Feljelentés
- Részletek
- Napi apró
- 2014. október 03. péntek, 07:20
- Andor Mihály
Tisztelt Cégvezető Úr!
A fülembe jutott, hogy az Európai Bizottságba delegált embere, Navracsics Tibor elárulta Önt!
Nem hiszem, hogy Navracsics úr ne hallott volna az Ön nagyköveteknek tartott külügyminisztériumi eligazításáról, hiszen akkor még ő volt annak az épületnek a gondnoka. Akkor Ön világosan megmondta, hogy tudatosan el akar távolodni az ideológiai alapú külpolitikától, mert azt a félnótás országoknak találták ki, Ön pedig az okos országok klubjába kívánja átvinni országunkat. Itthon mindenki megértette az Ön országokosító, nagy ívű elképzelését, és a sajtó a nemzeti együttműködés dallamában visszhangozta, hogy vége az értékekhez való balek igazodásnak, eljött az érdekek boldogító korszaka. (Zárójelben jegyzem meg, hogy új gondnoka, Szijjártó úr megértette az üzenetet, és sziklaszilárd következetességgel érvényesítette is az érdekeit, egyelőre csak egy 700 négyzetméteres villa formájában. És mivel Szijjártó úr nemcsak megbízható, hanem szerény ember is, ezért megpróbálta kisebbíteni érdemeit néhány négyzetméterrel.)
Navracsics úr azonban a brüsszeli meghallgatáson csúnyán hátba támadta Önt. Biztonságos távolságban tudva magát a főnöki fültől, elárulta, hogy valójában a tuggyukkikhez húz a szíve: „Mindannyiunkat összekötnek az alapvető európai értékek, az emberi méltóság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete, amelyek mellett személyesen és mélyen elkötelezett vagyok.” Ezzel semmibe vette az Ön heroikus küzdelmét, amelyet immár több mint négy éve vív az emberi méltóság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok megszüntetése érdekében. Navracsics úr a félnótás utat választotta, és hadat üzent az okosságnak.
Navracsics úr brüsszeli meghallgatásán az is kiderült, hogy miközben Ön az idegen érdekek zsoldjában álló civil szervezetek százfejű hidrájának sorban vagdosta le a fejeit, ő mindig jó viszonyt ápolt velük, és tevékenységüket kormánytagként is segítette. Ezért nőtt hát minden levágott fej helyébe tíz másik. Cégvezető úr, Ön kígyót melengetett a keblén!
Mindez azonban nem elég, Navracsics úr a boldogabb jövőbe is belepiszkál. Miközben Ön éjt nappallá téve dolgozik azok, hogy országunk oktatási rendszere megfeleljen a korszerű közrabszolga-nevelés követelményeinek, és ennek keretében, egyfajta állami rezsicsökkentés formájában, sikerül évről évre egyre olcsóbbá tenni az oktatást, Navracsics úr azzal lázít, hogy „az oktatásra fordított pénz befektetés a jövőbe, az oktatástól elvett pénz pedig a jövőtől elvett pénz”.
Végül engedje meg, hogy egy javaslattal éljek. Cserélje ki Navracsics urat Hernádi úrra, adja át Navracsics urat a horvát hatóságoknak! Így egy csapással két legyet üthet. Az áruló meglakol, hű emberét pedig megmenti.
