rss      tw      fb
Keres

Le Monde: Keményedik a hang Magyarország és az Egyesült Államok között




Ezzel a címmel jelent meg a le Monde-ban, a francia liberális napilapban Joëlle Stolz bécsi tudósító budapesti keltezésű írása.


November 5-én, szerdán a magyar adóhatóság vezetője, Vida Ildikó egy interjúban, amelyet a kormánypárti napilap, a Magyar Nemzet közölt, megerősítette, hogy megtiltották neki az Egyesült Államokban a tartózkodást, ahogy további öt magyar állampolgárságú, Orbán Viktor kormányához közel álló személynek is, mert korrupcióval gyanúsítják őket. Vida jelezte, hogy szerepel a feketelistán, hivatalán más tagjaival együtt. Az ügyben szereplő hat személy közül három egyébként állítólag a hatalmon lévő Fideszhez kötődő Századvég intézet közgazdásza.


Az intézet korábbi igazgatója, Mellár Tamás szerint álmunkákat végeztek, és az értük kapott fizetségből, amely minden ellenőrzéstől mentes volt, Orbán tanácsadóinak fizettek. A botrány óriási, már csak azért is, mert az amerikai ügyvivő, André Goodfriend jelezte, hogy a lista hosszabb is lehet, „más, nem korrupciós okokból”.


A Fidesz csakúgy, mint a baloldali ellenzék vezető ereje, az MSZP, be akarja idézni Goodfriendet a nemzetbiztonsági bizottság elé. [A bizottság MSZP-s vezetője nem értett egyet az amerikai ügyvivő meghívásával – a szerk.] A jobboldali és szélsőjobboldali média dühödt kirohanásokat intéz az amerikai diplomata ellen. A miniszterelnök befolyásos kabinetvezetője, Lázár János azzal vádolta meg Goodfriendet, hogy együttműködik az ellenzékkel: „Az MSZP vezetői mögött ott van a budapesti amerikai ügyvivő”, közölte.*



A magyar „leleplező” drágán megfizet


Ebben a lázas légkörben a Fidesznek kétszer is le kellett beszélnie saját szélsőjobb szárnyát arról, hogy „békemenetet” szervezzen Budapesten, tiltakozásul Washington politikája ellen.


Vida Ildikó a maga részéről azt mondta, elképedt a „rosszindulatú támadások” láttán, amelyek számára „érthetetlenek”. Vida, Orbán Viktor embere már vezette az adóhatóságot (NAV) 1998 és 2002 között, az első Fidesz-kormány idején. Ám a NAV tekintélyét komolyan megtépázták azok a leleplezések, amelyekkel 2013 novemberében egy korábbi adóellenőr, Horváth András állt elő.


Horváth belefáradt abba, hogy hiába írja részletes jelentéseit az igazságszolgáltatásnak a közpénzek elsikkasztásáról, amelyeknek tanúja volt, így végül a médiában leplezett le egy kiterjedt áfacsaló hálózatot. A szocialista-liberális kormányzat idején létrejött, majd a Fidesz-uralom idején megerősödött trükközés, amely a magyarországi magas áfakulcs (27 százalék) és a szomszédos országok áfakulcsa (10 százalék körül az élelmiszerekre) közti különbségre játszott rá, az államkincstárt évente mintegy 3 milliárdos adóbevételtől fosztotta meg.


A magyar „leleplezőt”, aki kilépett a NAV-ból, nem megdicsérték állampolgári bátorságáért, hanem súlyos árat fizettettek vele: rágalmazási per, házkutatás és különféle megfélemlítések jutottak neki.


Balsorsa meggyőzte Washingtont, hogy semmiféle segítséget nem fog kapni Budapestről az amerikai étolajcég, a Bunge ügyében, amely arról panaszkodott, hogy konkurensei a magyar piacon nem fizetnek áfát – azért a megvesztegetési pénzért cserébe, amelyet pénzügyminisztériumi köztisztviselőknek fizetnek.



A Gazprom árnyéka


Az egyik Fideszhez közel álló újság aztán október 21-én kifecsegte a dolgot, azt sugalmazva, hogy az amerikai döntés arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet arról a vizsgálatról, amelyet a magyar hatóság indított – a Bunge ellen. Ám a budapesti ügyetlen ellentűz gyorsan kezelhetetlen tűzvésszé vált.


Orbán közeledése Putyinhoz a legnagyobb mértékben nyugtalanítja Washingtont. Nem elég, hogy a magyar miniszterelnök az ukrán válság közepén aláírt egy atomerőmű-megállapodást Oroszországgal, majd kétségbe vonta a Moszkva elleni szankciók megalapozottságát, még az Ukrajnába irányuló gázszállítást is megszakította.


November 3-án Magyarország újabb határt lépett át: a magyar országgyűlés úgy módosította az energiatörvényt, hogy az lehetővé tegye az orosz Gazprom csoportnak az előrelépést a Déli Áramlat gázvezetéktervben (Olaszország felé, a Balkánon és Közép-Európán át), ami szembemegy az Európai Bizottság véleményével. Washington amiatt is aggódik, hogy a magyar olajvállalat, a Mol, amelynek vezetője, Hernádi Zsolt Orbán közeli barátja, átengedheti a Gazpromnak azt a 47,47 százaléknyi részt, amelyet a horvát INA társaságban birtokol.





* A szerk. megj.: „Az is elég válasz, ha az európai és a magyar zászló közé behozzák az Amerikai Egyesült Államok zászlaját, mert akkor érteni fogjuk, hogy az MSZP-frakció mögött esetleg az Amerikai Egyesült Államok budapesti ügyvivője is ott áll” – így hangzott szó szerint Lázár parlamenti válasza egy MSZP-s azonnali kérdésre.