Horthy a nemzet halottja lett




Kereshető nemzeti sírkertadatbázist hozott létre a Nemzeti Örökség Intézete. A nemzeti sírkert a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) – amelynek elnöke Boross Péter volt miniszterelnök – „által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége.


A nemzeti sírkert az NEKB konszenzus alapján elfogadott értelmezése szerint olyan virtuális jellegű, vagyis nem egy konkrét temetőhöz, illetve temetőrészhez (parcella) köthető, hanem Magyarországot lefedő sírkert, amelybe a magyar nemzet megkülönböztetett tiszteletet érdemlő halottai tartoznak” – áll a sírkertadatbázis honlapján.


Az adatbázisban keresve azt a találatot kapjuk, hogy ilyen megkülönböztetett nemzeti tiszteletet érdemlő személy Horthy Miklós és kenderesi mauzóleuma.


Horthy Miklós kormányzót, az I. világháború utáni Európában az első antiszemita törvényt, a Numerus Clausust, majd további 21 zsidótörvényt és rendeletet meghozó, 1941-ben mintegy 20 000, majd 1944-ben további 437 000 zsidó származású magyar állampolgár gettósítását, majd a biztos halálba deportálását elvégző magyar állam első számú vezetőjét a Magyar Köztársaság megkülönböztetett tisztelete övezi, immáron hivatalosan.


A kenderesi Horthy-város a holokauszt eseményeit elhallgató emlékhelyeiről – mauzóleumáról, a középiskolaként működő kastélyról, valamint a Horthy-múzeumról – eddig is tudtuk a valóságot, bár a város múlthamisító felelőssége egyre kevesebbek számára érdekes az országosan rohamosan szaporodó Horthy-emlékhelyek között. Boross Péter Horthy újratemetésén, valamint egy nemzeti szervezet élén évtizedek óta felvállalt Horthy-imádata sem új hír: a bizottság Horthy István emléktáblája avatásával is hozzájárult már a kormányzó életében is működő családi kultuszához. Miközben kevésbé ismert tény, hogy István fia alkormányzóként és államtitkárként sem tekinthető az állami felelősség tekintetében makulátlannak, bár apja mellett súlytalan szerepe egyértelműen a kormányzó kultuszjelenségében túlértékelt.


A nemzeti sírkertadatbázis tiszteletadásával viszont először deklarálta a Magyar Köztársaság írásban, hivatalosan a magyarországi holokauszt első számú állami felelőse, így a holokauszt dicsőítését.