Leminősítette Magyarországot a Moody's - ÖSSZEFOGLALÓ

MTI 2010. december 6., hétfő 19:46

Egyszerre két fokozattal, a befektetésre ajánlott kategória alsó határára minősítette vissza Magyarország deviza- és forintadósi besorolásait hétfőn a Moody's Investors Service. Maga a leminősítés nem lepte meg az elemzőket, akik ugyanakkor nem számítottak arra, hogy az ország besorolása két fokozattal is romlik.

A leminősítés indoklásában a Moody's azt írta, hogy a leminősítés elsődleges oka a magyar kormány pénzügyi erejének "fokozatos, de jelentős" eróziója, mivel a hitelminősítő szerint a kormányzati stratégia jórészt átmeneti intézkedéseken, semmit fenntartható költségvetési konszolidációs politikán alapszik.

Dietmar Hornung, a Moody's illetékes alelnöke elemzésében úgy vélekedett, hogy ennek következtében az ország strukturális költségvetési hiánya romlani fog. A Moody's szerint a leminősítés indokai között szerepel az is, hogy Magyarország külső pénzügyi sérülékenysége nagyobb, mint a vele azonos besorolási kategóriában lévő országoké.

A nemzetközi hitelminősítő hétfői bejelentése szerint a devizában és forintban fennálló magyar államadósság osztályzata az eddigi "'Baa1"-ről két fokozattal, "Baa3"-ra változik. A devizaadósi felső besorolási határ - ami az országban tevékenykedő kereskedelmi adósokra vonatkozik - szintén két fokozattal "Aa2"-ről "A1"-re, a deviza-bankbetéti besorolási plafon pedig ugyancsak két osztattal "Baa1"-ről "Baa3"-ra romlik.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a leminősítés kapcsán azt mondta az MTI-nek: "A Moody's leminősítése nem jelentett meglepetést számunkra, de sajnálattal fogadtuk". A miniszter ugyanakkor rámutatott: a jelenlegi értékelés nem vette még figyelembe azt, hogy Magyarország 2010-ben az unió ötödik legalacsonyabb államháztartási deficitjével rendelkezik, és a jövő évi 3 százalék alatti hiány szintén az unió ötödik legalacsonyabb hiánya lesz.

A hitelminősítő értékelése a miniszter szerint azt sem vette figyelembe, hogy jövőre Magyarország lesz az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol csökken az államadósság mértéke. A következő értékeléskor Matolcsy György szerint azt is érdemes lesz majd figyelembe venni, hogy Magyarországon a folyó fizetési mérleg rendszeresen többletet mutat, ami szintén jó hír. "Szükségesnek látjuk, hogy jövő tavasszal egy strukturális reformcsomagot jelentsünk be, a Moody's következő értékelésekor reményeink szerint már ezt is figyelembe veszi majd" - mondta a miniszter.

A forint árfolyama nagyot veszített a hírt követően, annak ellenére is, hogy a piacok már számítottak a rontására. Az euróval szemben a forint alig fél óra alatt 277 forint feletti jegyzésekről 279 felettire, a dollárral szemben 207-es jegyzésekről 209-es jegyzésekre, hasonlóképpen a svájci frankkal és a japán jennel szemben is bő két forinttal gyengült. Az eurót hétfőn délelőtt tízkor 279,55 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a péntek délutáni 277,23 forint után. A forint napközben sem tudta ledolgozni a veszteséget, az eurót hétfőn délután négy órakor 280,01 forinton jegyezték.

A Budapesti Értéktőzsdét azonban nem mozgatta meg jelentősen a hír, amelynek ugyan volt negatív hatása, de csak "mérsékelt izgalmakat váltott ki a befektetőkből" - mondta az MTI-nek tőzsdezárás után Vaszkó Szabolcs, az Erste Bank üzletkötője.

A piaci elemzők szerint várható lépés volt Magyarország leminősítése a Moody's részéről, azonban annak mértéke - a besorolás két fokozattal történő rontása - meglepte a piacot.

Az MTI-nek nyilatkozó elemzők kiemelték: a nemzetközi hitelminősítő azzal indokolta a lépést, hogy a kormány átmeneti, rövid távú intézkedésekkel próbálja biztosítani a költségvetés egyensúlyát, de hiányoznak a hosszú távú egyensúlyt megteremtő lépések.

Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője elmondta: kisebb negatív meglepetést okozott, hogy a hitelminősítő két fokozattal sorolta vissza a magyar államkötvényeket, és hogy a kilátás továbbra is negatív.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője úgy vélekedett: a hitelminősítők még kivárhattak volna, hiszen a kormány februárra ígérte a strukturális reformokat. De úgy látszik ez a türelem jelenleg nincs meg a részükről, ugyanis a hitelminősítők továbbra sem látják azokat az intézkedéseket, amelyektől hosszú távon fenntarthatóvá válik az ország költségvetése. Azt hangsúlyozzák: a deficit elszállhat annak következtében, hogy a kormány csak átmeneti intézkedésekkel, például válságadókkal próbálja betömni a hiányt.

Londoni elemzői vélemények szerint a Moody's döntése a költségvetés reformok melletti kormányzati elkötelezettség hiányát tükrözi, és megvan a kockázata annak, hogy Magyarország elveszíti befektetési ajánlású besorolásait. A citybeli elemzők közül többen is "kiszámíthatatlannak" ítélték a magyar gazdaságpolitikát.

A leminősítés után adott kommentárjában Preston Keat, az Eurasia Group nevű globális pénzügyi és politikai kockázatelemző csoport londoni közgazdásza szerint a jövedelemadók csökkentése, "büntetőadók" kivetése a pénzügyi, az energiaipari, a távközlési és a kiskereskedelmi szektorokra, a nyugdíjrendszer "államosítása", valamint a költségvetést felügyelő intézmény "kizsigerelése" "nem tekinthető felelős költségvetési konszolidációnak".

Magyarország szuverén adósságát a három legnagyobb hitelminősítő - Standard & Poor's, Moody's Investors Service, Fitch Ratings - egyaránt a közepes befektetői sávban tartja nyilván, ám a Moody's hétfői leminősítése nyomán közülük immár kettő a befektetésire ajánlott sáv alsó szélére sorolja a magyar adósságot. A Moody's új adósosztályzata megfelel az S&P "BBB mínusz" osztályzatának; a Fitch ennél egy fokozattal magasabb, "BBB" besorolással listázza a magyar államadósságot.