Patyomkin ország katonái




A 2014. évi országgyűlési választások adatai arra utalnak, hogy a Fidesz vezérének sikerült fanatizálnia a lakosság egy részét. Éppen annyit, hogy az ellenzéket megosztó és hátrányos helyzetbe kényszerítő, az erdélyi magyarok szavazását megkönnyítő, a Nyugaton élő magyarok szavazását nehezítő választási törvénnyel biztosítsa magának a parlamenti kétharmadot.


A fanatikus embert nem érdeklik a tények, katonaként viselkedik és minden körülmények között kitart a vezére mellett. Az ilyen ember közömbössé válik honfitársai megalázása, embertársai elszegényedése iránt, sőt a vezér iránti hűségből és elkötelezettségből eltűri, ha ő maga kerül ilyen helyzetbe. Ha netán vitába keveredik, ingerülten, sokszor agresszíven lép fel a Vezér és intézkedései védelmében. Felfogásuk szerint minden, ami jó, az a Vezírtől ered, ami meg rossz az baloldal, azaz a „kommunisták” számlájára írható. Így pl. 2002 nyarán Orbán adta a közszolgáknak az 50 százalékos béremelést, (nem Medgyessy Péter), a Fidesz-kormány építette a 700 km autópályát, a három Duna-hidat, a völgyhidat stb. (lásd a pécsi Fideszesnél), a „kommunisták” meg ugyancsak az elmúlt nyolc évben tönkretették, eladósították az országot. A kormány kritikájára a „nyócévezés” a válasz. Korrupció csak a baloldalon létezik, a sajátjaikat pedig megvédik, ha netán törvénysértésbe keverednek.


Orbán Viktor olyan virtuális világot teremtett Magyarországon, hogy azt Patyomkin herceg is megirigyelhetné. A különbség annyi, hogy az előbbi – a mese szerint – színpadi díszleteket használt fel a cárnő megtévesztésére, a Fidesz vezére pedig a Goebbelsnek tulajdonított módszert alkalmazva – „egy hazugságot addig kell ismételni, amíg a nép igaznak nem hiszi” – a magyar nagytőke segítségével kiépített médiahadát, sőt a közmédiát is felhasználta az emberek félrevezetésére és megtévesztésére, az ellenzék lejáratására.


A „balmédia” riporterei – a kákán is csomót keresve – tudakolják, miért is vesztettek a kormányváltók. Hogy a Fidesz médiafölényben van meg a választási törvény is „egy dolog” mondják, de miben és kiben volt a hiba, tudakolják. Igen, a média egy dolog, de az egyik legfontosabb dolog. A tájékoztatás legfőbb eszköze. Jobb helyeken negyedik hatalmi ágként is emlegetik. Márpedig, ahogy Vásárhelyi Mária fogalmazott, „egyenlő nyilvánossághoz jutás nélkül nincsenek szabad választások.” Lehet hibáztatni az ellenzéket, de ilyen körülmények között, ha maga Jézus Krisztus lett volna az ígéret földjével együtt a miniszterelnök-jelöltjük, Fideszék csak annyit mondtak volna, hogy „kommunista trükk”, és ugyanúgy megnyerik a választásokat.


A fanatizált polgárok is félrevezetett, megtévesztett emberek. Sokaknak érdekük a Fideszhez kötődés, míg mások a megfélemlítés áldozatai.


A józanul gondolkodó értelmiség, a tisztességes média munkatársai, a felelős politikusok feladata és történelmi felelőssége is a lakosság felvilágosítása, visszavezetése a való világba.