Spiegel: Magyar állami korrupció – Amerika után Berlin és Brüsszel következhet
- Részletek
- Szemle
- 2014. október 24. péntek, 07:35
- (hj)
A Der Spiegel című tekintélyes német politikai hetilap online kiadásában közölte Keno Verseck cikkét: Magyarország és az Egyesült Államok – Orbán túl messzire megy. Orbán magyar kormányfő bejelentette, hogy országát a demokráciából a tekintélyelvűségbe vezeti. Az Egyesült Államok ezt megelégeli, beutazási tilalmakat rendel el. Berlin és Brüsszel következhet.
Szijjártó Péter odaadó híve Orbán Viktor magyar kormányfőnek – az „árnyékának” tekintik. Már tanulóként is arról álmodott, hogy egyszer „egészen közelről együtt dolgozhat Orbán Viktorral” – 28 éves korára elérte a célt: 2008-ban Szijjártó Orbán pártjának, a Fidesznek a szóvivője lett. „A főnök” mégoly megalázó gesztusa sem zavarja, gyalázzák azóta a párt köreiben.
Időközben Szijjártó 35 éves lett, és Magyarország külügyminisztere. Kedden újra el kellett tűrnie, hogy megrendszabályozzák. De ezúttal nem az ideáljától.
Szijjártó Washingtonban Victoria Nulanddel találkozott, aki az amerikai külügyminisztériumban osztályvezetőként Európa és Eurázsia ügyeiben illetékes. John Kerry külügyminiszter nem akarta Szijjártót fogadni. A Nulanddel folytatott megbeszélés témája: amerikai beutazási tilalmak magas rangú magyarországi személyiségeknek, és a magyarországi demokrácia deficitjei, például a sajtószabadság terén.
Kedden máshol is szó volt Orbán demokrácia-értelmezéséről: az Európai Parlament plenáris vitáján, az elmúlt négy évben az ötödik ilyen vitán, amelyet a magyarországi állapotokról tartottak. Az EP képviselői megvitatták, hogyan reagálhat az EU jobban és gyorsabban alapvető értékeinek olyan szisztematikus megsértésére, amilyen Magyarországon zajlik.
Orbán „illiberális államot” akar felépíteni
A nemzetközi politika tehát újra Orbánra tekint azt követően, hogy az utóbbi időben némileg elcsendesedett körülötte a vihar. Az alkalom Orbán nyíltan antidemokratikus tevékenysége. A tavaszi újbóli kétharmados választási győzelem után Orbán egy programadó beszédben a parlamentben az ellenzéket semmisnek, és minden alapvető vitát lezártnak nyilvánított.
„Minden olyan politikát a magyar nép számára veszélyesnek és szélsőségesnek fogok tekinteni, amely az ezeréves Magyarországot fel akarja áldozni az Európai Egyesült Államok oltárán” – mondta a kormányfő.
Júniusban aztán bejelentette, hogy országában vége a liberális demokráciának, és leszögezte, hogy Magyarországon „illiberális államot” építenek fel. Néhány héttel később a kormány razziákat rendezett nem kedvet civil szervezetek ellen – Orbán ezeket előzőleg „külföldről fizetett politikai aktivistáknak” nevezte.
„Mindez eddig inkább a médiában, a civil egyesületekben vagy kutatóintézetekben volt téma. Most felvetette az amerikai kormány is. És úgy tűnik, hogy ez csak a kezdet. Brüsszel és Berlin alighanem hamarosan követni fogja, ha az Orbán-kormány nem reagál a bírálatra” – mondja Ara-Kovács Attila, az egyik legtekintélyesebb magyar külpolitikai publicista.
Orbánt bírálta Barack Obama amerikai elnök is szeptember végén – mégpedig egyértelműen. A Clinton Global Initiative elnevezésű szervezet konferenciáján mondott beszédében Magyarországot egy sorba állította Oroszországgal, Kínával, Venezuelával, Azerbajdzsánnal és Egyiptommal. Obama a civil társadalom folyamatos megrendszabályozásáról és megfélemlítéséről beszélt.
„Legközelebb az amerikaiak bombázni fognak minket”
A magas rangú magyar személyiségekre elrendelt beutazási tilalom most válasz a fokozódó magyarországi állami korrupcióra. Egyelőre a kormányhoz közelálló hat személyről van szó, akiket az amerikai hatóságok egyelőre nem neveznek meg. A hírek szerint egyebek között amerikai cégekkel szemben támasztott kenőpénz-követelésekről és tömeges áfacsalásokról van szó.
„Amennyiben ez a trend folytatódik, olyan szintet érhet el, hogy az Egyesült Államok nem tud már Magyarországgal szövetségesként együttműködni” – mondta erről André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője.
Az érintettek között lehet a magyar sajtó találgatásai szerint Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője, és Habony Árpád, Orbán fő tanácsadója. Raktuk kívül Heim Péter, a Századvég elnevezésű Fidesz-intézet vezetője*, valamint Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, aki néhány éve jogászként tevékenyen részt vett több száz levélszekrény-cég alapításában.
Akár igaznak bizonyulnak ezek a nevek, akár nem – az eset példátlan: az Egyesült Államok kelet-európai ország ellen még soha nem hozott ilyen intézkedést. Az amerikai kormány szempontjából a lépés megalapozott: a magyar gazdaság jelentős részét a Fidesz-oligarchák uralják, a párthoz közelálló vállalkozók gyakran nyernek közbeszerzési pályázatokat, állami koncessziókat és mezőgazdasági földbérleteket. Egy szisztematikus, sokmilliárdos áfacsalás ügyében – amelyet a NAV egyik munkatársa hozott nyilvánosságra tavaly – a nyomozás elaludt.
A Fidesz vezető politikusai dühösen kommentálták az amerikai beutazási tilalmakat. Rogán Antal frakcióvezető azt a kérdést tette fel, hogy „ez most komoly, vagy vicc?” Deutsch Tamás, képviselő az Európai Parlamentben, Orbán régi barátja így viccelődött: „Az amerikaiak legközelebb majd még bombázni fognak minket”.
* A szerk. ilyenkor kötelező megjegyzése: Habony ügyvédje útján tiltakozott és kért helyreigazítást a nevét közlő sajtótermékektől, ugyanígy a Századvég is cáfolta, hogy a Századvég Politikai Iskola Alapítvány vagy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezetőit kitiltották volna az Egyesült Államokból.
