rss      tw      fb
Keres

„Keleti nyitás”: Latorcai János Iránban




Az iráni miniszterelnök a terrorizmus terjedéséért a helytelen amerikai politikát okolja


Az iráni Tasnim hírügynökség ezzel a címmel közölt teheráni keltezésű jelentést október 21-én.


Egy rangidős iráni törvényhozó azt mondta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei helytelen politikája vezetett oda, hogy a közel-keleti térségben elterjedt a terrorizmus.


„Az Egyesült Államok és térségbeli szövetségesei helytelen politikája okozta azt, hogy az egész régióban elterjedt a terrorizmus és az instabilitás, és ennek a politikának a folytatása változtatta a terrorizmust globális problémává” – mondta Alaeddin Boroujerdi, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának elnöke, amikor Latorcai Jánossal, a magyar parlament alelnökével találkozott hétfőn Teheránban.


Az iráni törvényhozó megismételte, hogy Irán elkötelezett a terrorizmus elleni harcban.


Az Irán és Magyarország közötti kétoldali kapcsolatokról szólva Borudzserdi kifejtette, hogy a két nemzet kapcsolataiban nagy lehetőség van a további javításra a politikai, gazdasági és kulturális szférában.


Latorcai a maga részéről elmondta: Budapest készen áll arra, hogy fejlessze kapcsolatait a keleti országokkal, különösen Iránnal.


Magyarország tengeri kijárattal nem rendelkező ország Közép-Európában. A Kárpát-medencében terül el, és északon Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Romániával, délen Szerbiával és Horvátországgal, délnyugaton Szlovéniával, nyugaton Ausztriával határos.



Boroujerdi és Latorcai a Tasnim fotóján


Alelnök: Magyarország kész fejleszteni a gazdasági és kulturális együttműködést Iszfahánnal


Ez pedig az iráni Fars hírügynökség jelentése október 25-éről.


Latorcai János, a magyar parlament alelnöke az országa és Irán Iszfahán tartománya közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok kibővítésére szólított fel.


„Tekintettel Iszfahán nagy lehetőségeire, érdekeltek vagyunk a kétoldalú kapcsolatok konszolidálásában és a gazdasági együttműködésben gazdasági és idegenforgalmi téren éppen úgy, mint az egyetemi hallgatók cseréjében és a rövid távú oktatásban” mondta Latorcai, amikor Rasoul Zargarpourral, a tartomány főkormányzójával találkozott.


Latorcai elmondta, nagyszámú magyar turista látogat Iszfahánba, amely kiemelkedő látnivalókat kínál és nagy lehetőségekkel rendelkezik, majd azt mondta: „A magyar emberek nagyra értékelik Iszfahán tartományt, és az idegenforgalmi kapcsolatok a közös együttműködés útját egyengetik”.


Az iszfaháni főkormányzó a maga részéről hangsúlyozta tartománya készségét a Magyarországhoz fűződő gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésére, és azt mondta: „Irán és Magyarország között 90 évre tekinthetnek vissza a kapcsolatok, és jelenleg jók a feltételek a kétoldalú kapcsolatok bővítésére”.


Zargarpour beszélt Iszfahán jelentős gazdasági kapacitásáról, és azt mondta, „az iszfaháni kereskedelmi kamara és a magyar megyék kereskedelmi kamarái között jó együttműködés áll fenn a gazdaság és a kereskedelem terén”.


Decemberben Majid Takht Ravanchi, európai és amerikai ügyekkel foglalkozó iráni külügyminiszter-helyettes magyar kollégájával, Takács Szabolccsal találkozva hangsúlyozta Teherán szándékát a Budapesttel fennálló kapcsolatok bővítésére.


A teheráni találkozón Takht Ravanchi közölte, az új iráni kormánynak feltett szándéka, hogy javítja a más országokkal fennálló kapcsolatait, és ezt mondta: „Irán megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít annak, hogy fejlessze kapcsolatait Magyarországgal mint hagyományos barátjával Kelet-Európában”.


A kapcsolatok bővítését szorgalmazta különböző területeken, köztük a tudomány, a kultúra, a gazdaság, a kereskedelem, a sport és az idegenforgalom terén.


Takht Ravanchi felhívta a magyar kormányt, hogy segítsen megoldani a Magyarországon tanuló sok iráni egyetemista problémáit.


Takács úgy vélte, a két ország számos közös kulturális és történelmi vonása alapot szolgáltat a kétoldalú kapcsolatok bővítéséhez.





A szerk. megj.: Az Index Latorcai utazásáról ezzel a címmel számolt be: A kitiltásbotrány kellős közepén az USA ősellenségével, Iránnal barátkozik a magyar diplomácia. „A magyar diplomácia egyik erőssége kétségtelenül az időzítés. Most, hogy Magyarország a kellős közepén van a rendszerváltást követő időszak egyik legkomolyabb diplomáciai botrányának - magyar kormánytisztviselők beutazási engedélyét vonta be az Egyesült Államok - a magyar Országgyűlés Fidesz-KDNP-s alelnöke, Latorcai János forró ölelkezésbe kezd az Egyesült Államok ősellenségével, Iránnal, ahol épp az ő találkozóján hangsúlyozzák, hogy ’az Egyesült Államok és regionális szövetségeseik által elfogadott és alkalmazott logikátlan és rossz politika a terrorizmus terjedését és a régió instabilitását okozta, és így vált a terrorizmus globális problémává’” – írja a portál.


Ugyanerről a 444.hu cikke: A magyar parlament alelnökének társaságában vádolták Iránban terrorizmus terjesztésével az Egyesült Államokat


Az Országgyűlés Hivatalának október 27-ei közleménye csupa „lényeges” ponton igazította helyre a 444.hu írását. Szerintük „csúsztatott” a portál, amikor azt állította, hogy volt közös sajtótájékoztató, mert nem volt. Boroujerdi nem a terrorizmus „elterjesztésével” vádolta az Egyesült Államokat, ezzel szemben azt mondta, hogy felelős az elterjedéséért. Végül a Hivatal szerint Boroujerdi az iráni álláspontot fejtette ki (naná).


Megjegyzendő, hogy az MTI nem számolt be a látogatásról, az Index pedig a kormany.hu-n annyi információt talált Latorcai teheráni küldetéséről, hogy „október 20-án a teheráni magyar nagykövetség nemzeti ünnepi fogadásán Dr. Latorcai János, az Országgyűlés – hivatalos látogatáson Iránban tartózkodó – alelnöke, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adta át Varga Sinai Gizella, Iránban élő magyar festőművésznőnek”.