rss      tw      fb
Keres

2002. január 11. – Gyűlöletet keltett a Pannon Rádió

8 éve, ezen a napon…

…adták hírül az újságok, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület 2,3 millió forintos kötbért szabott ki a Pannon Rádióra.


A büntetést a rádió műsorait elemző vizsgálat alapozta meg. A médiahatóság a büntetést egyebek mellett a MIÉP nézeteinek kiszolgálásával, a gyűlöletkeltésre alkalmas beszélgetésekkel, a kisebbségek durva megsértésével indokolta.

A Népszabadság értesülése szerint „a testület szűk többséggel - az SZDSZ- és az MSZP-tag mellett a két fideszes delegált voksaival - döntött a büntetésről. A médiatörvényben szerepel, hogy műsorszolgáltató nem állhat párt vagy politikai mozgalom szolgálatában, de ez az első eset, hogy emiatt szankcionált az ORTT.”

„A testület a műsorok elemzése mellett nem tárgyalta meg a Tímár János testületi tag által feltárt tulajdoni szerkezet-változást. E szerint a Pannonban tulajdoni részt szerzett a Csurka István MIÉP-elnök által létrehozott Bocskai Szabadegyetem. A médiatörvény szerint párt vagy az általa létrehozott gazdasági társaság nem vehet részt műsorszolgáltatásban.”

„Az ORTT-be a MIÉP által delegált Bánlaki József az ötvenes évek koncepciós pereit emlegette a döntés kapcsán. Szerinte kiragadott részletekkel, fél mondatokkal operál az elemzés, a vitatott idézetek többségét pedig a betelefonáló hallgatók mondták. Ezekkel kapcsolatban ugyanakkor az anyag megjegyzi, hogy a műsorvezetők kísérletet sem tettek a visszautasításukra.”

Az ORTT előterjesztése szerint a tücsök és a hangya meséből kiinduló, A nap hordaléka című, áprilisban sugárzott jegyzet "a cigányság faji alapon történő bemutatására, elítélésére és megsértésére irányult, valamint kétségkívül alkalmas volt a kisebbség elleni gyűlöletkeltésre".

"A jegyzet végén felvázolt szcéna megoldóképletet is kínált a többségnek a kisebbséggel kapcsolatban". A jegyzet szerint a vezérhangya "a semmirekellő, élősködő tücsköket felrakta egy nagy hajóra, amit elküldtek Indiába. A hajót félúton a Hapci és Vidor gyorsnaszádok megtorpedózták. A kapálódzó fuldoklókat a cápák felfalták. És ettől kezdve a tücsök csak a tücsökpecsenye, tücsökmuzsika, tücsökmeggy és a tücsökútra ment a falat szavakban fordult elő."

Előzmények

2001. október 27.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) figyelmeztetésben részesítette a Pannon Rádiót, felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére és 1 millió forintos kötbér megfizetésére kötelezte a Zsinórmérték című, „vallási lélekébresztő“ műsorban elhangzottak miatt.
Erről Bánlaki József, az ORTT MIÉP által delegált tagja adott tájékoztatást és jelezve: a testület többsége megszavazta a döntést, ő maga azonban nem. Megítélése szerint ugyanis a véleménynyilvánítás szabadsága olyan alkotmányos jog, amelyet – az Alkotmánybíróság korábbi határozatai értelmében – nem lehet korlátozni, csak a közrend, a köznyugalom vagy a társadalmi rend veszélyeztetése esetén.
Az Országos Rádió és Televízió Testület megállapítása szerint a Pannon Rádióban rendszeresek a zsidó kisebbséget kifejezetten hátrányos megvilágításba helyező kijelentések. Sokszor durván megsértik a roma és a homoszexuális kisebbségeket is. Az ORTT irodája szerint számos gyűlöletkeltésre alkalmas beszélgetés hangzott el a Pannon Rádió műsorában és ezzel rendszeresen megsérti a médiatörvényt.

2000. augusztus 20.
A Pannon Rádió ekkor „kezdte sugározni műsorát a budapesti FM 99,5 MHz-es frekvencián. Az állomás már megjelenése előtt vitákat váltott ki hazai politikusok, a médiával foglalkozó szakemberek és a laikusok körében. A tulajdonosi összetétel és a szerkesztői-műsorkészítői gárda beharangozott összetétele kapcsán az a félelem fogalmazódott meg, hogy a Pannon a Magyar Igazság és Élet Pártjához (MIÉP) közeli rádió lesz, sőt annak szócsöveként fog szolgálni.
A MIÉP-közeliség vádját Gidófalvy Attila, a rádiót birtokló Gidó Média Kft. többségi tulajdonosa a sajtónak és a médiának nyilatkozva többször visszautasította. Sokakat megdöbbentett például a kísérleti adás indulásakor az irredenta dalból átírt kezdőszignál. [A szóban forgó dal: "Nem kell nekünk a más folyója, nem kell nekünk a mások bérce, csak magyar hegy és magyar róna, ahogy az Isten rég kimérte."] Gidófalvy szerint ez csak azt jelenti, hogy nem kell szégyellnünk magyarságunkat. A tulajdonos által felvázolt koncepció szerint a rádió kizárólag magyar zenét játszik, kiemelkedően sok hírműsort ad, ugyanakkor távol kíván maradni a napi politikától. Az adás megkezdése óta ezt sokan másként látják: a műsorszolgáltatóval szemben minduntalan felvetődik a MIÉP-közeliség, valamint szélsőséges ideológiák terjesztésének vádja. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a Pannon Rádió műsorainak tartalma alkotmányos és büntetőjogi probléma, s - mint ilyen – az ügyészség kompetenciájába tartozik.”
(Az idézet Monori Áron: Az érthető frekvencia című írásából való, amely az Élet és Irodalom 2001. szeptember 28-ai számában jelent meg. Az ÉS honlapján sajnos ez a szám nincs fent. A továbbiakban: Monori/2001-ként hivatkozom rá  – m. zs.)

2000. szeptember 11.
Franka szerkeszt, Nagy Feró műsort vezet

„A rádióban Franka Tibor* mint szerkesztő dolgozik majd, műsort vezet többek között Nagy Feró és Pörzse Sándor, de a korábbi hírekkel ellentétben Schuster Lóránt nem ül a mikrofon mögé. Gidófalvy azt mondja, megélt három rendszerváltozást, ő a Horn-kormány hatalomra jutását is annak tekinti, s úgy érzi, régi hiányt pótol azzal, hogy megszületik egy rádióállomás, ahol csak magyar zene szól.”
„Gidófalvy Attila szerint nincs köze a győztes pályázatuknak ahhoz, hogy együtt zenélnek Nagy Feróval a MIÉP által létrehozott Bocskai Szabadegyetem keretein belül működő Trianon emlékműsorban. Itt csak a magyar zene védelméről és fontosságáról van szó, ezért van a zenegépükben ezernyolcszáz dal, csupa hazai szerzőtől.”

*2001 januárjában a MIÉP jelöltjeként a dabasi választási kampányban elmondott emlékezetes szavai: „Ezeknek csöpög az orruk, a fülük lejjebb van, mint az orrcimpájuk, és csámpásak. Nagyon meg lehet őket ismerni… Gondolom, mi magyarok nem ilyenek vagyunk.”

2001. április 17.
Nehéz bizonyítani a kódolt uszítást

„A Nyilvánosság Klub eredetileg egy szokásos tartalomelemzést szeretett volna készíteni a Pannon Rádió műsorairól, azok tartalmáról, orientációjáról, értékeiről. Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy azokat a büntetőjog eszközeivel kell vizsgálni - nyilatkozott lapunk érdeklődésére Vásárhelyi Mária szociológus.” Szerinte „a Pannon Rádió messze túlmegy a demokratikus nyilvánosság keretein, egyértelműen törvényt és alkotmányos jogokat sért. Vásárhelyi Mária sajnálatosnak tartja, hogy az ORTT arra hivatkozva nem foglalkozik a rádióval, hogy nem érkezett hozzájuk ezzel kapcsolatos panasz. Szerinte a testületnek ezt hivatalból meg kellene tennie, a médiatörvény preabuluma ugyanis rögzíti: feladata, hogy a demokratikus nyilvánosság felett őrködjön.
A szociológus szerint ugyan a kódolt uszítást nehéz bizonyítani a bíróság előtt, mégis arra buzdítja az állampolgárokat, konkrét esetekben tegyenek büntetőfeljelentést. Az is igaz, tette hozzá, hogy ezek a perek akár 3-4 évig is elhúzódhatnak.”
„Az ORTT panaszirodájához még nem érkezett írásos panasz, amely a Pannon Rádió műsortartalmát kifogásolná - közölte lapunkkal Obsina Béla irodavezető. Az ORTT szokásos módszereivel egyszer már vizsgálta a budapestiek egy százaléka által hallgatott Pannon Rádiót, de törvénysértést nem talált. ORTT-s forrásokból úgy tudjuk, noha írásban valóban nem, szóban már több bejelentés érkezett. Ezért ’házon belül’ volt egy kezdeményezés a Pannon Rádió műsortartalmának felülvizsgálatára, ám ekkor sem találtak olyasmit, ami jogi értelemben törvénysértő lett volna. Hasonlóképp ’nehezen megfogható’ a rádióval szemben többször elhangzott vád, miszerint ’pártrádió’ lenne - vélekednek ORTT-s körökben.”

2001. július 24.
„A Szabad Magyarország Hangja című telefonos műsorban a Pepsi-szigeten felállítandó ’melegsátorról’ beszélgetett a műsorvezető a hallgatókkal. A műsorban számtalan sértő, gyalázkodó kifejezés hangzott el a homoszexuális kisebbséghez tartozókra nézve: ’ez a mocsok parlagfű társulat [...] megtarthatja a felvilágosító előadásait [...] ez a rohadt buzi társaság [...] Mi az, hogy kisebbség [...] ezen a téren nagyon hiányzik nálunk az IRA meg az ETA.’ E szavak anélkül hangzottak el, hogy a műsorvezető vitába szállt volna a betelefonáló mondanivalójával vagy hangnemével.”
Monori/2001

2001. július 26.
„Hallgatói telefon: ’Állandóan azt próbálják sulykolni, hogy Jézus zsidó volt, hát hogyha egy hajszála zsidó közeli lenne...’
Hallgatói telefon: ’...a zsidó cionista imperializmus itt Budapesten és a hozzá ragadó Magyarországon akarja felépíteni az új Siont, az új hazát, világuralmának nyugati bástyáját. A kommunizmus [az 1919-es Tanácsköztársaság] csak elsietett kísérletezés volt ebben az irányban. A zsidó irtózatos arányban épít magának hazát, neked, magyar, sírboltot.’ A hallgató ezután elmondja, hogy az idézet Szabó Dezsőtől való, 1921-ből, és nagyon időszerű ma is. A műsorvezető válasza: ’Sajnos a hatalmi harc változatlan azóta is, két világháborúval együtt vagy annak ellenére, ugyanolyan politikai és világpolitikai küzdelem folyik természetesen, Szabó Dezső nem is tudhatta akkor, hogy nyolcvan év múlva ez még aktuális lesz.’ Betelefonáló: ’Van egy irtózatos erővel rendelkező háttérhatalom, amely a világ sorsát irányítja.’ Műsorvezetői reakció: ’Abszolút helyes a logikai sor.’
Monori/2001


Forrás – forum.index.hu

2001. július 27.
„22 és 24 óra között a műsorvezető ismét a hallgatókkal beszélgetett. Egy telefonáló a következő szöveget olvasta fel: ’Ti, zsidók, emberek vagytok, de a gójok nem emberek. Csak a zsidótól nem szabad lopni, és a nem zsidó nővel való paráználkodás nem bűn. Az eskü nem zsidóval - tehát nem emberrel - szemben nem kötelez. [...] Ezek a kezemben tartott könyvecske szerint a Talmudból vett idézetek.’ Az elhangzottak nem szerepelnek a Talmudban, ismert antiszemita kreációk, ám a műsorvezető ennek ellenére nem kérdőjelezte meg valódiságukat, sőt megerősítette az elhangzottakat: ’Sajnos ismertem ezt a fejezetet, hallgatóink közül talán sokan nem’. A hallgató ezek után megjegyezte, hogy az idézeteket ismerve már könnyebben megérthetjük a körülöttünk történő, a műsorban addig tárgyalt események és jelenségek okait.”
Monori/2001

A folytatás

2002. január 25.
Zenészek bojkottja a Pannon Rádió ellen

„Nyilatkozat
A Pannon Rádióban tapasztalható, kirekesztő, nyíltan rasszista, antiszemita hangnem miatti tiltakozásunk kifejezéséül a mai naptól nem járulunk hozzá, hogy a Pannon Rádió dalainkat a programjában lejátssza.
*
Úgy érezzük, a Pannon Rádió az általa játszott magyar zenekarokkal, előadókkal próbálja hitelesíteni mondanivalóját. Nem akarjuk, hogy dalaink a gyűlöletbeszéd kontextusában elhangozzanak. Nem akarjuk, hogy a nevünkkel és dalainkkal toborozzanak közönséget számunkra vállalhatatlan közlendőjükhöz.
*
Hangsúlyozzuk, hogy akciónk nem szolgálja semmilyen politikai párt vagy érdekcsoport céljait, azt művészként és egyszerű hallgatóként tettük közzé.
*
A jelen nyilatkozat vonatkozik a zenekari felvételekre, illetve azokra a dalokra is, amelyeket a zenekarok tagjai külön-külön, szerzőként jegyeznek.

Az aláíró zenekarok:
Anima Sound System
Kimnowak
Kispál és a borz
Másfél
Nyers
PUF (Pál Utcai Fiúk)
(Lovasi András: „Nem akarjuk, hogy a mi közönségünk egy pillanatra is azt gondolja, hogy nekünk bármiféle szellemi vagy egyéb kapcsolatunk van a Pannon rádió mögött álló politikai erőkkel.”
Anima Sound System, Prieger Zsolt: „Tűrhetetlen, hogy a magyar médiában zenék között gyűlöletkeltő beszéd hangzik el. Nem igazán szeretjük, amikor cigányoznak, buziznak, zsidóznak, mert ez a popzenétől, a fiataloknak szóló zene lényegétől teljesen idegen.
”)

2002. február 10.
Alulírottak egyetértünk a Nyilatkozattal és csatlakozunk hozzá. Tesszük ezt attól függetlenül, hogy dalainkat a Pannon Rádió eddig játszotta-e vagy sem, szándékában áll-e játszani vagy sem.
Babos Gyula, Back II Black, Bajor Imre, Benkő László, Berkes Gábor, Bochkor Gábor, Bornai Tibor, Boros Lajos, Bródy János, Cserháti Zsuzsa, Csonka András, Dés László, Eszenyi Enikő, Eszményi Viktória, Fábri Péter, Falusi Mariann, Favágók, Gálvölgyi János, Gerendás Péter, Geszti Péter, Gőz László, Halász Judit, Heilig Gábor, Hernádi Judit, Hobo és Hobo Blues Band, Hofi Géza, Horgas Eszter, Horváth Attila, Horváth Kornél, Karácsony János, Katona Klári, Kentaur, KFT, Kóbor János, Koltai Róbert, Koncz Zsuzsa, Koós János, Korai Öröm, Kováts Kriszta, Kulka János, Lang Györgyi, Lerch István, Malek Miklós, Novai Gábor, Pierrot, Presser Gábor, Rácz Zoltán (Amadinda), Republic, Soltész Rezső, Solti János, Somló Tamás, Sztevanovity Dusán, Sztevanovity Zorán, TNT, Viktor Máté, Wolf Péter, Závodi Gábor
*
2002. február 18-ig
a nyilatkozathoz az alábbi előadók, zenekarok csatlakoztak:
Ágens, Czerovszky Heni, Emil. Rulez, Ferenczi György ( Herfli Davidson, Dioptrió - Tóth János Rudolffal), Kemény Kázmér, Majoros Gábor (RÉS), Nagy Natália, Oroszlán Gábor, Oroszlán György, Rémember
2002. február 20-ig:
Erdész Róbert (Solaris, Napoleon Bld.), Gasner János (Sziámi), Marcellina, Muddy Shoes, Szécsi Katalin (Szécsi Pál jogutódja)
2002. február 27-ig:
Drums (Lang András, Mogyoró Győző, Molnár Gábor, Vázsonyi János), MÉTA, Neoprimitiv (Földes Péter, Jobbágy Gyula, Nagy Gyula, Pleschinger Sándor, Szántó Péter, Szentirmay László), Szalai Péter és Szőke Szabolcs (Tin-Tin Quintet)

2002. január 19.
Törvénysértő MIÉP-es befolyás a Pannon Rádióban

„Sérti a médiatörvényt, hogy a Pannon Rádiót működtető kft-ben Csurka István MIÉP-elnök alapítványa az egyik tulajdonos - állapította meg a médiahatóság irodája most elkészült előterjesztésében.
A Csurka által létrehozott Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvány tulajdoni részesedését azt követően kezdte vizsgálni a hatóság, hogy a hozzá érkezett információk alapján az ORTT SZDSZ által delegált tagja felhívta rá a figyelmet. A médiatörvény szerint párt vagy párt által létrehozott gazdasági társaság nem jogosult műsorszolgáltatásra.”
Kiderült, „hogy a Csurka-alapítvány már 2000 augusztusában 26 százalékos részesedést szerzett a kft-ben. Az előterjesztés szerint Csurka az általa létrehozott alapítványon keresztül befolyásolni képes a rádiót. Az iroda azt javasolja, hogy a testület szólítsa fel a Pannont a jelenlegi jogellenes állapot rendezésére. Amennyiben ezt 30 napon belül nem teszik meg, kötbért szabhatnak ki a rádióra, 60 nap után pedig azonnali hatállyal felbonthatják a fővárosi adó szerződését.”

2002. február 19.
Az ORTT szerint törvénysértő Csurka tulajdonrésze

„Törvénysértő a Pannon Rádió - ezúttal amiatt, hogy Csurka István MIÉP-elnök, aki közvetetten tulajdonosa az adónak, arra nyomást tud gyakorolni - mondta ki keddi döntésében az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT).
Vékony Éva, az ORTT szóvivője hozzátette: 30 napot adtak a rádiót működtető GidóMédia Kft-nek, hogy megszüntesse az összeférhetetlenséget. Ennek pedig az az oka, hogy a rádióban 26 százalékos tulajdonrésszel jelen van a Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvány, amelyet Csurka István MIÉP-elnök alapított. Az ORTT szerint fennáll a veszélye, hogy Csurka befolyást gyakorolhat az adóra.
Csurka István szerint a törvény alapján nem lehet befolyása sem a Pannon Rádióra, sem a Bocskai István Szabadegyetemért Alapítványra. A MIÉP-elnök sajnálja, hogy az ORTT feltételezésekre alapozva hozta meg döntését. Csurka egyébként - mint mondta - rokonszenvvel figyeli a Pannon Rádió működését.”

2002. február 20.
Tanácskozik a református zsinat

„Kevesebb figyelmet kapott, de szintén érinti a MIÉP-et, hogy a zsinat felkérte az egyházkerületeket: hatvan napon belül szerezzenek érvényt annak a rendelkezésnek, amely szerint egyházi épületben lévő bérleményt nem lehet pártcélokra használni. A MIÉP-hez közel álló Pannon Rádió a dunamelléki egyházkerület Szabadság téri épületében működik. A zsinat által megszabott határidő lejárt, de Bölcskei püspök egyelőre csak a reményét fejezte ki, hogy az érintettek eleget tesznek a felszólításnak.”

2002. február 23.
A Magyar Katolikus Egyház és a Pannon Rádió
Szántó T. Gábor írása (Részlet)

„Az eset látszólag egyszerű, a látszatnál azonban bonyolultabb. A Pannon Rádióban érzelmeket ébresztő, társadalmi célú reklám szól, mely sanyarú helyzetű gyermekek támogatására hív fel.
Ki ne értene egyet ezzel?
A félpercnyi összeállítás után elhangzik a hirdető neve: Magyar Katolikus Egyház.
Ki ne értene egyet azzal, hogy az egyházaknak, vallási szervezeteknek magától értetődő feladata egyetemes emberi célokért szót emelni? Másra se várunk megannyi érdektől, indulattól szétszabdalt hétköznapjainkban, mint az ép ész és az elemi erkölcs józan mértékletességére. Végre azt teszi valaki, amire hivatott.
De vajon nem hitelteleníti-e az üzenetet, hogy egy olyan rádióadón hangzik el, ahol az ORTT szerint rendszeresen elhangzanak a zsidókra és a cigányokra nézve sértő, diszkriminatív, velük szemben ellenszenvet keltő közlemények, amelyekért a rádióadót el is marasztalta a testület?
Vajon a Magyar Katolikus Egyház illetékesei sosem hallgatták ezt a rádiót?

És ha mégis hallgatták, vajon miért nem gondolták úgy, hogy nemcsak hirdetniük nem szabad itt, de egyetemes emberi küldetésük jegyében fel is kell emelniük a szavukat, hogy ez a hang ne mételyezze a társadalmi átalakulás megannyi feszültsége közepette amúgy is érzékeny, bizonytalan és indulatos lelkeket?
Persze józan ésszel nem hiheti senki, hogy a Magyar Katolikus Egyház, reputációját kockáztatva úgy hirdeti céljait, tevékenységét, hogy nem ismeri pontosan a szövegkörnyezetet, amelyben üzenete elhangzik.”

2002. május 18.
Büntetőfeljelentés a Pannon Rádió ügyében

„Újra csak egy műsor szól a Pannon Rádió frekvenciáján, miután a rádiót működtető Gidó Média Kft. beszüntette az új helyszínről sugárzott adást. Gidófalvi Attila ezzel a gesztussal próbál jobb tárgyalási pozíciót felvenni a műsorát továbbra is sugárzó Bocskai Szabadegyetemért Alapítvánnyal szemben. Az alapítvány eközben feljelentést tett.
Nyolc napos párhuzamos adás után szombat délelőtt óta csak a korábbi, Szabadság téri stúdióban készített műsor hallható a Pannon Rádió frekvenciáján. Gidófalvi Attila, a rádiót működtető Gidó Média Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: azért kapcsolták le múlt péntek óta új helyen működő saját adójukat, mert azt remélik, hogy sikerül megállapodniuk a cégben 26 százalékkal rendelkező Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvánnyal és az megszünteti műsora sugárzását a hullámhosszon.
Hozzátette: pénteken már megkezdték az egyeztetést az alapítvány képviselőjével. Gidófalvi elmondta, hogy május 13-ával fizetés nélküli szabadságra küldte a Szabadság téri stúdió minden munkatársát, ezért nem tud semmiféle felelősséget vállalni az onnan azóta sugárzott műsorért.
Közölte azt is: a Hírközlési Felügyelet újabb 60 nappal meghosszabbította május 18-ig érvényes ideiglenes adóengedélyüket, így ha megszűnik a párhuzamos - a médiatörvénybe ütköző - sugárzás a frekvencián, az általa vezetett csapat elvben folytathatja a saját műsor készítését.
Szombaton Győri Béla, a Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvány kurátora, a MIÉP szóvivője sajtótájékoztatón jelentette be: mint a Gidó Média Kft. egyik tulajdonosa, a Pannon Rádió frekvenciahasználata, telephelye és műsorszolgáltatása ügyében büntetőfeljelentést tettek ismeretlen tettes, tettesek ellen.
Az adó frekvenciáján május 10-től két adó sugároz. Az egyik a hagyományos Pannon Rádió, amelyet az alapítvány eredeti stábja készít, illetőleg Gidófalvi Attila, a kft. ügyvezető igazgatója elindított ugyanazon a frekvencián egy új adást. A hírközlési felügyelőség előbb 30 napra, majd pénteken újabb 60 napra adott sugárzási engedélyt azzal a feltétellel, hogy Gidófalvi Attila köteles megszüntetni az alapítványi stáb adójának sugárzását.”


2004. március 16.


(Összeállította: m. zs.)


Ajánlja az írást másoknak is!