rss      tw      fb
Keres

2002. január 5. - Nemzetőrség: régi hagyományunk éled újjá

8 éve, ezen a napon…


… a Magyar Nemzet interjút készít Simicskó István nemzetbiztonsági államtitkárral „a Nemzetőrség létrehozásának eszméjé”-ről

„A hadsereg kiképzési és kiképzett állományának tartalékbázisaként szolgáló fegyveres erők talán legismertebbje az amerikai Nemzeti Gárda. Kevesen tudják azonban, hogy a NATO-országok közel felében működik valamilyen hasonló szervezet. Hazánkban szintén vannak hagyományai egy ilyen intézménynek. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt a honvédség mellett is létezett a Nemzetőrség, olyan tagokkal, mint például Arany János. A szabadságharcosok 1956-ban újra felvették a Nemzetőrség nevet. Ma ismét felmerült a Nemzetőrség létrehozásának eszméje” – írta Czirják Imre a Simicskó Istvánnal készített interjú bevezetéseképpen. Simicskó önálló képviselői indítványát a Nemzetőrség létrehozásáról az előző év végén fogadta el a parlament.

Még mielőtt azonban az országgyűlés megszavazta volna a határozati javaslatot, a HEL (a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája) az alábbi nyilatkozatot tette közzé:

2001. október 12.
„A HEL elutasítja a kötelező nemzetőrség tervét

A HEL elutasítja azokat a próbálkozásokat, amelyek az erkölcsileg és szakmailag is megbukott sorkatonásdit más formában – például Nemzetőrség vagy Nemzeti Gárda formájában – akarják mesterségesen életben tartani. Valószínűsíthető, hogy a kötelező nemzetőrség ideológiai célokat szolgál.
Simicskó Istvánnak, a Fidesz képviselőjének országgyűlési határozati javaslata a nemzetőrséggel kapcsolatban még hosszú távon is több hónapos, kötelező kiképzést írna elő. A képviselő a sajtóban javaslata indoklásaként a jelen háborúra is hivatkozott.
A jelenleg folyó háború több tanulsággal is szolgálhat. Nemigen vitatható, hogy a hagyományos sorkatonaság semmilyen választ nem tud adni az új biztonsági kihívásokra (nemzetközi terror), pedig ezek jelentik ma az európai országok számára is a tényleges veszélyt. Ugyanakkor az elmaradott, zsarnoki, fanatizálható rendszerekben szinte mindenütt sorkatonaság van, bizonyítva, hogy a sorkatonaságnak – az elterjesztett tévhitekkel ellentétben – értékelhető szerepe egyáltalán nincs a hadsereg civil kontrolljában.
A HEL továbbra is várja a hivatalos választ a pártoktól: mikor akarják megszüntetni a kényszersorozást? Azok a pártok, amelyek a kötelező nemzetőrség gondolatát felkarolják, csak akkor őszinték a fiatalokhoz, ha a kérdésünkre azt válaszolják: soha.
Farkas Henrik ügyvezető
Vida István ügyvivő


Behívóparancs – Wikipedia

(Farkas Henrik megjegyzése a nyilatkozathoz: A kötelező nemzetőrség fából vaskarika. Idegen a magyar hagyományoktól is. Lásd, pl: Arany János: Nemzetőr-dal /1848/. Részletek: Nem kerestek engemet kötéllel, Zászló alá magam csaptam én fel.’...’Olyan marsra lábam sem billentem, hogy azt bántsam, aki nem bánt engem. De a szabadságért, ha egy íznyi, Talpon állok mindhalálig víni’.”

2001. december 18.
A parlamenti szavazás. A pártok szavazatai így oszlottak meg:

Az önálló indítvány elfogadása – 205 igen, 122 nem, 3 tartózkodás.


Igen

Nem

Tartózkodott

Távollévők

Fidesz

142

0

0

2

MSZP

1

102

1

43

FKGP

29

0

0

6

SZDSZ

0

19

0

5

MDF

14

0

0

2

MIÉP

12

0

0

0

Független

7

1

2

10

Összesen 205 (53%) igen, 122 (32%) nem, 3 tartózkodás, 68 távollévő, összes képviselők száma: 386
Igennel szavazott az MSZP-ből Szűrös Mátyás, tartózkodott Zatykó János.

Az elfogadott javaslathoz a HEL elnöke, Farkas Henrik az alábbi megjegyzéseket fűzte a társaság honlapján:

”1. A Simicskó István által benyújtott javaslat - minden ezzel ellentétes híresztelés ellenére - nem pusztán önkéntes: a minden férfi számára kötelező katonai kiképzés az egyik funkciója, tehát a kényszersorozás átmentéséről van szó, ez egyértelműen kiderül az indoklásból. Az indoklás teljes összhangban van azzal, amit a FIDESZ elnöke a HEL-nek válaszolt.
2. Az eredeti javaslathoz képest az elfogadott határozat lényegesen eltér: módosulnak a határidők, és ez a határozat nem rendelkezik a Nemzetőrség felállításáról, csak előkészítő bizottság létrehozásáról.”

***

Nézzük ennek alapján, mi állt a dátumok és a szervezet felállítása ügyében Simicskó eredeti, önálló képviselői indítványában:

„2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 2001. április 15-ig terjessze az Országgyűlés elé a Nemzetőrségről szóló törvényjavaslatot (kiemelés tőlem, LJ.), továbbá a Nemzetőrség létrehozásával kapcsolatos további törvénymódosításokat, amelyekben megszabja annak feladatait, irányítási rendjét, szervezetét és a többi fegyveres erőhöz való viszonyát. A javaslat tegye lehetővé, hogy a Nemzetőrség parancsnokságának törzse, valamint egy nemzetőr egység már 2001-ben megalakuljon, majd a haderőreform előrehaladtával megyénként további egy-egy nemzetőr egység jöjjön létre.”

Az elfogadott javaslat:

„A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Nemzetőrség létrehozása érdekében az alábbi határozatot hozza:
1. Az Országgyűlés a haderőreform végrehajtásával párhuzamosan szükségesnek tartja létrehozni önálló fegyveres erőként a Nemzetőrséget.
2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 2002. április 1-ig hozzon létre előkészítő bizottságot (kiemelés tőlem, LJ.) a Honvédelmi Minisztériumban a Nemzetőrség rendeltetésének, feladatainak, szervezeti felépítésének, irányítási rendjének, finanszírozásának vizsgálata, illetve kidolgozása érdekében. A bizottság készítse elő a Nemzetőrségről szóló törvényjavaslatot, továbbá a Nemzetőrség létrehozásával kapcsolatos további törvénymódosításokat (kiemelés tőlem, LJ.)
3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az előkészítő bizottság munkája alapján kidolgozott törvényjavaslatot és a szükséges törvénymódosításokat 2002. december 31-ig terjessze az Országgyűlés elé.”

Farkas Henrik tehát okkal tett megjegyzéseket, hiszen Simicskó javaslata az volt, hogy a parlament egy törvényjavaslatot terjesszen be 2001. április 15-ig, az elfogadott javaslatban pedig valóban az áll, hogy az országgyűlés egy előkészítő bizottságot hozzon létre, jóval későbbi időpontig: 2002. április 1-jéig. A parlament tehát az egyéves dátumeltolódással lassította a Nemzetőrség felállításának ügyét.

A Magyar Nemzet Simicskóval készített, 2002. január 5-ei interjúja mindezt így összegzi:
„Most újra felvetődött a Nemzetőrség megalakításának szükségessége, amit Simicskó István államtitkár, fideszes képviselő indítványára meg is szavazott az Országgyűlés. A parlament ebben arra kötelezte a kormányt (szűkebben a Honvédelmi Minisztériumot), hogy egy éven belül dolgozzon ki törvényt a Nemzetőrség felállításáról. Erről a törvényjavaslatról már kétharmados többséggel döntenek a képviselők, hiszen az alkotmány értelmében új fegyveres erőt létrehozni csak minősített többséggel lehet.”

Simicskó István tehát figyelt az időpontokra, és nem hagyta elaludni a Nemzetőrség felállításának ügyét. Ezért az említett interjúban ismét teljes részletességgel elmondta, miért is van szükség erre a szervezetre.

Első helyen egyszerre hivatkozott a belbiztonság helyzetére a New York-i terrortámadásra:
”A belbiztonság erősítésének szükségességére az elmúlt néhány hónapban történtek és a New York-i terrortámadás különösképpen felhívta a figyelmet – hangsúlyozta Simicskó István. A Nemzeti Gárda egységeinek azonnali bevetése nagyrészt hozzájárult ahhoz, hogy csökkentsék a támadás hatását, és ne alakuljon ki pánikhangulat. Másrészt a gárdisták speciálisan kiképzett alakulatai részt vettek a mentésben és a kárelhárításban is. Sokkal kisebb mértékben, de valami hasonló történt nálunk is az elmúlt évek természeti katasztrófái során. Legyen az akár árvíz, belvíz, akár rendkívüli hóhelyzet, a hadsereg segítségét nem lehetett nélkülözni. A hadsereg elsődleges feladata pedig nem ez, hanem a haza fegyveres védelme, és a nemzetközi kötelezettségvállalásainkból adódó egyéb feladatok ellátása, mint például a békefenntartó missziókban való részvétel – fejtette ki az államtitkár.”

Második, legfőbb érve az volt, hogy nélkülözhetetlen egy katasztrófaelhárító alakulat:
”A tíz évre tervezett haderőreform alapján 2010-ig Magyarországon is létrejön a jól képzett hivatásos hadsereg (kiemelés: LJ).  Ennek tervezett létszáma 35 ezer fő, amelynek körülbelül egyharmada parancsnoki állomány. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges háborús helyzetben a hadsereg egyetlen embert sem tud nélkülözni. A hivatásos és szerződéses állomány egészére szükség lesz az első vonalban. Összeszámolta-e már valaki, hogy Magyarországon hány közúti és vasúti felüljáró, híd, nemzeti műtárgy, ipari létesítmény és kormányzati intézmény van, amelyet egy ilyen helyzetben védeni kell?” „A hátország és az utánpótlási vonalak védelme, a tartalékos utánképzés, valamint a póttartalékosok behívása mind-mind embereket igényel, és a Nemzetőrség feladatai közé tartozna.” „A hadsereg így kizárólag a frontra tudna koncentrálni (…) Ezt a profi haderőt ’polgári védelmi’ feladatokra igénybe venni már luxus lenne, másrészt így nem tudna eleget tenni a fő feladatainak, különösen azért, mert időközben meg fog szűnni a sorkötelezettség intézménye. A kicsi, de hatékony hadsereg kiépítésével – teljesen logikusan – lecsökkent a katonai bázisok száma. A lakosságnak azonban bármikor szüksége lehet emberekre válsághelyzetben. Itt nem feltétlenül kell nagyon nagy dolgokra gondolni – hívta fel rá a figyelmet Simicskó István. Például egy bozóttűz oltásához vagy eltűnt gyermek kereséséhez is szükség van segítségre. A polgármester kérésére a helyi nemzetőr alakulat ilyen feladatokat tökéletesen el tudna látni.”

E szerint tehát Magyarországon nincsenek szervezetek egyfelől a polgári védelmi feladatokra, másfelől a bozóttüzek oltásának, illetve az eltűnt gyerekek felkutatásának feladataira – mindehhez egy önálló Nemzetőrségre van szükség.

Ezzel szemben, ami a hazai katasztrófavédelmet illeti: szervezetét és intézményeit részletesen taglalja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapja, az elődszervezetektől a tűzoltóságon át, a polgári és az 1999-ben alakult katasztrófavédelmi szervezetig bezárólag.

Elődszervezetek
A magyar katasztrófavédelem a tűzoltóság és a polgári védelem állami feladatokat ellátó szervezeteiből jött létre.”

Tűzoltóság
1990-et követően újjáalakult a Magyar Tűzoltó Szövetség, a hivatásos állami tűzoltó egységek a helyi önkormányzatok hivatásos tűzoltóságaivá váltak. Ma összesen mintegy 25 ezer önkéntes, hivatásos és létesítményi tűzoltó együtt védi Magyarország polgárainak életét, testi épségét, vagyonát, hazánk épített és természeti értékeit.

Polgári védelem
Működésének alapját az 1949. augusztus 12-én Genfben az ENSZ tagállamai által megkötött Egyezmény képezi. A kor igényeinek megfelelően humanitárius segítséget nyújt a bajbajutott lakosságnak a katasztrófák és az esetleges fegyveres összeütközések bekövetkezése esetén. Az 1990-es évek elejétől kezdve feladatrendszerében meghatározó a katasztrófák hatásai elleni védelem szervezése.

Katasztrófavédelem:
Állami feladatot ellátó szervezet, amelynek fő tevékenységei a felkészülési, a veszélyhelyzet-kezelési, valamint a helyreállítási időszakokban jelennek meg... Feladatait más állami szervekkel, szolgálatokkal, civil szervezetekkel és a helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben végzi.”

A polgári védelemről szóló passzusokat további konkrétumokkal lehet kiegészíteni a polgárőr szervezetek lapjairól, például.

***

Mint a Magyar Nemzetnek adott interjú további részében kiderül: Simicskó valójában a sorkötelezettség felszámolása révén elveszített alapkiképzést szeretné a Nemzetőrséggel biztosítani:

”A sorkatonai szolgálat a hadsereg átalakításával szintén meg fog szűnni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban nem engedhetjük meg azt a felelőtlenséget, hogy egy esetleges katonai krízishelyzetben olyan embereket kelljen mozgósítani, akik nem részesültek semmilyen katonai kiképzésben. Napjaink katonai válsággócai közül néhány nincs túl messze a határainktól, mint például Bosznia és Koszovó.” „A katonai kiképzés így nemcsak az ország védelmére való tekintettel lenne fontos, hanem az egyes polgárokkal szemben is kötelességünk. Ha lemondunk erről, akkor adott esetben felkészületlenül, a túlélés csekély esélyével kellene helytállniuk a harctéren.”


Sorállományú csapatrendész 65M-gyakorlóruházatban – Wikipedia

2002. február 13.
A következő, nagy nyilvánosság elé kerülő híradás a HEL nyilatkozata volt ez ügyben:

„A Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája üdvözli, hogy a nemzetőrség lekerül a napirendről
A parlamenti munkáról szóló tudósítások előrevetítik, hogy egyelőre nem lesz nemzetőrség, mert a honvédelmi vezetés a rendelkezésre álló forrásokat, energiákat a profi sereg megteremtésére kívánja fordítani.
A nemzetőrség azon koncepciója, amit Simicskó István, a FIDESZ biztonságpolitikusa kidolgozott, a kötelezőségen alapult. Arra szolgált volna, hogy bebetonozzák, átmentsék a kötelező katonai kiképzést, szolgálatot más néven, más formában. Azt akarták, hogy ’minden egészséges fiatal alaki és lelki kiképzést kapjon’. Így a nemzetőrség a hadkötelezettség szoros tartozékává, kiszolgálójává, az egész társadalom militarizálásának eszközévé vált volna. Nem a honvédelmi, hanem az ideológiai szempontok voltak előtérben.
A HEL figyelemmel fogja kísérni, hogy a parlamenti pártok, képviselők hogyan viszonyulnak a kötelező katonásdi megszüntetését szolgáló lépésekhez. Meggyőződésünk, hogy a fiatal választópolgárok között nem lehet szavazatokat szerezni az elavult, morálisan és szakmailag megbukott kényszerkatonásdi eszméjéhez való makacs ragaszkodással.”

2004. november 8.
Az Országgyűlés elfogadja a 2004. évi CV. törvényt a honvédelemről és a Magyar Honvédségről. Ezzel a törvénnyel szűnik meg Magyarországon a sorkatonai szolgálat.

2009. november 5.
A HEL naplója az ötéves évfordulón: „A 2002-ben hivatalba lépett kormány kétéves előkészítést követően megszüntette a sorkatonai szolgálatot: 2004. november 3-án vágták le az utolsó centit a leszerelő honvédek… leszerelt az utolsó 1831 sorkatona is.”


(Összeállította: Lévai Júlia)


Ajánlja az írást másoknak is!

как выбрать сковороду с антипригарным покрытиемdab evoplus sanya market