Francia fotódosszié Érpatakról



Hírünk a világban: a Mediapart című francia online oknyomozó- és véleményportál* dossziét nyitott Érpatak „független” szélsőjobboldali polgármesterének, Orosz Mihály Zoltánnak. A Haytham Pictures fotósa, Hugo Aymar a képek tanúsága szerint idén februárban járt és fotózott Érpatakon. A Mediapart kommentálta a fotókat. Az alábbiakban a képekhez fűzött magyarázatok fordítását olvashatják, és néhány fotót kölcsönvettünk a laptól.


Magyarország: a szélsőjobboldal a hétköznapokban


Az északkelet-Magyarországi Érpatak községnek 1800 lakosa van. 2005-ben a falu Orosz Mihály Zoltánt választotta polgármesterének. A megválasztott hevesen támadja „a liberális és szabadkőműves ellenséget”, és az újnáci párt, a Jobbik szimbóluma lett. Népszerűségét a kisebbséggel való bánásmódjának köszönheti. Ugyanis, mint sok más észak-magyarországi községben, Érpatakon is jelentős cigány közösség él, amelyet Orosz Mihály Zoltán kötelező munkára kényszerít. Ma valamennyi, a Jobbik által vezetett települést – a legismertebbek Gyöngyöspata és Tiszavasvári – az ő elvei szerint vezetnek. Fotóriport abból az alkalomból, hogy október 12-én önkormányzati választások lesznek Magyarországon. [A szerk. megj.: Mint ismeretes, az önkormányzati választást, amelynek ismét Orosz Mihály lett a győztese, meg kell ismételni Érpatakon. Gyöngyöspatán a Fidesz–KDNP jelöltje lett a polgármester, és a képviselőtestületben sincs jobbikos. Tiszavasvári maradt a Jobbik kezén.]


1. kép


2014. február 13. Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere a hivatalában. A polgármester tradicionális öltözéket visel az év minden napján. Függetlennek mondja magát, bár megengedi, hogy a Jobbik az a párt, amelyhet a legközelebb érez magához. Médiaesemények gerjesztőjeként legutóbb a gázai konfliktus idején hallatott magáról, amikor „távollétükben” felakasztatta az izraeli felelősöket az érpataki polgármesteri hivatal előtt.


2. kép


A polgármesteri hivatal belülről: Nagy-Magyarország térképe az 1920 előtti határokkal. A trianoni szerződés ekkor fosztotta meg Magyarországot területének kétharmadától. A térképen ez olvasható: „Hazádnak rendületlenül légy híve oh Magyar” (a Szózat, a magyar nemzeti ének első sora). A faluban, amelyben 20 százaléknyi cigány él, a Magyarország múltjára és hagyományaira való hivatkozás mindenütt jelen van.


3. kép


2014. február 13. Orosz Mihály Zoltán beszélget Érpatak egyik lakójával a községháza előtt. A polgármestert 2005-ben választották meg, és elindul az október 12-ei helyhatósági választáson is. A legutóbbi választáson a szavazatok több mint 50 százalékával választották újra.


4. kép


Orosz Mihály Zoltán köszönti a munkából hazatérő cigányokat. Érpatak polgármestere volt az első Magyarországon, aki bevezette a cigányok számára a kötelező munkavégzést. A munkák, mint a favágás, lényegében kétkezi munkák. Aki nem hajlandó közmunkát végezni, nem kap szociális segélyt. Ezt a néhány éve bevezetett „integrációs modellt” azóta átvette a magyar szélsőjobboldal által vezetett önkormányzatok többsége.


5. kép


Az érpataki napközi otthonban ugyancsak tisztelik a hagyományokat, és a gyerekek itt kapnak először politikai nevelést. „Nem fogok szégyent hozni Érpatakra, nem fogok szégyent hozni Magyarországra” – ezt ismételteti Orosz Mihály Zoltán ezekkel a gyerekekkel. A napközi alkalmazottai valamennyien egyetértenek a polgármester gondolkodásmódjával, és politikai döntései meggyőzőek számukra.


6. kép


2014. február 15. A falu egyik elhagyatott háza. Észak-Magyarország az ország legszegényebb régiója, és maga az ország is egyike az Európai Unió legszegényebb országainak. A magyarok nehézségei mintha csak erősítenék a cigányok iránti haragot, akiket azzal vádolnak, hogy munka nélkül „húznak hasznot” a rendszerből.


7. kép


A képen látható férfi egész életét Érpatakon élte le, és azt állítja, négyszer rabolták ki. Egyetért a polgármester, Orosz Mihály Zoltán politikájával, különösen a közbiztonságról vallott nézeteivel. Nem híve sem a Fidesznek (Orbán Viktor konzervatív pártja, amely jelenleg hatalmon van), sem a Jobbiknak (a szélsőjobboldali párt), de azt mondja, radikális antikommunista. 2014 februárjában úgy tervezte, hogy Orosz Mihály Zoltánra szavaz az októberi választáson.


8. kép


Jellemző fotó Érpatakról: nemzeti színűre festett pad, és egy rozoga buszmegálló a polgármesteri hivatal közelében álló új ház előtt.


9. kép


2014. február 15. Ferenc, a Feri becenévre hallgató cigány mindig Érpatakon élt. Egy szükségkunyhóban telepedett le, amelyet a kiserdő mögött épített fel a falu végén. Túlságosan gyenge ahhoz, hogy dolgozni tudjon, így nem kap semmiféle segélyt. Azt mondja, a fivére nemrégiben éhen halt, és a polgármester közönyéről beszél, aki még a temetést sem volt hajlandó fizetni. Olykor a falu néhány lakója visz neki ennivalót.


10. kép


2014. február 16. Érpatak polgármestere katonai uniformisban, Miskolc város egyik választott képviselője, Badányi Lajos társaságában (jobbra), közvetlenül a felsőzsolcai cigánytelepen tervezett „fellépés” előtt. Felsőzsolca Érpataktól 120 kilométerre van, azaz igen messze Orosz Mihály Zoltán hatáskörétől. Ami nem akadályozza meg a polgármestert és a hozzá közel állókat abban, hogy egy vasárnap reggel, kamerával a kézben, behatoljanak a telepre, és lefilmezzék az egész intervenciót.


11. kép


A felsőzsolcai cigánytelep egyik háza előtt egy fiatalember gitározik.


12. kép


Érpatak polgármestere a felsőzsolcai rendőrséget és az áramszolgáltatót hívja. A fellépés célja nyilvánvalóvá tenni bizonyos cigányok „bűneit”, mindenekelőtt azt, hogy lopják az áramot, azaz a villanyvezetéket bekötik a házaikba. A polgármester „terepgyakorlatként” beszél az akcióról.


13. kép


A telep feldühödött cigányai gyorsan körbeveszik Orosz Mihály Zoltánt. A cigányok szemében provokáció Érpatak polgármesterének a megjelenése a rasszista párt, a Jobbik egyik tagjának kíséretében. Érpatak polgármestere azzal fenyegetőzik, hogy feljelentést tesz a cigányok ellen, akik túl agresszívan beszélnek vele, és arra kéri a jelen lévő rendőröket, hogy igazoltassák őket.


14. kép


A cigányok nézik, amint az áramszolgáltató alkalmazottai elvágják az illegális vezetékeket. Miután a törvénysértés megállapítást nyert, büntetéseket szabtak ki a túlságosan agresszívnak ítélt személyekre. Orosz Mihály Zoltán és emberei egész délután a terepen maradtak, utasítgatták az áramszolgáltató embereit, és olykor még a kissé tanácstalan rendőröket is.


15. kép


Miután a cigány közösség jelen lévő vezetője rasszizmussal vádolta, Orosz Mihály Zoltán védekezik: szerinte szó sincs a cigányok zaklatásáról, csak a „békés együttélés” elveiről. Ő azt akarja elérni, hogy „tiszteljék a törvényt, és ez éppúgy érvényes a cigányokra, mint a magyarokra”. Szerinte egyébként is arról van szó, hogy telepi cigányok állítólag maguk keresték a polgármester embereit, hogy feljelentsék az áramlopókat. A telep kijáratánál, távol a felfordulástól, egy cigány családanya bevallja, hogy támogatja az érpataki polgármester akcióját: szerinte a telepen sok cigány megfizeti az áramot, és nem tűrik tovább, hogy az egész közösséget megbélyegezzék néhány család miatt.





* A portált mások mellett a Le Monde korábbi főszerkesztője, Edwy Plenel alapította 2008-ban. Kizárólag olvasói előfizetésekből tartja fenn magát, reklámokat nem közöl. 2011-ben vált először nyereségessé: 60 ezer előfizetője 500 ezer eurós bevételt biztosított az online újságnak (olvasónként nem egészen 8 és fél euró).