A nyuszkák a hitvány Nérókat választottáA nyuszkák a hitvány Nérókat választották – II.k – II.




Az írás előző részében már volt 2., tehát következik a 3.


3. marhaság: Hímes tojásként kezelni ezt a szégyenletes törvényt, eufemizmusokat használni rá. Nem, irgalmatlanul keményen kritizálni kell, nem a kritikusa antidemokrata, hanem a kikényszerítői.


Nem, nem kell, nem szabad gazsulálni a jobboldalnak, együttműködni vele, csak minden elvünk fönntartásával, s csak annyiban, amennyire ily módon lehetséges: ha semennyire, akkor sehogy. Az arcvesztéstől a jobboldal nem fogja jobban szeretni a balt, a baloldaliakat viszont aljasság magukra hagyni. Az SZDSZ már megmutatta ezt: a „szociális” népszavazáson a Nyugatra igent mondó 6-800 ezer polgárt már cserben hagyták. Ebből tanulni kéne, nem ismételni. Nem, nem volt olyan nagy a bukás, a baloldal nőtt, az illegitim elnyomók sunyi törvényükkel a választójogosultak negyedére támaszkodnak.


Lám, ha már belefogtam, persze, azért én is gondolok valamit a sikertelenségről.


Szánalmas azon tipródni, hogy a programban nem szerepelt elég súllyal például a munkaalkalmak teremtése, ez nem így működik, ez keveseket érdekel, a választók érzelemből választanak.


Jó, ha a programokra a munkanélkülieknek is legfeljebb a negyede figyel, pont úgy, mint a nem munkanélkülieknél. Ennyi a gondolkodók, azaz a Fidesz-ellenesek hányada, pont, mint az országgyűlési képviselőknél.


Ez egy újabb, a 4. marhaság: a (választási) program fetisizálása és a tudálékos doktriner igyekezet.


Különben pedig elkéstek az összefogással, az építkezéshez idő kell, s azt legalább most el kellene kezdeni. Ezért tilos marakodni.


Szerethető, büszkén viselhető baloldaliságot, liberalizmust kell teremteni a szabadság és ráció ethoszának visszaadásával. Bruck András írta: „…újnácik ismét a zsidók összeírását követelték, mégsem hangzott fel egyetlen baloldali tüntetésen sem a Bella Ciao, a nácik elleni harc híres és nálunk ismét egyre aktuálisabb dala.” („Jó cimborám ne légy nyuszka”, ÉS, 2014. március 7.) Műveltségemen lyuk van, nem is volt az „aktívomban”, hogy ez forradalmi dal, de beleborzongok, ha csak elgondolom, hogy tiszta arcú, magabiztos, elveikben megingathatatlan fiatalok ezt harsogva tisztíthatták volna el a város utcáiról a kigyúrt, tetőtől talpig trikolórba burkolt, közönséges bűnözőket, kopasz hőbörgőket! De hányszor!