Magyar állami hirdetések: baloldali lapok 500 ezer, jobboldaliak 6 millió dollár




A Deutsche Wirtschafts Nachrichten című német lap Internetadó Magyarországon – Orbán csak szünetet akar tartani címmel közölt szerkesztőségi kommentárt. A magyar kormány visszavonta az internetadó tervezett bevezetését. Orbán Viktor kormányfő azt mondja, követi a magyar nép akaratát. De feladni nem akarja az adót: az internetadó része a médiastratégiájának, amelyből a jobboldali lapok különösen nagy hasznot húznak.


Tömeges nyilvános tiltakozások nyomán Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyelőre jegeli a tervezett internetadót. „Ha a nép nemcsak nem szereti, hanem ésszerűtlennek tartja, akkor nem szabad megcsinálni” – indokolta a kormányfő a lépését pénteken egy rádióinterjúban. Orbán a jövő évre újrakezdést jelentett be az internetes forgalom megadóztatására.


A The Guardian azt írja, hogy sok magyar elégedetlen Orbán politikájával. A döntő tényezők az állami beavatkozások a gazdaságba és a társadalomba, amelyek a hatalom koncentrálásához vezetnek az országban. Így például az állam előnyökben részesít bizonyos újságokat, míg másokat tudatosan kis lángon tart.


A Christian Science Monitor adatai szerint a két baloldali liberális lap, a Népszabadság és a Népszava 2013. januárjától 2014. júniusáig 500 ezer dollárnak megfelelő állami hirdetési pénzt kapott. A Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap című jobboldali újságok azonban ugyanezen időszakban hatmillió dollárnak megfelelő hirdetés-megrendelést söpörhettek be. Magyarországon harc folyik az állami pénzekért és szubvenciókért.


Múlt vasárnap Budapesten ezrek tiltakoztak a kormány szándéka ellen. A tüntetők szerint az internetes adatforgalom megadóztatása korlátozza a demokratikus jogokat és szabadságjogokat. A kormány tervei a szolgáltatók számára 150 forintos adót irányoztak elő. A gazdasági minisztérium korábban közölte, hogy ebből évi 65 millió dollárnak megfelelő bevételre számít. A magyar sajtó ezzel szemben szakértői becsléseket idézett, amelyek tekintettel a már 2013-ban több mint egymilliárd gigabájtos adatforgalomra a nevezett összeg tízszereséből indulnak ki. Az internetadó sújtotta volna a Deutsche Telekom magyar leányvállalatát, a Magyar Telekomot is.