rss      tw      fb
Keres

CNN–Kovács államtitkár: nem új adó, csak arányos közteherviselés




Kovács Zoltán külügyi kormányszóvivő hétfőn este a CNN Quest üzletről beszél (Quest means business) című műsorában Richard Quest kérdéseire válaszolt az internetadóval kapcsolatban. Az alábbiakban a műsor teljes leiratából a Kovács Zoltánnal készült interjú olvasható.


Richard Quest: – A magyar kormány – ha már a perselyben lévő filléreknél tartunk – viszavesz az internethasználatra kivetendő adóterveit. Azt mondja, a magánszemélyekre nem terhelhetnek rá többet havi 700 forintnál – ez mintegy 2,87 dollárnak felel meg. És az adót az internetszolgáltatók fizetik majd, nem közvetlenül a felhasználók. Mármost az elmozdulás azután következett be, hogy tömegtüntetések voltak a magyar fővárosban. Egyesek számítógép-alkatrészekkel dobálták meg a kormányzó párt székházát. A tiltakozók azt mondták, az adó kísérlet a véleménynyilvánítási szabadság korlátozására. A kormány azt mondja, ilyesmiről szó sincs. A kormány szerint alá kell dúcolni a költségvetést. Kovács Zoltán a kormány kommunikációs államtitkára. Most skype-on csatlakozik hozzám. Köszönöm, hogy szakított időt arra, hogy itt legyen velünk. Nézze, ha Neelie Kroes [az EU távozó digitális és távközlési biztosa – a ford.] azt mondja, hogy „ez a politika szégyen, szégyen”, ha Önök olyan országok társaságában találják magukat, mint Banglades, akkor kétségkívül nem túl bölcs politika a növekedés legkorszerűbb formájának a megadóztatása.


Kovács Zoltán: – Persze, de ha helyesbíthetem Önt, ez valójában nem új adó. Ez egy már létező adó kiterjesztése, az úgynevezett távközlési adóé, amely velünk volt már az elmúlt két évben is. Így tehát ez más ügy, mint ahogyan az ellenzék próbálja bemutatni és azok, akik minden ilyesmi ellen érvelnek és megpróbálnak új fogalmat vagy szót bevezetni arra, amit teszünk.


– Rendben.


– A plafon, amelyet Ön említett, már az elmúlt néhány napban is megvolt, benne volt a politikában, a politikacsinálásban. Egyébként is: soha nem állt szándékunkban hatalmas terhet róni a szolgáltatókra. Így a mintegy 20 milliárd forint, amely a magyar költségvetéshez mérve nem nagy összeg, nem lesz elviselhetetlen teher.


– De itt azt kell kiemelni, hogy csak nagyon kevés országban létezik az információs technológiára, így például az internetre megemelt adó. Én hármat tudok megemlíteni: Banglades, Törökország és Kongó. Ezek a fontosabb államok. Igen, sok helyen van adó, beleértve az Egyesült Államokat és az EU nagy részét is. De Önök magasabb adót javasolnak.


– Mi csupán – ismétlem – egy már meglévő adó kiterjesztését javasoljuk, követve azt a filozófiát, amelyet négy éve vezettünk be, nevezetesen azt, hogy a magyar állam fenntartható működtetésének terheit egyenletesen és tisztességesen kell elosztani, nem túlzottan megterhelve a fogyasztót, a magyarok munkáját és személyi jövedelmét, hanem felhívva és bevonva mindazokat a szolgáltatókat, cégeket, bankokat, amelyek kivételezettek voltak ezen adó alól.


– OK.
– Tényként megjegyzem, az adófajta, amely az áfához hasonló, ismert az Egyesült Államokban, mint bizonyára gondolja. Tehát már tíz állam vezetett be olyasmit, mint amit mi próbálunk bevezetni.


– Rendben. De fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban létezik az internet adómentességéről szóló rendelkezés is. Végül, még ehhez a kérdéshez, ha nézzük ezeket az embereket, akik tiltakoznak, ők talán nem a kormányzó párt természetes választói köre. De ha az ember elkezdi bosszantani a fiatalokat, az ezredforduló utáni generációt, ha azt kezdi támadni, amit a jövőnek tekintenek a növekedés, a technológia terén, akkor tényleg érdekelne, hogy ez bölcs dolog-e.


– Látva, hová fajult el a legvégén tegnapi tüntetés, el kell választani a politikát egy technikai adókérdéstől. A kormány több százmilliárd forintot fektet a következő hét évben, valójában az EU következő költségvetési periódusában annak az új programnak a megvalósításába, amelyet mi digitális államnak nevezünk. A digitális Magyarország programba. Amely a szakasz végére, szándékaink szerint, úgy építi ki a szélessávú internetet, hogy minden magyar háztartásba eljusson.


– Értem.
– A bevételt, amelyet ennek a régi, már meglévő adónak a kiterjesztésétől remélünk, a kis falukra fogjuk fordítani, ezzel is elősegítve, hogy képesek legyenek megfelelően kommunikálni. Így az ilyen szolgáltatások nyújtása az állam nevében, a befektetők meghívása, hogy részt vegyenek ebben a befektetésben, és aztán egy áfa-típusú adó bevezetése nem hiszem, hogy ellentmondana egymásnak, és bizonyosan semmi köze sincs az internet szabadságához.
– Itt most abbahagyjuk. Köszönjük, hogy itt volt velünk. Nagyra értékeljük.