2002. január 8. - Menesztették Bolgár Györgyöt
- Részletek
- 2010. január 08. péntek, 20:48
- Lévai Júlia
8 éve, ezen a napon...
…a Magyar Rádióban megszűnt a Bolgár György vezette Beszéljük meg! című műsor.
A Magyar Hírlap aznapi számában ez olvasható az ügyről:
„Leváltották a Beszéljük meg! című műsor éléről Bolgár Györgyöt. Erről Perjés Klára, a Kossuth rádió tavaly augusztusban kinevezett adófőszerkesztője tájékoztatta tegnap az 1992-ben indult, a hallgatók telefonjaira épülő műsor szerkesztőjét és vezetőjét. A holnapi adást már új szerkesztő vezeti.
Bolgár írásbeli figyelmeztetést is kapott amiatt, hogy a legutóbbi adásban nem utasította vissza a rádió vezetőit érintő telefonos bírálatokat. Bolgár György hamarosan megkapja munkaköri leírását, amiből megtudhatja, hogy a jövőben milyen területen számítanak munkájára a rádiónál.
Perjés Klára a Kossuth műsorszerkezetének átalakításához tavaly októberben látott hozzá. Az adófőszerkesztő már akkor említette, hogy lesznek olyan műsorok is, amelyek megszűnnek, de szerinte a munkatársaknak is ösztönzést jelent, ha egy ’kifáradt’ produkció helyett újat kapnak. A Magyar Hírlap értesülései szerint több munkatársat is felkértek arra, hogy délutáni műsor(ok) helyére, mint amilyen például a Beszéljük meg!, adják be elképzeléseiket. A vezetők szerint kizárólag a hallgatók telefonjain alapuló műsor nem illik a közszolgálati rádió profiljába.
A Magyar Rádió igazgatásszervezési alelnöke a fentieket úgy kommentálta: ’Mindez Perjés Klára magánügye’."
Előzmények
A Kossuth Rádió rendszerváltás utáni, politikai-közéleti produkcióit egy időben „Kossuth Klub” néven fogta össze az adó. Ennek keretein belül jelentkezett Bolgár György modell értékű műsora is, 1992. november 11-én. Az induló sorozat első adásában a Kossuth Klub felelős szerkesztője mondta el a műsor koncepcióját:
"A most következő ötven percben önöké a szó. Önökkel készül megtárgyalni néhány világpolitikai és belpolitikai eseményt Bolgár György, aki négy évig a Rádió New York-i tudósítója volt, és aki bízik abban, hogy a nem hivatásos politizálók, a közélet iránt érdeklődő állampolgárok véleménye végtelenül érdekes. Tulajdonképpen ez a műsortípus létezik mindenütt a világon, mi eddig nem próbálkoztunk vele, talán azért sem, mert kicsit ziláltnak éreztük közéletünket. Most mégis megpróbáljuk, mert valóban bízunk abban, hogy a fölvetett kérdések iránt érdeklődést mutatnak, és véleményük a Magyar Rádióba kívánkozik... A Kossuth Klub új sorozata tehát azt kérdezi: Ön mit szól hozzá? A mikrofonnál Bolgár György." (Idézi Rab László Na végre! című írásában.)
A következő években a minden hétköznap délután sugárzott Beszéljük meg! a Rádió egyik leghallgatottabb műsorává vált:
„ezt az éveken át hetente kétszer, hétköznap délután hallható, korrekten moderált és valóban friss, hiteles műsort 1998-tól hat-kilenc százaléknyi közönség kedvelte (ami feltűnően magas szám az idősávhoz képest)” – összegezte 2004-ben a hallgatottsági mutatókat Agárdi Péter a Gallup heti jelentései alapján.
Csúcs László, teljes elnöki felhatalmazású alelnök (korabeli szóhasználattal: tejfa)
1994-ben márciusában Bolgár György neve is szerepelt a Csúcs László (elnöki jogkörrel felhatalmazott) alelnök és rádiós segítői által összeállított listán, vagyis megkapta a felmondólevelét. A műsor őszig szünetelt, s akkor indult újra, amikor a munkaügyi perek lezárultával az intézményben visszaállt az eredeti, jogszerű helyzet.
A jobboldalról azonban a kilencvenes évek folyamán továbbra is erőteljesen támadták a műsort: „Várhelyi András (FKGP) azt indítványozta, hogy a kulturális bizottság levélben keresse meg a Magyar Rádió Rt. elnökét, és kérje fel: vegye fontolóra a Beszéljük meg! című rádióműsor magán- vagy kereskedelmi rádiónak való ’felajánlását és a közszolgálati rádió adásaiból való kiiktatását’. Indoklásában kitért arra: az élő riportműsor közízlést romboló, torzan egyoldalú és dezinformáló." ("Ne közpénzeken Beszéljük meg!" - parlamenti tudósítás a Napi Magyarországban 1998. szeptember 10.)
A jobboldali sajtó szintén nem maradt néma: a Napi Magyarországban például 1999 márciusában az alábbi olvasói levelet tették közzé:
"Bolgár exelvtárs - most úr - újságírói szerepléséről nekem is megvan a véleményem, ugyanúgy, mint a cikkírónak. Nem elég, hogy szerintem hamis világnézetet vall és hirdet, de gyakran az érthetetlenségig zavaros. Lehet, hogy ez a cél? Zavart kelteni a fejekben? A magam részéről már ott tartottam, hogy levelet írok az ORTT-nek vagy a rádiónak, hogy szüntessék be ezt a műsort, mondván, hogy ne beszéljük meg, de ha megbeszéljük, akkor semmiképp Bolgár György idejétmúlt eszmei, politikai színvonalán." (Idézi Rab László a már említett Népszabadság-cikkben).
Az ORTT a műsort kiegyensúlyozottnak és politikai prekoncepciótól mentesnek találta, amely tény egyébként bekerült az MR országgyűlési beszámolójába is: ”Ebben az időszakban kiemelt figyelemmel és lehetőleg egy-egy műsoregységre vonatkoztatva is biztosítani kellett a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatást; ez több médiafigyelő cég véleménye szerint is - kisebb aránytalanságokat leszámítva - egészében sikerült. A műsorok parlamenti dimenziójú vizsgálatában a kormányzati és ellenzéki oldal megjelenítése kiegyensúlyozott képet mutat a választási kampány teljes időszakában” . A Beszéljük meg! című műsort a „kisebb aránytalanságok” között sem említik, sehol.
Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke – aranytarsoly.hu
Parlamenti bizottsági levelekre végül nem volt szüksége a jobboldalnak, mert miután a parlament nem tudott megegyezni a Rádió kuratóriumának összetételét illetően, az egyezség hiányában egyoldalúan működő, csonka kuratórium jött létre, jobboldali kurátorokból. Ez pedig 2001-ben az egyértelműen jobboldali Kondor Katalint tette meg a MR elnökévé. (A kuratóriumból azért hiányoztak a baloldali és liberális pártok képviselői, mert az egyeztetés során az ellenzéki státusú, de a jobboldali kormányhoz közel álló szellemiségű MIÉP két jelöltet akart delegálni, amit az ellenzéki MSZP és SZDSZ nem fogadott el, és mind a vitából, mind a kuratóriumból kivonta magát. Érvelésük szerint ugyanis amellett, hogy a két delegáltat nem indokolta a MIÉP-es frakció létszáma, az aránytalanság révén a MIÉP az átszavazásaival állandó csiki-csuki játékba kényszerítette volna a kuratóriumot. A Fidesz és a MIÉP között ugyancsak nem jött létre megegyezés, ugyanakkor a fideszes házelnök – akinek joga lett volna ettől eltekinteni – ragaszkodott ahhoz, hogy minden oldal megegyezéssel állítson ki közös jelölteket. A sokszorosan destruált vita végeredménye a meg nem egyezés, vagyis az egyoldalúan működő kuratórium lett.)
A jobboldali média hangadói – köztük Lovas István – 2001 végén jelezték: egyértelmű, hogy a Magyar Rádióban politikai tisztogatással kell megszüntetni a szerintük tűrhetetlen helyzetet. A Hetek című lap november 23-án így írt Lovas egyik fellépéséről:
„Múlt csütörtökön a helyi Petőfi-körrel összefogva a Fidelitas – a Fidesz ifjúsági szervezete – közösen meghívta a hírhedt kijelentéseiről ismert, szélsőjobboldali Lovas István újságírót Szentendrére. A ferences gimnázium pincéjében Lovasnak a médiáról kellett volna előadást tartania, azonban inkább a jövő évi választás és – az általa biztosnak tartott – jobboldali győzelem esetén végrehajtandó teljes ’tisztítás’ volt a témája. A jobboldali médiagurut ámulattal hallgatta a majd félezres publikum, köztük a környékbeli papság prominensei.
Újabb és váratlan dimenziós ugrás után megtudjuk, hogy a Magyar Rádióban is tisztogatás lesz május után. Tudniillik Kondor Katalin csak ekkor tudja Bolgárékat ’kinyomni’.”
Perjés Klára adófőszerkesztő - forum.hwsw.hu
A vezetők már nagyon türelmetlenek
2001 novemberében az alábbi levélváltás zajlott Perjés Klára adófőszerkesztő és Bolgár György között:
2001. november 28.
"Kedves Gyuri! Kérésedre írásba is adom, amiről a múlt héten - előzetesen - már szóban is tájékoztattalak. Januártól ismét változtatásokat tervezünk a Kossuth műsoraiban... Délután elmarad a csütörtöki Beszéljük meg!, így a Szóljon hozzá sávban minden szerkesztő munkatársnak egy műsora lesz hetente. Külön kérés, hogy amennyiben politikai a fő téma, egy ellenzéki és egy kormánypárti szakértőt, politikust vagy politológust hívjatok vendégnek, akik a műsor végén, az időtartam 1/3-ában reagálnak a hallottakra. Ezzel egyidőben kértem tőled ötleteket a késő esti sávra, ahová rétegműsorokat tervezünk. Ebben mindenképpen számítok rád is! Üdvözlettel Perjés Klára."
2001. december 7.
Levél az adófőszerkesztőnek:
"...Tudomásul veszem, hogy a Kossuth adó műsoraiban, a levélben megjelölt időpontokban változtatásokat terveznek. Tudomásul veszem azt is, hogy a Beszéljük meg! című műsoromat ez akként érinti, hogy a heti két adás helyett a jövőben csupán hetente egy alkalommal kerül műsorba. Nem tudom, és nem is kötelességem tudomásul venni azonban az ön által külön kérésként megfogalmazott azon javaslatot, amely a műsor teljes belső szerkezetének és koncepciójának megváltoztatására irányul... A Magyar Rádió Rt-nek jogában áll, hogy a műsort közölje, műsorpolitikai szempontok alapján levegye műsorról vagy a műsoridőt megrövidítse, azonban a Magyar Rádió Rt-nek arra nincs joga, hogy a műsor belső struktúrájának teljes átalakítását követelve szerzői jogomat megsértse. Bolgár György."
2001. december 18.
Az adófőszerkesztő levele:
"Kedves Gyuri! ... Mivel neked a szerzői alkotás előállítása munkaviszonyból fakadó kötelezettséged, a Szerzői Jogi Törvény értelmében is az általad létrehozott mű szerzői jogaival a Magyar Rádió Rt. rendelkezik..."
2001. december 21.
Levél az adófőszerkesztőnek:
"Kedves Klári!... Ismételten szeretném tudomásodra hozni, hogy álláspontom szerint a Magyar Rádió Rt-nek nincs joga ahhoz, hogy a Beszéljük meg! című műsorom belső struktúráját egyoldalúan megváltoztassa... Ebből következően a műsort 2002. január 7-e után is eredeti formájában kívánom elkészíteni."
2002. január 7.
Levél az adófőszerkesztőtől:
"Kedves Gyuri! Hivatkozással 2001. december 21-én kelt leveledre, tájékoztatlak, hogy... a szerzői jogra történt hivatkozásodat nem tudom elfogadni. Egyúttal tájékoztatlak, hogy a Beszéljük meg! c. műsorban további munkádra nem tartok igényt. A további munkaköri feladataidat a belpolitikai szerkesztőség vezetője fogja közölni, és ő fogja átadni új munkaköri leírásodat is."
2002. január 7.
Másik levél az adófőszerkesztőtől:
"Munkaviszonyából eredő kötelezettsége megszegése miatt írásbeli figyelmeztetésben részesítem... Indoklás: Ön a 2002. január 3. napján adásba került Beszéljük meg! c. műsorban engedte, hogy a betelefonálóknak a Magyar Rádió egyes más műsorairól, illetve a Magyar Rádió egyes vezetőiről alkotott elmarasztaló véleménye adásba kerüljön, és ezt nem kísérelte meg megakadályozni. Cselekményével megsértette a Magyar Rádió Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat XV.1., XVI.7., és XVIII.13. pontjait. Felhívom figyelmét a munkaviszonyra vonatkozó és a műsorkészítési szabályok betartására. Egyúttal tájékoztatom, hogy a jövőben hasonló kötelezettségszegés esetén súlyosabb következménnyel járó felelősségre vonástól nem tekintek el."
(Részletek a hivatkozott szabályzatból:
XV.1. A műsorkészítő közvetlenül felelős azért, hogy a műsorszámok ne sértsék a jogszabályokat, az MR Rt. belső szabályzatait, az általánosan elfogadott etikai szabályokat és a jó ízlést.
XVI.7: A rendszeresen jelentkező műsorszámokban nem fordulhat elő, hogy kizárólag ugyanannak a nézetnek, irányzatnak, véleménynek az ismertetésére kerül sor. Ha egy bizonyos kérdésről csak egy interjú vagy riport készül, a műsorkészítő szembesítse a szereplőt az eltérő véleményekkel.
XVIII.13. A műsorkészítők a műsorszámokban – művészeti és tudományos tevékenység kivételével – nem nyilváníthatnak véleményt más műsorkészítőkről és műsorszámokról.)
A hivatkozott szabályzat indokoltságához egy részlet a 2002. január 3-ai műsorból (ismét a már idézett Népszabadság-összeállítás alapján):
"Hallgató: Amikor csak tudtam, hallgattam a műsorát. Ezután nem fogom tudni, és majd nem hallgatom. Most, ha vége lesz a műsornak, akkor átkapcsolok a Bartókra. Az összes rádiómat a kocsiban, a lakásban és mindenhol, és a Kossuth rádiót egy darabig nem nyitom ki.
Bolgár: Biztos vannak és lesznek jó műsorok, kiváló kollégáim dolgoznak itt."
Mint a levélváltásból látható, a műsorral kapcsolatban a MR vezetése semmiféle vizsgálatot nem indított és nem folytatott le, semmiféle szakmai grémium vagy etikai bizottság előtt.
A „kompromisszumos” javaslat
Vitájuk egy pontján az adófőszerkesztő – aki ezek szerint nem tett különbséget a gondolati kiegyensúlyozottság és a párterőviszonyok egyensúlya között – azt javasolta, hogy „Bolgár hívjon meg a műsorba politológusokat, politikusokat, hogy egyensúlyozzák a hallgatói telefonokat, amelyekben ’a ténybeli tévedések sem voltak helyretéve’. Ezt Bolgár nem fogadta el és ’mikor már semmi másról nem szólt a műsor, csak egyetlenegy riporter nagyságáról, meg a rádió szörnyűségeiről’, akkor Perjés megírta neki, hogy nem tart igényt a további munkájára.”
És a végső döntés
Eljárások hiányában a vita adott pontján Perjés Klára egyszerűen eldöntötte a műsor megszüntetését.
Jellemző a sajtóviszonyokra, hogy a Magyar Nemzet néhány nappal később, 2002. január 11-én – amikor Bolgár távozásáról ad hírt – ennek ellenére tényként, és nem a Rádió elnökségének véleményeként közli, hogy Bolgár, úgymond, megsértette a szabályokat:
„Távozik a rádióból Bolgár György
Közös megegyezéssel, saját kérésére szerződést bontott a Magyar Rádióval tegnap Bolgár György, a Beszéljük meg! című műsor eddigi vezetője – tudta meg lapunk. Ismert, hogy Perjés Klára, a Kossuth adó főszerkesztője nemrégiben megszüntette Bolgár műsorát, mert a rádiós több alkalommal megsértette az intézmény közszolgálati, műsor-szolgáltatási szabályzatát. Bolgár – aki információink szerint a Klub Rádióban folytatja a munkát – lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.”
A Magyar Nemzet kommentárja az ügyről, ugyanazon a napon: „Végre vége Bolgár György kedélyes politikai terefereműsorának a Kossuth rádióban, az adófőszerkesztő azonmód közölte is a leépített balriporterrel, hogy keressen más helyet a Beszéljük meg! című műsorának. Lapértesülések szerint Bolgár György (szép kenetteljesen beszél a rádióban, kritikus helyzetben egy kicsit affektál, olykor mutál egy picit) írásbeli figyelmeztetésben is részesült az adófőszerkesztő által, mert megsértette a pártatlanság gyakorlatát és a közszolgálati média működési szabályzatát, de egyelőre mégsem lesz kirúgva, mondhatja tovább a magáét bársonyos hangon, csak győzzük kottázni.” Stb.
Németh Miklós Attila, korabeli nevén: néma
Miután a számára felajánlott, egyéb munkák elfogadhatatlanok voltak, Bolgár György tehát január 11-én távozott a Rádióból. Műsorának időpontjában a Kossuth rádión több éven át Gondolkodjunk együtt címmel sugároztak műsort, egyebek közt Németh Miklós Attila vezetésével. (N.M.A. ma a szélsőjobboldali Echo TV egyik műsorvezetője.) Bolgár valóban a Klubrádióban folytatja interaktív műsorát, Megbeszéljük! címmel.
Szerencsétlen egybeesés
Látszólag olajat öntött a tűzre, és ezzel a „mindenki mindenki ellen” hangulatát fokozta a Rádió egyik hírolvasója, a szerencsétlen helyzetbe került Auth Magda. A Népszabadság amúgy alapos publicistája ugyanis – anélkül, hogy ennek utánajárt volna – egyenesen cikke címéül választotta a hírolvasó véletlenül adásba került mondatát. (Auth Magda a hír felolvasása végén megkönnyebbülten, hogy túljutott a feladaton, azt mondta: „na végre!”) Az eseményt végül így foglalta össze és tisztázta a Magyar Hírlap (idézi az Index):
2002. január 17.
„A hírolvasó sajnálja, hogy adásba került a kiszólás
A hír után hangzott el a hírolvasó bemondó - bizonnyal nem a nyilvánosságnak szánt - kijelentése, a ’Na végre!’, amit viszont úgy lehetett értelmezni, hogy a hírhez kapcsolódik. A Magyar Hírlapnak sikerült megszólaltatnia Auth Magdát, a hírolvasót. Ő elmondta, hogy nem szívesen beszél a nyilvánosságnak az ügyről, amely szerencsétlen véletlen folytán kapott ilyen beállítást, holott semmi köze sem volt az adott hírhez. Egyszerűen arról volt szó, hogy rossz egészségi állapotban, ezért többet bakizva csinálta végig az említett híradást, ezért amikor azt a hírt sikerült különösebb hiba nélkül felolvasnia, kiszakadt a megkönnyebbült ’Na végre!’ megjegyzés."
Tiltakozások
A civil társadalom tiltakozásait az Index ugyanebben a cikkben így foglalta össze:
„Több neves újságíró és színész is aláírta azt a tiltakozó levelet, melyet Bolgár György Beszéljük meg! című műsorának megszüntetése miatt írtak.
Lengyel László politológus és Gombár Csaba egykori rádióelnök tiltakozó levelet adott közzé Bolgár György műsorának megszüntetése miatt - adta hírül a Népszava csütörtöki számában. A levelet több mint kétszáz neves közéleti személyiség írta eddig alá. Neves újságírók mellett Garas Dezső, Gothár Péter, Jordán Tamás, Spiró György, Ferge Zsuzsa és a Heti Hetes szinte valamennyi szereplője is szignózta a levelet.
Az MSZP és az SZDSZ egyaránt arról beszélt, hogy a kormány megfélemlíti a sajtót.
2002. január 9.
„A Szabad Demokraták Szövetsége megdöbbenéssel, de sajnos nem meglepődve fogadta a hírt, hogy a Magyar Rádió Kossuth adójának főszerkesztője leváltotta Bolgár Györgyöt a Beszéljük meg! című műsor éléről. A hír azért sem meglepő, mert Bolgár György kedvelt műsora régóta nem tetszett a rádió mai vezetésének és az őket támogató politikai erőknek, ahogy nem tetszett a műsorba betelefonáló hallgatók véleménye sem.”
Emellett az SZDSZ kronologikus sorrendben összeírta: milyen eszközökkel élt az Orbán-kormány, a média egyensúlyának felborítása terén. Így például távozásra kényszerítette Farkasházy Tivadart és megszüntette Bolgár műsorát , ugyanakkor támogatta a szélsőséges Vasárnapi Újságot és frekvenciához segítette hozzá az ugyancsak szélsőséges Pannon Rádiót. (Mára mind a rádióműsort, mind a rádiócsatornát megszüntették).
S bár 1994-ben a Fidesz ugyancsak tiltakozott a Rádióban zajló politikai tisztogatások ellen, most nem emelt szót sem a sajtószabadság, sem a szakmai értékek védelme érdekében. Ugyanígy Csúcs László sem fejezte ki semmilyen módon, hogy nagyra értékeli Bolgár György szakmai tevékenységét, pedig egykor megtette ő is. Így:
"Tisztelt Bolgár György úr! Örömmel értesültem arról, hogy a magyar Pulitzer-díj Alapítvány ez évben az Ön újságírói munkásságát is elismerésre méltónak találta. Kitüntetéséhez gratulálok, és további sikereket kívánok" – írta 1993. március 30-án, amikor Bolgár nem utolsó sorban a Beszéljük meg! alapján megkapta a díjat.
(Összeállította: Lévai Júlia)