Vasárnap





A KDNP megint előáll a javaslattal, hogy ne legyenek nyitva vasárnap az üzletek. Úgy, ahogy néhány évtizeddel ezelőtt Magyarországon is természetes volt, és ahogy a szomszédos Ausztriában és Németországban ma is természetes. Az ellenzéki pártok – és nemcsak ők – arra hivatkozva utasítják el a javaslatot, hogy megszűnhetne néhány tízezer kereskedelmi dolgozó munkahelye, és a maradók is elesnének a vasárnapi munkáért kapott magas bérektől. Az ellenvetés nem alaptalan, de nem ez az igazi kérdés.


A példaképül szolgáló Ausztriában és Németországban is liberalizálódott a nyitvatartás szabályozása: bővült, Németországban teljessé vált a szombati nyitvatartás, és hétfőtől szombatig meg is hosszabbodott a boltok nyitvatartása. Én a német gyakorlatot ismerem jobban, hiszen huszonöt évet éltem részben Frankfurtban, és nem mernék fogadást kötni rá, hogy tíz év múlva is zárva lesznek vasárnap a német áruházak és bevásárlóközpontok. A vásárlók és a kereskedők ott is igénylik a vasárnapi nyitva tartást: a vásárlók szívesen vásárolnának vasárnap, a kereskedők pedig így tennék hatékonyabbá kapacitásaik kihasználását. Időnként már tartanak is egy-egy városban, városrészben bevásárló vasárnapokat. Nálunk – ugyanezekből a megfontolásokból – már megvalósult a vasárnapi nyitvatartás, és ugyanez történt a többi volt szocialista országban is, ugyanezért. Az emberek ehhez igazítják az életrendjüket, a kereskedelmi cégek ehhez igazítják beruházási kalkulációjukat. Ezeket forgatja fel a tervezet. A KDNP a családok érdekeire hivatkozik, ami alaptalan, hiszen a vasárnap éppen a közös családi vásárlásra különösen alkalmas. Parragh László, a magyar vállalkozók közismerten elkötelezett képviselője az ATV Híradójának nyilatkozva elismerte: nem gazdasági szempontú intézkedést hoz az általa támogatott kormány, hanem arról van szó, hogy a politika „másképpen akarja használtatni” az emberekkel a vasárnapot. Nos, ez az, ami a kormánynak, a parlamenti többségnek biztosan nem dolga.


Jó tudni, hogy Ausztriában és Németországban nemcsak a nagy boltok vannak zárva vasárnap, de a kicsik is. A trafikok, virágüzletek, újságárusok ott is kivételek, ahogy a javaslatban is, de az élelmiszer- és iparcikkboltok méretüktől függetlenül zárva vannak vasárnap. Az, hogy a KDNP javaslata a kis boltokat kiveszi, nyilvánvalóvá teszi: a javaslat mögött nem csupán az a szándék húzódik meg, hogy az állam „másképpen használtassa” az emberekkel a vasárnapot, hanem az is, hogy a jórészt nemzetközi cégek által működtetett nagy üzlethálózatok működési feltételeit nehezítsék a hazai tulajdonú kis boltokkal szemben, illetve önmagában véve rontsák az üzlethálózatok működési feltételeit. (Erre utal, hogy náluk a „felügyeleti díjnak” nevezett pénzügyi terhet is radikálisan növelnék.) A tervezettel a fő baj: a gazdálkodási feltételek önkényes és differenciált rontása. Ha Magyarország még alkotmányos állam lenne, akkor a tervezett változtatással kapcsolatban az alkotmányellenesség is felvethető lenne. Mivel már nem az, csak azt mondhatjuk: beleillik Orbán önkényre épülő politikájába. Ezért, noha a KDNP képviselőire bízták a benyújtást, Orbán is támogatja, és alighanem el is fogják fogadni. Rosszul járnak a vásárlók, a kereskedelmi vállalkozók és azok a dolgozók, akiknek fontosabb a többletjövedelem, minthogy mindig vasárnap kapjanak pihenőnapot. (Alighanem ők vannak többségben.) Ezzel szemben csak az áll, hogy még több valósul meg az orbáni állameszméből: a gazdaságban is érvényesülő önkényből és a hatalmon levők beleszólásából az emberek mindennapi életébe.