Göncz Árpád-interjú


Lassan és ritkán jönnek a hírek Göncz Árpádról. Pedig mostanában egyre több embernek jut eszébe: visszasírjuk. Tulajdonképpen nagyon szerencsés ember – nemcsak politikusként, hanem eredeti szakmájában, műfordítóként is kivívta az emberek szeretetét és tiszteletét. Ő is tudja ezt, „büszke vagyok arra is, hogy egyszer kaptam egy olyan levelet, amelyen a nevem így szerepelt: ’His Excellency Fordította Göncz Árpád, President of the Republic of Hungary’. Nyilván egy könyvben látták így, és azt hitték, valami előnév” – mondja az ekultura.hu portálon megjelent interjúban (Galamb Zoltán). Nagy öröm ismét találkozni vele, osztozzanak ebben Önök is, szívből ajánlom figyelmükbe az ekultura.hu beszélgetését.

Kis Ádám

***

Részlet az interjúból:

„– Fordítói munkásságával rengeteget adott a magyar irodalomnak és kultúrának. Mi az, amit a fordítás nyújtott Önnek, amivel többé tette az életét?

Göncz Árpád: Már mondtam, kenyéradó szakmám lett, és fontos előgyakorlata írói létemnek. Azt szoktam mondani, hogy nem a magyar olvasó költségén vagy kárára lettem író, hanem néhány általam ismert vagy nekem ismeretlen amerikai úriember és író rovására, akinek bőrén, mondjam azt, megtanultam írni, megtanultam a szakma ábécéjét. A fordító eleve szövegelemzést végez, belelát az író műhelyébe, tehát rengeteget tanul, van mércéje, mértéke, akihez és amivel mérheti magát. Hálás vagyok hát a sorsnak ezért az iskoláért.

Az ön élete a szakadatlan politikai elkötelezettség jegyében telt. Két cikluson át volt a Magyar Köztársaság elnöke. Foglalkozik ma is politikával?

Göncz Árpád: A napi politikából már rég kivonultam. Amit kellett, megtettem, idejében. Ez nem jelenti azt, hogy a mai történésekről ne lenne véleményem. Demokráciáról, állampolgári jogokról, kötelességekről, politikusi jogokról, kötelességekről, kisebbségről, többségről, toleranciáról, felelősségről ugyanazt gondolom, mint egész életemben.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!