Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. január 8.
- Részletek
- 2010. január 10. vasárnap, 05:22
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Interjú Majtényi Lászlóval, az ORTT lemondott elnökével
Bolgár György: – Érdekes bírósági ítélet született a napokban az egyik olyan rádiós frekvenciapályázat ügyében, amely miatt Ön lemondott. Az első fokú ítélet azért is érdekes, mert kimondta, hogy jogsértő volt az ORTT döntése, amellyel befogadta a Klassz FM pályázatát, ám érdekes volt azért is, mert a bíróság szerint ez nem elegendő ok arra, hogy az ORTT felbontsa a műsorszolgáltatási szerződést a pályázat későbbi nyertesével. Önnek mint jogásznak és mint az ORTT volt elnökének van-e ehhez hozzáfűznivalója?
Majtényi László: – Először is azt mondanám, hogy ez a bírósági ítélet várható volt. Hozzáteszem, amit Ön is elmondott, de nem árt többször is hangsúlyozni, hogy a döntés nem jogerős, és még az indoklását sem ismerjük, hiszen a bíró még nem foglalta írásba a szóban elmondott indoklást. Lehetett volna ez a döntés másmilyen is: a bíró azt is megtehette volna, hogy él azzal a lehetőséggel, amellyel a magyar bírók nem szoktak élni, nevezetesen egy alapjogi jogalkalmazással. Ugyanis az Alkotmánybíróság (Ab) egyik 2007-es döntésében a pályáztatásnak ezt a rendszerét alkotmányellenesnek minősítette, és természetesen felszólította a jogalkotót, a parlamentet, hogy változtassa meg a szabályozást, ami még nem történt meg. Itt ugyanis a jogorvoslathoz való jog sérelméhez vezet egy elég bonyolult rendszer. A bíróság ilyenkor megteheti azt is, hogy az alkotmányt közvetlenül alkalmazza, és akkor akár az összes igényt is eldönthette volna.
– Vagyis azt mondja, hogy a bíróság hozhatott volna olyan ítéletet is, hogy nemcsak magát a pályázatot minősíti jogsértőnek, hanem azt mondja, hogy az ebből eredő következtetéseket le is vonom, vagyis én, a Fővárosi Bíróság megszüntetem a később megkötött szerződéseket, és úgy döntök, hogy új pályázatokat kell kiírni?
– Igen, erre céloztam, de hozzáteszem, hogy ez a magyar bíróságok gyakorlatától meglehetősen idegen. Csak itt-ott fordul elő ilyesmi, de ilyen döntésre igazából nem lehetett számítani.
– Mert a bíróságok gyakorlata nem ilyen, vagy mert a bírák nem elég bátrak, vagy mert ki meri vállalni annak az ódiumát, terhét, hogy egy politikailag ennyire kényes ügyben arra kötelezze a feleket, hogy egészen másként járjanak el?
– Amit erről az ítéletről tudok, annak alapján azt mondhatom, nem állítható, hogy a bíró gyáva lett volna: elég határozottan megállapította azt, amit én a különvéleményemben gyakorlatilag hasonlóképpen írtam le, vagyis hogy alaki hiba miatt ki kellett volna zárni azt a pályázót, amelyik a Danubius frekvenciáját később megkapta. Egyébként az fontos dolog, amit Ön is említett: a bíróság azokban a kereseti kérelmekben, amelyeket a Danubius benyújtott, nem olyan döntést hozott, hogy a kérelmek alaptalanok lennének, hanem azt mondta, nincs hatásköre ezeknek a kérelmeknek az elbírálására. Ez azért van, mert a semmisségnek a Polgári Törvénykönyvben meghatározott fogalma azt mondja, hogy a semmisség jogkövetkezményeit akkor állapíthatja meg a bíróság, ha a törvény nem fűz más jogkövetkezményeket ezekhez a jogi minősítésekhez. És itt az a helyzet, hogy a médiatörvénynek van egy különleges szabálya, amely azt mondja, ha semmis egy szerződés, amelyet a médiahatóság megkötött, akkor maga a médiahatóság köteles azonnali hatállyal felmondani a szerződést. Tehát itt a bíróság egy tíz évvel ezelőtti döntéshez hasonlóan odáig ment el, hogy megállapította: jogszerűen nem lett volna szabad ezt a szerződést megkötni, de itt megállt, és azt mondta – és ez nagyon fontos, több tudósítás is idézi a bíró mondatát –, hogy ebben az eljárásban a bíróság a további jogkövetkezményeket nem állapíthatja meg. Ami egyébként azt jelenti, hogy lehet olyan eljárás, amelyben esetleg majd ilyeneket is meg lehet állapítani.
- Például egy másodfokú bírósági tárgyaláson?
– Ezen a nyomvonalon haladva nem.
– Pedig az lenne a közember számára a logikus. Ha egyszer ezt a pályázati jelentkezést nem lett volna szabad befogadni, tehát az illető nem is nyerhetett volna, akkor a vele megkötött szerződésnek is semmisnek kell lennie, ezért, bár én, a bíró nem semmisíthetem meg ezt a szerződést, kimondom az ítéletemben, hogy értelemszerűen semmis, és felkérem az ORTT-t, semmisítse meg, mert a médiatörvény szerint csak ő teheti meg.
– Igen, ez hibátlan logika, amelyet Ön most előadott, és csak azt tudom mondani rá, hogy a józan ész és a jogászi ész vagy logika, pontosabban a jogi eljárások logikája nem feltétlenül esik egybe, mint ebben az esetben is. De attól még a bírói ítélet korrekt. Kérdés, hogy most mi következhet. Az ugyanis nem igaz, hogy az ítéletből nem következik semmi. Egy alkotmányos szervnek nem úgy kell működnie, ahogy egy zugügyvéd működik. Tehát attól, hogy a bíróság azt mondja, nem kötelezheti az ORTT-t az eljárás lefolytatására, az nem jelenti azt, hogy a törvény egyébként nem kötelezi rá. Szerintem kötelezi. Tehát most az ORTT-nek egy közigazgatási eljárást kell megindítania, annak alapján, hogy a bíróság kimondta, nem köthette volna meg a szerződést.
- De az ORTT maga fogja eldönteni, megindítja-e az eljárást.
– Így van. Ha úgy dönt, hogy nem indítja meg, akkor nézetem szerint új jogi helyzet áll elő. Miután itt közigazgatási eljárásról van szó, a közigazgatási szerv hallgatásának problémájával fogunk szemben állni, amely esetre viszont van jogorvoslat. Előbb azonban meg kell várnunk a jogerős döntést. Ha ez után nem tesz semmit az ORTT, a Danubius keresettel élhet, és ebben az ügyben már lesz módja rá a bíróságnak, hogy érdemi döntést hozzon, azaz kikényszerítse az ORTT eljárását. Van másik jogi lehetősége is a felperesnek, hogy ugyanis az Ab-hoz fordulhat, hisz az Ab korábban kimondta, hogy ez az eljárási rend alkotmánysértő. Ilyenkor, ha egy alkotmányellenes szabály alkalmazása révén valakit joghátrány ér, az illető az Ab-hoz fordulhat alkotmányjogi panasszal, és akkor maga az Ab is eldöntheti a jogvitát, és egyúttal az egész alkotmányossági problémát is rendbe teheti.
- Egyszerűen összefoglalva, Ön tehát lát jogi lehetőséget arra, hogy ezeket a pályázatokat megsemmisítsék.
– Ez továbbra is egy többesélyes jogi eljárás, tehát én csak esélyekről beszélhetek: létezik ilyen esély, de persze a másodfokú bíróság döntését sem tudjuk kiszámítani. És a volt Slágerrádió ügyében még nem mozdult meg semmi.