rss      tw      fb
Keres

Német Huffington: meddig hagyják még növekedni a német adófizetők Orbán magánvagyonát?




A The Huffington Post című amerikai liberális portál német kiadása Magyarország: Önkiszolgáló bolt Orbán barátainak címmel közölte Fred Roeder és Hajba Máté cikkét.


Magyarország egyre inkább fekete báránnyá válik az Európai Unióban. Pillanatnyilag új, messzire nyúló korrupciós botrány rázza meg Magyarország Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatait. Erős közvetett bizonyítékok vannak arra, hogy a magyar kormány közeli bizalmasai közpénzeket hűtlenül kezelnek.


Tekintettel arra, hogy milyen nagy részt tesznek ki az uniós pénzek Magyarország államháztartásában, a német adófizetőknek fel kellene tenniük maguknak a kérdést, hogy meddig akarják még hagyni növekedni Orbán magánvagyonát.


Magyarország az unós pénzek egyik legnagyobb nettó kedvezményezettje – a magyar gazdasági teljesítmény több mint 6 százalékát közvetlenül uniós szubvenciókból termelik ki. Noha Magyarországon minden közberuházás 95 százalékát legalábbis részben az EU finanszírozza, a magyar kormány mindennek mutatkozik, csak hálásnak nem.


Az Orbán-kormány kétarcúsága jut kifejezésre egyfelől abban, hogy egyre élesebben bírálja Brüsszelt, nacionalista hangot üt meg, és egyre hevesebben flörtöl a Magyarországtól keletre lévő tekintélyelvű kormányokkal. Másfelől a magyar kormány egyre inkább tartja a markát, és további lehetőségeket keres arra, hogy készpénzre váltsa az uniós tagságát.


Nemrég korrupciós botrány rázta meg Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatait. Miután legalább hat, az Orbán-rendszerrel szoros kapcsolatban álló magyar állampolgár állítólag megpróbált vesztegetési pénzeket szerezni amerikai cégektől, az amerikai külügyminisztérium beutazási tilalommal sújtotta ezeket a személyeket.


Még nem világos teljesen, hogy pontosan kiket sújt a beutazási tilalom, de általában abból indulnak ki, hogy többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjét is, vagyis korrupció van a magyar állam legfelső vezetési szintjein.


A feltételezések szerint amerikai cégeknek jobb adóügyi elbánást ajánlottak fel arra az esetre, ha a kormányhoz közelálló alapítványokat és kutatóintézeteket bíznak meg túl drága áron tanulmányok elkészítésével. Az ilyen túlságosan drága tanulmányok bevett eszközei a visszacsorgatásoknak, amely aztán kerülő utakon vagy tárgyi juttatásokon útján a kormány tagjaihoz vagy közeli kapcsolataikhoz folydogálnak.


Az aktuális botrány nem egyedi eset: szaporodnak a beszámolók olyan közbeszerzési pályázatokról, amelyeket rendszerint csakis a kormány bizalmasai nyernek meg, és földátruházásokról, amelyeknél a földekhez nem a tulajdonképpeni jogosultak jutnak hozzá, hanem szintén az Orbán-rendszer emberei.


Az uralkodó korrupcióra jó illusztrációként lehet tanulmányozni a dohányárusítási koncessziók kiadását. Az Orbán-kormány első lépésben eldöntötte, hogy cigarettát és egyéb dohányipari terméket a továbbiakban nem lehet a hagyományos kiskereskedelmi egységekben árusítani.


Az árusítást csakis külön e célt szolgáló boltok számára engedélyezték, amelyeknek ehhez koncessziót kellett szerezni. A koncessziók kiadásánál előnyben részesítették a kormányzó párttal szoros kapcsolatban lévő üzletembereket, és ezzel jövedelmező üzletet biztosítottak a számukra.


A befektetőknek és tisztességes üzletembereknek a nyugdíjrendszer magánpillérének államosításával és a gyógyszertárak részleges kollektivizálásával már megmutatták, hogy Magyarországon rugalmas fogalommá degradálták a tulajdont és a jogállamiságot.


Tavaly az adóhivatal egyik munkatársa az uralkodó korrupció miatt felmondott, és sokatmondó anyagot hozott nyilvánosságra. Bár ez az ember feljelentette a főnökeit, egyelőre csak ellene indítottak vizsgálatot, az adóhatóság ellen nem.


A magyar gazdaságot mindez középtávon a lényegénél fogja érinteni: az egyre mélyebbre ható szabályozás, nepotizmus és az egyre magasabb új adók véget nem érnő folyama rontja a magyar cégek versenyképességét.


A magyar állampolgárok csak remélhetik, hogy az Orbán-kormánynak nem sikerül tovább koncentrálni a hatalmi struktúrákat az országban, és a közpénzeket még ügyesebben a haveroknak juttatni.


Németországnak, mint az EU nettó befizetőjének jól meg kellene gondolnia, hogy meddig szeretne még a szubvenciók útján finanszírozni egy kleptokrata rezsimet. Az EU kifizetéseinek leállítása az első hatásos lépés lenne ahhoz, hogy Brüsszel erős jelzést adjon: annak, aki az európai közösség tagja akar lenni, tiszteletben kell tartani a jogállamiságot és az átláthatóságot.