rss      tw      fb
Keres

EP-választás - Elemzők: nem volt igazi vita az Európai Bizottság elnökjelöltjei között


MTI 2014. április 28., hétfő 23:45

Nem nevezhető valódi vitának az Európai Bizottság elnökjelöltjei között hétfő este lezajlott véleményütköztetés, hiszen a legfontosabb kérdésekben nézetazonosság volt, míg a markáns vélemények hangoztatását mindannyian kerülték - vélték azok a politikai elemzők, akik az Euronews tv-csatorna budapesti székházában követték végig az először megrendezett jelölti vitát.

Balázs Péter volt EU-biztos a közvetítés után, a hírcsatorna székházában összegyűlt újságírók előtt azt mondta: Jean-Claude Juncker, az Európai Néppárt, Martin Schulz, a szocialisták, Guy Verhofstadt, a liberálisok és Franziska Keller, a zöldek jelöltje úgy vitatkozott, mintha valódi jelölt lenne, holott nem az, és „elég csekély esélyük van arra, hogy négyük közül kerüljön ki a bizottság elnöke”.

Hozzátette, hogy a jelölti vitát az Európai Parlament „találta ki", és hozott határozatot arról, hogy mindegyik pártcsalád nevezzen meg egy csúcsjelöltet, ami nagyon demokratikus lépés, de az elnök személyének kérdése általában a kormányfők testületének döntésén múlik, amely nem fogja kiengedni a kezéből ezt a jogot.

Jelenleg egyébként - mondta Balázs Péter - a két nagy európai párt indul eséllyel a választásokon, de a végső pozíciók viszonylag bonyolult játszmák eredményeként alakulnak ki, amelyben figyelembe veszik mind a 28 tagállamot, elhelyezkedésüket, súlyukat, de még a csatlakozási dátumukat is. Ezért sem lehet biztosan megmondani, hogy végül kik kerülnek vezetői posztokra - fűzte hozzá.

Szabó Márk, a Central European Policy Centre elemzője szerint a vita sokkal inkább nevezhető két intézmény közötti, mint szakpolitikai véleményütköztetésnek. „Abban elég erős verseny volt a vitában, hogy melyik jelölt tud laposabb közhelyeket mondani” - fűzte hozzá.

Szólt arról is, nem véletlen, hogy ezeket a politikusokat láthattuk vitázni, hiszen veterán szakembereknek számítanak, és ebből lehet arra is következtetni, hogy az európai pártok és az Európai Parlament felkészült arra, hogy a tagországok állam- és kormányfői megpróbálják majd megkerülni az „akaratukat”.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy folyamatosan csökken az európai parlamenti választásokon való részvétel, és kérdéses, hogy a vitához hasonló kezdeményezések, főleg, ha láthatóan súlytalanok, fokozzák-e majd a részvételi kedvet.

„Az a kockázat, hogy a belső viták és az elitista intézmény látszata csökkentik az egész unió legitimitását” - mutatott rá.

Az elemző úgy vélte, hogy valódi vita az euroszkeptikus pártokkal folyhatna, azokkal a politikai csoportokkal, amelyek várhatóan megduplázzák az idei választáson a támogatottságukat. „Ezek a pártok a legtöbb külpolitikai - például Oroszországot érintő - kérdésekben alapvetően másképp gondolkodnak” - mutatott rá.

A vitát Maastrichtban tartották, ahol 700 fős közönség hallgatta meg élőben. A lisszaboni szerződés szerint az Európai Tanács minősített többséggel dönt az Európai Bizottság új vezetőjének személyéről, figyelembe véve az európai parlamenti választások eredményét, ezután az EP abszolút többséggel szavaz. Ez azt jelenti, hogy az állam- és kormányfőknek a jelöltek közül kell választaniuk, méghozzá azt, aki a legtöbb szavazatot kapta, és többséget tud felmutatni az Európai Parlamentben.