Képünk a világban – és akik a tükröt hibáztatják
- Részletek
- Szemle
- 2010. december 08. szerda, 05:34
- Galamus-csoport
Képünk a világban 2010. december 7-én
A Moody's rontotta nyolc magyar bank és Budapest minősítését – Elemzői értékelés – Die Welt: Magyarország kockázatos játéka – Handelsblatt: Őrület, ami Magyarországon történik – Sme: Orbánnal a rabszolgaságba – Süddeutsche Zeitung: Magyarország új pártdiktatúrát készít elő
És akik a tükröt hibáztatják
Matolcsy: Az EU nem fogja büntetni Magyarországot a nyugdíjrendszer miatt – Kósa Lajos: Magyarországot nem a Moody’s kormányozza – Orbán Stockholmban: hamarosan „felminősítik” Magyarországot
A Moody's felülvizsgálta nyolc magyar bank minősítését
A Moody's Investors Service kedden rontotta hét magyar kereskedelemi bank hitel- és betéti besorolását, miközben az FHB Bank besorolását - a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással - Baa3/Prime-3 szinten megerősítette. (A leminősítés az OTP Bankot, az OTP Jelzálogbankot, az K&H Bankot, az MKB Bankot, az Erste Bankot, az MFB-t és a Budapest Bankot sújtotta.)
A lépést az tette szükségessé, hogy a bankok besorolását összhangba kerüljön az ország deviza- és forintadósi besorolásainak hétfői visszaminősítésével, mivel csökkent a magyar kormány banktámogató képessége.
A Moody's kiemelte a magyarországi bankok viszonylag jó feltőkésítettségét, amely fedezetként szolgálhat az esetleges veszteségek mérséklésére is. További biztató jelnek látja, hogy a magyarországi bankrendszer 80 százaléka jelenleg külföldi tulajdonban van, s a tulajdonosok eddig biztosították a szükséges tőke-, illetve likviditási támogatást. A Moody's által visszaminősített bankok közül négy van jelenleg külföldi tulajdonban (K&H Bank, MKB Bank, Erste Bank és Budapest Bank). A hitelminősítő azonban figyelmeztetett, a nehéz működési környezet, valamint a gyengébb eredményességi kilátások a jövőben csökkenthetik a külföld befektetési kedvét.
***
Budapestet is visszaminősítette a Moody's
A Moody's Investors Service kedden Baa1-ről Baa3-ra rontotta Budapest főváros kötvénykibocsátói minősítését. A lépés a hétfői, kormánykötvény-besorolási döntést követően történt. A város adósságának minősítési kilátása negatív.
A Moody's magyarázatában kifejti, hogy a visszaminősítés tükrözi a főváros adósságának összefonódását az államadóssággal, mivel Budapest közvetlen adósságának 60 százaléka rendelkezik állami garanciával, a főváros egyéb adósságai pedig, nem-teljesítés esetén életbe lépő keresztszerződésekkel kapcsolódnak az állami garanciákhoz.
A negatív kilátás Magyarország fiskális konszolidációs pályája körüli bizonytalanságokra, valamint a központi kormányzat magas államadósság-újrafinanszírozási igényére utal.
Budapest minősítését továbbra is erősíti a város kedvező működési teljesítménye, a válság ellenére is fenntartható, hosszú lejáratú hiteleken alapuló adósságszerkezet, valamint jó likviditási helyzete - írja közleményében a Moody's.
***
Elemzői értékelés
A magyar kereskedelmi bankok hitelminősítői besorolásának rontása az ország megítélését tükrözi, a cégek ettől nem kerülnek érdemben rosszabb helyzetbe, a finanszírozhatóságuk nem kerül veszélybe, mondta Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. Ezzel nem a bankok életében történt bármiféle változás, hanem arról van szó, hogy amikor a hitelminősítők az ország besorolását változtatják, akkor ezt végigvezetik a bankokon is. Egyébként a másik nagy hitelminősítőnél, az S&P-nél már ezeken a szinteken voltak a magyar bankok besorolásai.
Herczenik Ákos szerint a bankokat érintő leminősítés önmagában nem nagyon befolyásolja a megítélésüket, az azonban, hogy az ország megítélése most összességében kedvezőtlenebb, csekély mértékben hatással lehet a cégek piaci forrásbevonásaira is.
Az OTP-ről elmondta, hogy egyik mutató besorolása sem került "junk", azaz bóvli kategóriába, sőt egyes elemeket, például a bank devizaadósságát egy fokozattal jobb szintre sorolta be a Moody's, mint az országét.
Az elemző szerint ugyanakkor ha az ország átsorolódna "junk" kategóriába, és ezen keresztül át kellene sorolni a magyar cégek bizonyos mutatóit is a bóvli kategóriába, annak már lényegesen nagyobb hatása lenne. Vannak ugyanis olyan intézményi befektetők, amelyek nem tarthatnak ilyen besorolású eszközöket. "A választóvonalon ingadozunk, ez alá bekerülni már nagyon nem lenne jó se a cégeknek, se az országnak" - mondta az elemző.
***
Die Welt: Magyarország kockázatos játéka
A terjedelmes cikk alcíme: reformok helyett Budapest a külföldi cégekkel szembeni konfrontációt erőlteti.
A cikkíró, Florian Hassel szerint amióta áprilisban (sic) új kormány lépett hivatalba, Magyarország polgárainak és vállalatainak éppúgy új törvények diktálnak, mint a külföldi beruházóknak. A felmérések szerint a nevében nemzeti-konzervatív, ám mélyen populista kormányé a legtöbb ember támogatása. Nem csoda, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök és munkatársai azt ígérték, hogy véget vetnek a szocialista, majd a Bajnai-kormány által követett fájdalmas takarékossági és szanálási irányvonalnak. Az új kormány ezt úgy próbálja betartani, hogy növeli a tömegközlekedés támogatását, adómentességet biztosít a gyermekes családoknak, és azt ígéri, hogy senkit nem fog elbocsátani a 700 ezres államapparátusból.
Ugyanakkor az új kormány maga ellen hangolta a vállalatokat, és újból bizalmatlanságot ébresztett a magyar államkötvények külföldi vásárlóiban. Ezért az egyébként tartózkodó német cégek leépítéssel vagy kivonulással fenyegetőznek, esik a forint árfolyama, és újból emelkedik a magyar államkötvények kockázati felára.
A Die Welt szerzője felidézi az Orbán-kormány egyik tagjának júniusi kijelentését, amellyel Görögországhoz hasonlította Magyarországot, és államcsődöt vizionált. Felsorolja a bankokra kivetett különadót, a valutaalappal folytatott tárgyalások megszakítását, az adóreformot és az október közepén elfogadott "válságadót". Utóbbival a kormány éppen azokat a külföldi – elsősorban német – beruházókat hangolta maga ellen, akik a rendszerváltás óta autógyárakat, bevásárlóközpontokat vagy elektronikai üzemeket hoztak létre, illetve korszerűsítettek - írja Hassel.
Még el sem ült a különadó miatt érzett bosszúság, amikor a budapesti kormány újabb gránátot robbantott - folytatódik a Die Welt cikke. - Előbb a parlament jóváhagyta azt a törvényt, amelynek értelmében a 3 millió magyar által a magánnyugdíjpénztárakba befizetett összeg 2011 végéig kötelezően átkerül az állami nyugdíjalapba, csökkentendő az állami költségvetés hiányát. Utóbb kiderült, hogy a cél a jövendő nyugdíjasok kényszerű átterelése az állami rendszerbe, mégpedig megtakarításaikkal együtt. Aki ezt megtagadja, az elveszíti jogosultságát az állami nyugdíjra. A Stabilitás nevű nyugdíjpénztári szövetség közölte, hogy az alkotmánybírósághoz, illetve az emberi jogok európai bíróságához fordul. Nyolc magánnyugdíjpénztár – köztük az Allianz és a Münchner Rück leányvállalata – peres utat fontolgat.
A Die Welt beszámol az alkotmánybíróság lépéséről, amellyel nemrég alkotmánysértőnek találta a végkielégítések 98 százalékos megadóztatását, valamint a testület jogköreinek ezt követő megnyirbálásáról. A kormány meg akarja szüntetni a Költségvetési Tanácsot, és felszámolná a jegybank mellett működő monetáris tanács függetlenségét. Utóbbinak mind a hét tagját a kormány nevezné ki a jövőben.
A bírálatok eddig leperegtek a kormányról – írja végezetül Florian Hassel. – Abban bízik, hogy a „cséphadarós” irányvonal dacára a gazdaság hamarosan erőteljes növekedésnek indul. A kételyek azonban nem csupán a beruházók bosszúsága miatt jogosak. A magyarok, akik közül sokan vettek föl a fellendülés éveiben fogyasztási hitelt vagy jelzálogkölcsönt, a csaknem 12 százalékos munkanélküliség mellett több pénzt fordíthatnak adósságaik törlesztésére. A KBC bank szakértői az idei évre zsugorodó fogyasztást, és jövőre is csupán 0,5 százalékos emelkedést jósolnak. Úgy vélik, ha ez bekövetkezik, és a magyar gazdaság stagnálni fog, akkor talán a kormány is más hangot fog megütni a befektetőkkel szemben.
***
Handelsblatt: Őrület, ami Magyarországon történik
A Moody's hitelminősítő ügynökség döntésével, amely Baa3 szintre fokozta le a Magyarország adósi besorolását, Budapest megkapta a számlát erősen vitatott pénzügyi és gazdaságpolitikájáért - írta kedden a Handelsblatt.
A német gazdasági és üzleti körök vezető orgánumának nyilatkozó Dietmar Hornung, a Moody's kelet-európai szakértője úgy vélte: a magyar kormány intézkedései kizárólag rövid távú lépésekre szorítkoznak, az államháztartás alapvető konszolidálása nem történik meg. Ez áll a leminősítés hátterében, és a további kilátások sem kedvezőek. A Moody's következő lépése a "junk" szintre történő lefokozás lehet, amely nehéz helyzetbe hozhatná Orbán kormányfőt - vélekedett Hornung. Ebben az esetben ugyanis például a nagy amerikai befektetőknek meg kellene válniuk magyar államkötvényeiktől, ez pedig refinanszírozási nehézségekhez vezethet Magyarországon.
A Handelsblatt bécsi tudósítója, Stefan Menzel politikai szempontból "európai unikumnak" nevezi a budapesti kormányt, amely kétharmados többségre támaszkodhat a parlamentben. "Orbán miniszterelnök azonban ezt a rendkívüli erős hatalmi pozíciót az utóbbi hónapokban elsősorban arra használta fel, hogy megbántsa a külföldi beruházókat" - mutatott rá Menzel. "Őrület, ami most Magyarországon történik" - idézte a tudósító egy nagy osztrák bank igazgatótanácsának tagját, aki azonban nem szeretné kinyomtatva látni a nevét.
A kiadások visszafogása helyett az Orbán-kormány inkább az adóemelésekben bízik – folytatódik a Handelsblatt cikke, felsorolva a nyár óta kivetett bankadót, az energetikai, távközlési és kereskedelmi cégekre ősszel kiszabott válságadót.
A lap szerint, amikor bejelentették a magánnyugdíjpénztárak államosítását, még az egyébként visszafogott Német-Magyar Kereskedelmi Kamarának is elszakadt a cérnája. Budapesti nyilatkozatában bírálta, hogy "Magyarországon elillan a politikába és a jogbiztonságba vetett bizalom". Az új adók ráadásul sértik a visszamenőleges hatályú jogszabályok tilalmát is - írja az újság.
A német üzleti lap szerint a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési döntése olyan időpontban következett be, amikor a magyar vállalatoknak még nem megy jól, és inkább kamatcsökkentésre szorulnának. Simor András elnök minden erejével védekezik a Fidesz-kormány növekvő befolyása ellen, a kamatemelés nyílt tiltakozás volt a kormány gazdaságpolitikájával szemben - vélekedett Menzel.
***
Sme: Orbánnal a rabszolgaságba
Ezzel a címmel közölt kommentárt a magyar kormány gazdasági intézkedéseiről a című szlovák liberális napilap kedden.
Ivan Stulajter úgy látja: Orbán stratégiája, hogy a reformok helyett, amelyek csökkentenék népszerűségét, inkább tönkreteszi a nyugdíjrendszer második pillérét, elkobozza a magánemberek megtakarításait, diszkriminatív módon megadózatja a bankokat és a gazdaság kiválasztott ágazatait, amelyekben többnyire külföldi tőke működik. "Ennek a populista politikának logikus következménye az az igyekezet, hogy megnyirbálja a nyilvános kritika forrásait, az alkotmánybíróságtól kezdve egészen a médiáig. A piac azonban meg fogja büntetni Orbánt. A magyarok számára egyre drágábbak lesznek a hitelek.”
"Nehéz megmondani, hogy Orbán ’rabszolgaságba vezető útja’ milyen körülmények között és milyen áron szűnik meg. Szlovákia állampolgárainak azonban a magyarok tapasztalatait be kellene építeniük politikai állásfoglalásaikba" - zárja írását Stulajter.
***
Süddeutsche Zeitung: Magyarország új pártdiktatúrát készít elő
A vélemény oldalon közölt rövid kommentárban foglakozott kedden a Süddeutsche Zeitung a magyar belpolitikával és annak eddigi európai visszhangjával.
A liberális újság szerzője kísértetiesnek nevezi "azt a higgadtságot és érdektelenséget, amellyel az európai népek családja a magyarországi változásokat szemléli. A magyarországi kritikus civiltársadalom maradékát oly mértékben túlharsogja a kormány nemzeti pátosza és a szélsőjobb nagymagyar lármája, hogy figyelmeztetései alig találnak meghallgatásra. Azok, akik egykor előmozdítói voltak a kommunizmusból a demokrácia felé mutató fordulatnak, ma úgy érzik, hogy hazájuk új, nemzeti előjelű egypártrendszer felé sodródik."
Most azonban első és eddig egyetlen európai intézményként fölneszelt az EBESZ - folytatódik a kommentár. Dunja Mijatovic, a szervezet sajtószabadságért felelős illetékese a magyarországi új törvényeket "diktatórikus államokéihoz" hasonlítja. "Kétharmados többsége birtokában Orbán Viktor kormánya erőltetett ütemben hajtja át egyik törvényt a másik után, ami ajtót nyit a kormányzati önkény előtt. A médiumokat államtanács alá rendelik, az alkotmánybíróságot megfosztják lényeges ellenőrzési jogköreitől, az állam tetszőleges módon nyúlhat hozzá gazdasági vállalatokhoz - és senki sem izgatja magát."
A szerző végül emlékeztet arra, hogy január elsejével Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnöki tisztségét. "Vajon hogy fog kinézni (az EU) szavahihetősége és a világ minden tája felé szétkürtölt figyelmeztetései, ha az elnöklő nemzet nem felel meg az elveknek? Mindegy lehet az EU-nak, ha a földrész egyik központi fekvésű állama új pártdiktatúrát készít elő? Arról van szó, hogy (az EU) saját háza táján is megkövetelje a kifelé oly hangosan dicsért 'európai értékeket'" - zárta kommentárját a Süddeutsche Zeitung.
***
Matolcsy: Az EU nem fogja büntetni Magyarországot a nyugdíjrendszer miatt
Az Európai Unió nem fogja büntetni Magyarországot a nyugdíjrendszer megváltoztatása, a magánnyugdíjpénztári pillérből az állami nyugdíjrendszerbe visszaáramoltatás miatt - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden Brüsszelben.
Beszámolt arról, hogy az EU-országok pénzügyminisztereinek tanácskozásán megállapodás született: a visszalépést hátrányos szankcióval sújtó jogszabályt csak a jövő év augusztusában vagy szeptemberében hozza meg az unió, visszamenőleges hatály nélkül. Márpedig Magyarországon már ebben a hónapban elfogadják a hárompilléres nyugdíjrendszer kétpilléressé alakítását, és januárban végre is hajtják a változtatásokat. (Eddig Magyarország is a hárompilléres nyugdíjrendszerű országok közé tartozott, és - több más EU-tagállammal együtt - igyekezett elfogadtatni Brüsszellel azt, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetéseket vegyék figyelembe a költségvetési mérleg számításánál. Időközben azonban a magyar kormány úgy döntött, hogy visszatér a kétpilléres modellre. Az Európai Bizottság ez után helyezte kilátásba, hogy a visszatérést büntetni fogja a költségvetési mérleg számításakor.)
Matolcsy György az uniós pénzügyminiszterek megbeszélése után magyar újságíróknak elmondta: a magyar kormány végül sikeresen érvelt azzal, hogy nem lehet egy országot megbüntetni azért, mert visszatér egy olyan nyugdíjrendszerre - a kétpilléresre -, amelyről 18 EU-tag korábban sem mozdult el, és jelenleg is azt alkalmazza. Olyan megállapodás született, hogy a visszalépéshez fűződő hátrányokat csak a jövőre nézve fogják érvényesíteni, magyar visszalépés esetére nem, hiszen az hamarosan megtörténik.
***
Kósa Lajos: Magyarországot nem a Moody’s kormányozza
A hitelminősítők szerepe fontos, de Magyarországot nem a Moody’s vagy a Standard and Poors és nem is a nemzetközi pénzpiacok kormányozzák, hanem a magyar kormány – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke az MTV reggeli műsorában. „Egy angol fiatalember, aki üldögél a City-beli irodájában, és kólát szürcsölve kinéz az ablakon, és elnézi a ködös angol háztetőket, annak mit fáj az egyébként, hogy ön mondjuk kap-e tizenkettedik havi fizetést vagy sem. Nem számít, mert másból él, nem nézi a magyar nyugdíjast, nem nézi a magyar munkavállalót, a magyar családokat. Az sem érdekli, hogy Magyarország van-e vagy nincs. Nem vitatom el ezt az álláspontot (...), de a magyar kormányt meg hadd érdekelje már, hogy ne állandóan az embereket szorongassuk."
A magyar választók döntő többsége elfogadja, sőt támogatja azt a válságkezelő módot, amit a magyar kormány választott, szemben a Moody’s, a Standard and Poor’s és a mögötte álló erők javaslatával. "Ha rájuk hallgatnánk, arról beszélnénk, hogy miért kellett elvenni az emberek tizenegyedik havi fizetését" - jegyezte meg Kósa Lajos.
Arra a hitelminősítői kifogásra, hogy nem látszanak a strukturális reformok Magyarországon, a fideszes politikus azt mondta: a legnagyobb átalakítás, amelyet eddig elvégeztek, kettős. Egyrészt a hiányzó 500 milliárd forintos költségvetési rést nem az emberek sanyargatásával próbálták betömni, hanem a különadók rendszerével. Ez elég nagy strukturális átalakítás - mondta. A másik pedig az adórendszer átalakítása: soha nem látott adócsökkentés következik be a jövő év elejétől. Összességében azt lehet látni, hogy csökkentik a jövedelem központosítást. A nyugdíjak biztosítását, biztonságát a mostani, kétpilléres átalakítás szavatolta - Kósa Lajos szerint.
***
Orbán Stockholmban: hamarosan "felminősítik" Magyarországot
Orbán Viktor szerint a magyar kormány nem a szokványos módszerekkel igyekszik fellendíteni a gazdaságot, és időre van szükség az eredményekhez, de arra számít, hogy a közeljövőben ismét "felminősítik" Magyarországot.
A miniszterelnök ezt újságírói kérdésre válaszolva mondta kedden Stockholmban, sajtótájékoztatón, miután tárgyalt a svéd kormányfővel a magyar EU-elnökségre való felkészülés jegyében.
Az eredmények a kormány munkáját fogják igazolni - jelentette ki Orbán a Moody's Magyarországot érintő leminősítésével kapcsolatos felvetésre. Ő már három hónapja megmondta, hogy le fogják minősíteni az országot. A "nem szokványos" módszerekről megjegyezte: senki sem szereti a válságadókat, a bankadót, így ő sem, de véleménye szerint idővel az elemzők is megértik, hogy amit a magyar kormány az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése érdekében tesz, az szükséges és fenntartható. Ezért azt várja, hogy hamarosan "felminősítik" Magyarországot.
A magyar gazdaságról Orbán azt mondta: jobb helyzetben van, mint júniusban volt, amikor a "rosszfiúk" listájának élén tartózkodott az ország, ma azonban ez már nincs így.
