Képünk Skandináviában
- Részletek
- Szemle
- 2014. november 04. kedd, 05:30
- Nagy Gábor
Miközben a svéd tömegtájékoztatás is megemlékezett a múlt hét magyarországi tüntetéseiről (az elsőről például Internetadó elleni tiltakozások Magyarországon, a másodikról Magyarok tüntetnek az internetadó ellen címmel), Skandináviában ismételten szóba kerül a nem EU-tag Norvégia által Magyarországnak nyújtott segélyek sorsa.
Október 23-án a norvég Aftenposten* külpolitikai szerkesztőségének újságírója, Ingrid Brekke helyzetelemzésében (Elterelő hadműveletek Magyarországon) egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az egész ügy hatalmi politika, részben arról szól, hogy fenn lehessen tartani a külső ellenség képét, valamint arról, hogy a kormány önálló és erős, „a dolog azonban jelzés is a magyaroknak: miként bánnak azokkal, akik dacolnak a kormánnyal”. A gyanúsítgatások felől érdeklődő Ingrid Brekkének Kovács Zoltán egyebek között azt mondta, hogy egy csoport kormányellenes demonstrációba bonyolódhatott. Ingrid Brekke szerint viszont „azt, hogy norvég támogatási eszközök ekképp politikai cselekvés részei lesznek, Magyarországon valami bűnös dologként ábrázolják. Norvégiában mi ezt normálisan működő demokráciának nevezzük”. Ezt követően felidézte: a norvég EU-miniszter, Vidar Helgesen és a norvég kormány ragaszkodtak az alapelvekhez, a segélyeket hónapok óta nem folyósítják. Magyarország oslói nagykövetének idő előtti távozása is összefügg ezzel az üggyel, folytatta Brekke, majd azt írja, hogy az EU részben eszköz, de inkább akarat hiányában nem lép, ám az Egyesült Államok Orbán Viktor belső köréhez tartozók számára tiltotta meg a beutazást, korrupciógyanú miatt. A cikk utolsóelőtti elemeként a skandináv olvasó a Hungarian Spectrum blog alapján kormánypárti összeesküvés-elméletről értesülhetett – „szórakoztató olvasmány, de súlyosan deprimáló mindenki számára, aki törődik Magyarországgal” – szól Brekke értékelése. A magyarországi viszonyok iránt régóta érdeklődő külpolitikai újságíró azzal zárta tudósítását, hogy az ország folyamatosan, egyre mélyebbre süllyed az önkényuralomba, Orbán hatalma nő, az egyetlen jelentős politikai választóvonal a támogatói és az elutasítói között húzódik, az ország gazdasága nem ad okot optimizmusra, fiatal és tehetséges emberek költöznek külföldre, „a kormány konfliktust keres azért, hogy elterelje a figyelmet az alávalóságairól”, a nagy vesztes pedig az emberek többsége.
Ugyanezen a napon az Aftenposten Magyarországgal foglalkozó beszélgetést is közölt Erna Solberg miniszterelnökkel. Bevezetőjében a lap megállapította: Orbán aznap egy asztalnál ült Solberggel Brüsszelben, de nem váltottak szót arról, hogy Magyarország eldöntötte a norvég segélyt szétosztó szervezetek büntetőjogi felelősségre vonását. „Talán most eljön a találkozóra, de nem szokta túlságosan kifejezni a kívánságát a velem való szóváltásra a találkozókon” – mondta még délelőtt Solberg az újságnak, Orbánra utalva. A találkozó a konzervatív miniszterelnökök programja volt, akiknek a pártja az Európai Néppárthoz tartozik, azaz a norvég jobboldali kormánypártnak (Hoyre) a Fidesz a testvérpártja, emlékezetett az Aftenposten. A lap ezt követően összefoglalta a norvég segélyt szétosztó szervezetek elleni magyar eljárás főbb elemeit, majd a norvég döntést a kifizetés befagyasztásáról. Solberg a magyar társadalom illiberálissá válásáról is beszélt. Ingeborg Moe újságíró kérdésére, hogy az illiberális társadalom azt jelenti-e, hogy az többé nem szabad demokrácia, így válaszolt: „De, az, hiszen tartanak választást és van jogállamiság. Ám mi azt gondoljuk, az állam nem ellenőrizhet mindent, azért, hogy létezhessenek független hangok. Nyilvánvaló, hogy ez nem olyasvalami, amire a mostani magyar kormány gondol.” Solberg számára paradoxon, hogy azok, akik egykor szabadságharcosok voltak, mind kevésbé értik: egy demokratikus társadalomban gazdasági alapra is szükség van ahhoz, hogy a politikaitól eltérő hangok is létezhessenek. Zárásként a cikk megemlítette, hogy Barack Obama is elítélte a civil társadalom zaklatását Magyarországon, Vidar Helgesen pedig a Financial Timesban írt cikkében fejezte ki hatalmas csalódását amiatt, hogy az EU nem válaszolt Orbán Magyarországa helyzetének alakulására.
A svédországi Aftonbladet november 1-jén tért vissza a konfliktusra, a TT svéd hírügynökség anyagával (Folytatódó norvég-magyar segélyviszály). A szópárbaj nem látszik csillapulni, a norvég kormány elutasítja a magyar vádaskodásokat, amelyek szerint gyanús projekteket pénzel, a kelet-európai EU-tagállam csalásra vonatkozó vádjait politikai célzatúnak tartja, Vidar Helgesen pedig mélységesen nyugtalanító autoriter trendért teszi felelőssé a budapesti kormányt. A hírügynökség összefoglalása felidézte: a történet tavasszal kezdődött, amikor a magyar kormány azt akarta, hogy állami vállalkozás vegye át a norvég segélypénzek szétosztását. Ezeket a pénzeket az olajban gazdag ország fizeti az EU szegény tagjainak, cserébe azért az előnyért, hogy része az EU vámuniójának. Oslo leállította 1,45 milliárd norvég korona fizetését, ám továbbra is utalt egy sor nem állami szervezetnek. Ezek magyar hatóságok razziáinak célpontjai lettek, amikor Orbán megvádolta Norvégiát: közvetetten a politikai ellenzéket pénzeli. Előző héten a korrupciót vizsgáló magyarok azt jelentették, 63 norvég pénzből finanszírozott projekt közül 61 esetében hiányosságokat találtak – a vádaskodásokat a norvég kormány elutasítja. „Nem tulajdonítunk túl nagy hitelt a jelentésnek, hogy finoman fejezzem ki magam” – mondta Helgesen az AFP szerint. A TT végül felidézte: Helgesen a Financial Timesban megjelent írásában egyrészt figyelmeztetett arra, hogy Orbán 2010 óta szisztematikusan korlátozta az állampolgárok szabadságjogait, másrészt bírálta az EU-t, mert az túl lanyhán viszonyul ahhoz az illiberális államhoz, amelyet Orbán saját bevallása szerint meg akar teremteni, Kína és Oroszország példájára.
*A reggeli kiadásnak 745 ezer olvasója van (az ország lakossága 5,1 millió).
