a dolog egyik oldala. Ti. hogy az ivás, az ital, a pia a férfiak életéhez szervesen hozzátartozik. És velük szemben igazán toleráns a társadalom. „Ő csak megissza a magáét – mondják a hosszan tűrő feleségek. – Különben jó ember” – teszik hozzá.


A másik oldala meg az, hogy aki már alkoholfüggő, azt megvetik, lenézik. Az alkoholizmust nem tekintik betegségnek, hanem jellemgyöngeségnek. Gyakran még az orvosok is.


Az emberi tudatot megváltoztatni képes anyagok egy része a legális drogok közé tartozik.


Legális minden olyan szer, amelynek gyártását, raktározását, behozatalát, kivitelét forgalmazását az állam nem tiltja, illetve nem köti különösen szigorú ellenőrzéshez. Ezek közé tartozik a kávé, a tea, a dohánytermékek, az alkoholtartalmú italok és gyógyszerek.


Az illegális drogok az állam által tiltott kábítószerek.


Vagyis a két kategória közti különbségtétel nem valami egzakt vizsgálat eredménye, hanem az állam szokásjogra, hagyományokra és gazdasági érdekekre alapozott szubjektív megítélése.


Az európai államok többségében a kábítószer-fogyasztást inkább egészségügyi, mint bűnügyi problémaként kezelik.


Magyarországon már az első, 1998-ban hivatalba lépő Fidesz-kormány nyíltan vállalt törekvése volt, hogy bevezesse Európa legszigorúbb drogszabályozását.


A tervezet óriási ellenállást váltott ki, több mint ötezren levélben tiltakoztak, az év novemberében a Vörösmarty téren több ezer fiatal tüntetett a kormány drogpolitikája ellen. Végül az életbe lépő törvény az eredeti tervezethez képest néhány pontban enyhébb szabályokat alkalmazott, de még mindig igen szigorú volt, és számos visszaélésre adott lehetőséget. Meg lehetett félemlíteni a rendőrök által elkapott fiatalokat, rávenni olyasfajta beismerésekre, vallomásokra, amelyekkel a saját vagy társaik helyzetét súlyosbították.


A második Fidesz-kormány ismételten a szigorítás útjára lépett. 2012 júniusában az immár kétharmados Országgyűlés jóváhagyta a Btk. módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyben a 2003–2013 között a még nem önálló büntetendő cselekménynek számító fogyasztás 2013. július elsejétől, az új Btk.-szabályok életbe lépésétől kezdve, már önálló elkövetési magatartásnak számít, és a csekély mennyiségű kábítószer tartásával egy büntetési kategóriába került, amelynek büntetési tétele két év szabadságvesztés.


De változtak, szigorodtak az elterelésre vonatkozó szabályok is. (Elterelés: elvonókúrára való kötelezés a büntetés helyett.)


2013 júliusa előtt a fogyasztó többször is részt vehetett elterelésen. Az új Btk. szerint csak az választhatja ezt a megoldást, aki két éven belül nem vett részt elterelésben, és két éven belül nem folyt ellene eljárás más, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt.


Ellentétben a korábbi szabályozással, amely a kábítószerfüggők számára engedélyezte az elterelést, most ők kerülnek rosszabb helyzetbe, különösen ha saját fogyasztásra a csekély mennyiségnél többet, de a jelentős mennyiségnél kevesebbet tartott magánál.


A mostani szabályozást nem előzték meg tömeges tüntetések. Tiltakozott ellene a Magyar Addiktológiai Társaság azzal érvelve, hogy a drogfogyasztás kriminalizálása nem csökkenti a fogyasztást, ugyanakkor rejtőzködőbbé és az ellátórendszer számára kevésbé elérhetővé teszi a fogyasztói népességet.


Hasonlóképpen fogalmazta meg aggályait a TASZ, a Társaság a Szabadságjogokért, amely 1994 óta küzd a drogfogyasztás kriminalizációja ellen.


A kétharmados parlament azonban minden ellenállás nélkül törvénybe iktatta a maga által elhatározott szabályokat.


A tárgyhoz tartozik az, ami Józsefvárosban történt. Amelyben világosan megmutatkozik a kormányzóerők bizonyos társadalmi csoportok iránti mély ellenszenve, vagy még inkább az ilyen csoportok jelenlététől mindenáron való szabadulni akarás.


A józsefvárosi önkormányzat, a polgármester előterjesztésére – arról a bizonyos polgármesterről van szó, aki az elsők között űzte ki kerületéből a hajléktalanokat – a múlt év szeptemberében felmondta a Kék Pont Alapítvánnyal 2010-ben kötött együttműködési megállapodást, amelynek keretében az intravénás droghasználók számára tartott fent a VIII. kerület egyik házának egyik helyiségében tűcsereprogramot.


A tűcsereprogram többféle feladatot tölt be: megakadályozza az intravénás droghasználók közös tű- és fecskendőhasználatát és ezáltal a HIV- és hepatitisfertőzés elterjedését. A programban dolgozó munkatársak kapcsolatokat építenek ki velük, ismereteket közölnek. Ha a droghasználók eljutnak addig, hogy abba akarják hagyni a szerfogyasztást, tudják, hová és kikhez fordulhatnak.


A program felmondásáról szóló javaslatról a Kék Pont Alapítványt nem értesítették, a képviselő-testületi ülésre nem hívták meg őket.


Nincs szükség azokra, akik nem a többségieket, hanem a másokat képviselik.


A döntés egyébként 2013 szeptemberében 14 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett megszületett.





Elhangzott a Civil Rádió Kávészünet című műsorában 2014. március 14-én.