OGY - Krónika 2. rész (MNB, alkotmánymódosítás, Alkotmánybíróság, különadó)
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/4. negyedév
- 2010. november 16. kedd, 14:34
- Hírek
MTI 2010. november 16., kedd 14:32
Az Országgyűlés kedden megválasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új felügyelőbizottságát (fb), és elfogadta a fideszes Lázár János által benyújtott, a 98 százalékos különadóval összefüggő javaslatokat, köztük az alkotmány módosítását, amelyhekhez még a zárószavazás előtt is érkezett módosító indítvány az előterjesztőtől.
Megválasztották az MNB új felügyelő bizottságát
A testület elnöke Járai Zsigmond volt MNB-elnök lett. Az fb - 345 igen szavazattal és egy tartózkodó vokssal megválasztott - tagjai: Szényei Gábor András, Katona Tamás, Róna Péter és Varga István. A testület megválasztott tagjai letették esküjüket; a szintén jelölt Madarász Lászlót, a Malév fb jelenlegi elnökét, a Postabank 1998-2002 közötti vezérigazgatóját - akit Járai Zsigmond mellett a Fidesz javasolt a testületbe - a jövő héten választhatja fb-taggá a Ház.
Lázár a zárószavazás előtt még módosított javaslatain
Négy, zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be kedd reggel Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az általa jegyzett, a 98 százalékos különadóval összefüggésben beterjesztett három javaslathoz.
Az indítványok záróvitájában éles vita alakult ki az Országgyűlésben. A parlamentben mindhárom ellenzéki párt képviselője éles bírálatot fogalmazott meg az alkotmány, az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosításával, valamint a 98 százalékos különadóról szóló javaslattal kapcsolatban, amelyeket kormánypárti képviselők - köztük Lázár János - jegyeznek.
Az MSZP-s Lamperth Mónika azt ígérte, ha pártja többségbe kerül, lesz a kezükben alkotmányos eszköz, akkor visszaállítják az Ab teljes jog- és hatáskörét.
Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András szerint van valami báj abban, hogy pontosan 92 évvel azután tárgyalja a Ház a "jogállamiságot megcsonkító törvénycsomagot", hogy kikiáltották az első köztársaságot a Kossuth téren.
Novák Előd (Jobbik) egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmánymódosításban szerepel egy felesleges névelő, amely szerint az Ab tagjai nem lehetnek tagjai "a pártnak". Frakciótársa, Gyüre Csaba hangsúlyozta, attól tartanak, hogy párturalmi alaptörvény születik majd Magyarországon.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az ellenzéki felszólalásokra úgy reagált: "bebizonyítjuk a választópolgároknak, hogy Magyarországon becsületesen jobban megéri élni, mint huncutkodni". Nem a 98 százalékos különadó az alkotmányellenes, hanem az, hogy ezeket a pénzeket fel lehetett venni - jelentette ki.
Lázár János felszólalásában azt emelte ki, hogy a választóknak tett ígéret betartása nem gyengíti, hanem erősíti a demokráciát. Hangsúlyozta, előterjesztése egy ideiglenes megoldás.
Az alkotmánymódosításhoz benyújtott zárószavazás előtti módosítási javaslatok a vita után megkapták a kétharmados többséget, igennel a kormánypártok voksoltak, nemmel az MSZP és az LMP szavazott, a Jobbik tartózkodott.
Szűkül az Alkotmánybíróság hatásköre
Csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg az Alkotmánybíróság (Ab) a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket ezután - így döntött az Országgyűlés kétharmados többsége kedden.
A parlament a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el név szerinti szavazással - 261 igen szavazattal - az alkotmány módosítását, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az alkotmánybírósági törvény megváltoztatásáról gépi szavazással voksoltak, a javaslat 260 igen és 100 nem voksot kapott.
A fideszes Lázár János, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre indítványa alapján az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik. A módosítás egyúttal lehetővé teszi, hogy a közszférában dolgozókra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadót öt évre visszamenőleg kelljen megfizetni.
Az LMP képviselőcsoportja a szavazás után egy lepedőt emelt fel, melyen Orbán Viktor egy 2007. június 23-i kijelentése volt olvasható: "az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia vastörvénye."
Elfogadta a Ház a különadó új szabályait
A munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára.
Az Országgyűlés kedden 304 igen és 58 nem szavazattal - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot. Ennek értelmében a különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni. Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványával még több ponton módosították a különadó szabályait: beemelték például a javaslatba, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető.
Migrációs törvények: igen a támogatott módosítókra
Az Országgyűlés támogatta az egyes migrációs tárgyú törvények módosításához benyújtott módosító javaslatokat. Ezzel szemben egyetlen ellenzéki módosító sem kapta meg a szükséges támogató szavazatot.