A Spiegel az Ökotárs elleni akcióról: Orbán hadjárata a civilek ellen




A Der Spiegel című német politikai hetilap online kiadásában Razziák a civil szervezetek ellen – Orbán putyinizálja Magyarországot címmel közölte Keno Verseck cikkét. A magyar kormány hadjáratot folytat a civil szervezetek ellen. A rendőrség átkutatta a civil társadalom aktivistáinak irodáit. Orbán „illiberális nemzetállamában” a kritikának nincs helye.


„Fizetett politikai aktivisták” és „a külföldi befolyás ügynökei”. „A nemzet ellen irányuló, idegen érdekeket” követnek, és közben „nemzetközi pénzügyi köröktől milliós nagyságrendű kenőpénzeket kapnak”. „Megalázzák az országot”, és „a spekulatív multinacionális tőkének” meg akarják teremteni a lehetőséget, hogy „indokolatlan többletprofitokat halmozzanak fel” – „a hazai lakosság kárára”.


Olyan mondatok ezek, amelyek Vlagyimir Putyintól is származhatnának – szinte pontosan így indokolt meg az orosz elnök jó két éve egy törvényt, amely külföldi ügynökökként bélyegzi meg azoknak a civil szervezeteknek a munkatársait, amelyeknek a munkáját külföldről támogatják, és a szervezeteket megerősített állami ellenőrzéseknek veti alá.


Ezúttal is a civil társadalom aktivistáiról van szó. Ám nem Oroszországban ilyen ellenségesek velük szemben, hanem az Európai Unió kellős közepén: Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a Fidesz hónapok óta hadjáratot folytat a nem kedvelt civil szervezetek ellen, köztük különösen azok ellen, amelyek az emberi, polgári vagy kisebbségi jogoknak szentelik magukat vagy Magyarországnak az utóbbi években folyó politikai-adminisztratív átépítését bírálják.



Jogvédők feketelistán


A Fidesz már tavaly megvádolta a civil szervezeteket azzal, hogy „külföldről kenőpénzeket” fogadnak el. Lázár János, Orbán nagyhatalmú kancelláriaminisztere májusban összeállíttatta a „problematikus civil szervezetek” listáját. Ezen szerepel egyebek között a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Transparency International Magyarország, a Krétakör független színházi csoport, egy roma sajtóügynökség, valamint a melegek több szervezete.


Maga Orbán aztán július végén indította meg a támadást. A romániai Baile Tusnadon – ahol minden évben tart előadást a romániai magyar kisebbség nyári egyeteme keretében – fontos beszédet mondott, amelyben a civil szervezetek magyarországi munkatársait „külföldről fizetett politikai aktivistáknak” minősítette, akiket „világosan meghatározható külföldi érdekcsoportok” arra használnak fel, hogy „befolyást gyakoroljanak a magyar államéletre”.


A dolog nem maradt meg a fenyegető szavaknál. E hét elején a magyar készenléti rendőrség egységei megrohamozták az Ökotárs alapítvány budapesti irodáit, és a DemNet elnevezésű kicsi szervezet helyiségeit. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) emberei a házkutatási akció során a két szervezetnél dokumentumokat és számítógépeket foglalt le azzal, hogy hűtlen kezelés és illegális hitelezés gyanúja áll fenn.


A háttér: az Ökotárs alapítvány projektekre pénzt ad magyar aktivistáknak a Norway Grants norvég állami alap megbízásából. A kedvezményezettek között elsősorban a rezsim bírálói találhatók – ezzel vádolja a norvégokat hónapok óta a magyar kormány. Norvégia a vádak elleni tiltakozásul május végén befagyasztotta a támogatási pénzek kifizetését Magyarországnak, amelyeknek csupán kicsiny töredékét teszi ki a civilek támogatása.



A civil társadalom elnyomásának hulláma


„Húsz rendőrrel jöttek, egész nap kutattak az irodánkban és a könyvelőnőnk lakásán, engem este elkísértek a lakásomra, hogy lefoglalják a laptopomat” – számol be Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója. A Der Bund című svájci lap jelentése szerint olyan dokumentumokat is elkoboztak, amelyek a Svájccal való együttműködéssel állnak kapcsolatban. Eszerint Svájc is Ökotárs-projekteket támogat.


„Úgy gondolom, egyértelműen politikailag motivált az ellenünk lefolytatott akció, mert egyetlen vád sem bizonyosodott be azokból, amelyeket a kormány felhozott ellenünk az elmúlt hónapokban” – mondta Móra. Valójában az Ökotársnál a kormány követelésére lezajlott külső vizsgálat, amelyet az atlatszo.hu című tényfeltáró portál közölt, nem tárt fel „rendszerszerű szabálytalanságokat” az alapítvány tevékenységében, és nem talált a jogszerűtlen pénzügyi tevékenységre utaló jeleket. A Norvég Alap és a norvég kormány sem talált eddig kifogásolni valót az Ökotárs alapítvány működésében.


„A civil szervezetek a Magyarországon még megmaradt kevés erőhöz tartoznak, amelyek képesek valamit tenni a demokrácia védelmében, ezért volt most ez a rendőri akció” – mondta Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezetője. A TASZ egy közleményben az eljárást „a szabadságjogok elleni hadjárat mélypontjának” nevezte. Kapronczay Magyarország „putyinizálásáról” beszél.


Jó okkal: Orbán a Baile Tusnadon mondott beszédében július végén arról beszélt, hogy a liberális demokrácia modellje kiszolgált. Magyarország kormányfője helyette olyan államokat nevezett meg példaképnek, mint Oroszország, Kína, Szingapúr és Törökország – „államok, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok és talán nem is demokráciák, mégis sikeres nemzetek”. Orbán a beszédében Magyarország számára meghirdette a liberális demokrácia végét, és kilátásba helyezte az „illiberális állam felépítését”, amelyben a nemzet és a magyarok közössége áll a középpontban. „Szakítanunk kell a liberális alapelvekkel és módszerekkel, egyáltalán, a liberális társadalom-értelmezéssel” – mondta.


A hét elejei razziát a civil szervezetek legtöbb képviselője a civil társadalmat sújtó, nagyobb elnyomási hullám kezdetének látja. Kapronczay, a TASZ ügyvezetője arra számít, hogy a rendőri akciók következő célpontjai az ő szervezete lesz, és más olyan szervezetek, amelyeket a kormány májusban feketelistára tett. Úgy látja, most az EU-n a sor. „Brüsszelben nem szabad tovább hallgatni Magyarország puntyinizálásáról” – mondta Kapronczay.