Scheppele Magyarországról: „Most lépünk abba a fázisba, amikor az EU és Amerika is sebességet vált”




A The Budapest Beacon című angol-magyar nyelvű portál Scheppele a magyarországi demokráciáról, alkotmányosságról és a jogállamról címmel közölte Novak Benjamin princetoni interjúját az amerikai alkotmányjogásszal. Az interjúból részleteket közlünk, a teljes interjú magyar nyelvű változata a fenti linken olvasható, az angol nyelvű itt.


Kim Lane Scheppele: – 2011-ben, amikor a kormány bemutatta új alkotmánytervezetét, alapvetően az 1989 előtti helyzetet hozta vissza. Eltávolították a kormányzati hatalom korábban meglévő fékjeit, ami lényegében azt jelentette, hogy olyan alkotmányt hoztak létre, amely nagyban hasonlít a szovjet típusú alkotmányhoz.


Novak Benjamin: – Ennek miért van jelentősége? Miért olyan téma ez, amelyről Önnek Amerikában írnia kell?


– Úgy érzem, erről mindenképpen írnom kell, nem csak amerikaiként, hanem olyan emberként is, aki törődik Magyarország sorsával, és akit foglalkoztat a jogrend és a demokrácia állapota. […] Tehát ez egyáltalán nem kizárólagos magyar ügy vagy probléma. És amikor a kormány 2010-ben elkezdte a teljes struktúrát lebontani, az ügy rendkívül fontossá vált. Amikor pedig 2013 tavaszán a kormány lényegileg módosította az alkotmányát, akkor eltörölte az Alkotmánybíróság 1990 és 2012 között létező jogköreit. Ez az az alkotmányos jogrend, amelyet világszerte tanítanak, egy professzionális, csodálatra méltó, és korát megelőző alkotmányos szabályozás.


[…]


Ami a Fidesz törvényhozási programjával kapcsolatban a leginkább figyelemre méltó az, hogy nyilvánvalóan egységes egészként képzelték el. Hatalomra kerültek, majd számos alkalommal módosították a régi alkotmányt, hogy ellehetetlenítsék az összes intézményt, amely ellenőrizhetné majd, mit is csinálnak legközelebb. Összesen nyolcszáz törvényt módosítottak az első négyéves ciklus során. Eléggé következetlen, összefüggéstelen volt, ahogyan mindezeket az elemeket módosították. De ami valóban drámai és kivételes volt, és ami végképp jelezte, hogy mindez egy előre eltervezett, összerakott terv részét képezte, az az, hogy mindezek az apró elemek, amikor a helyükre kerültek, teljesen pontosan illeszkedtek egymáshoz. Tehát önmagában nézve a rendszer nem összefüggéstelen. Nem áll viszont kapcsolatban azzal a gyakorlattal, amely mellett 1989 óta minden magyar kormány hitet tett, beleértve ebbe az első Orbán-kormányt (1998–2002) is, és a konzervatív kormányt is, amely 1990-ben került hatalomra. Tehát ez egy nagyon radikális elmozdulás a posztkommunista koncepciótól, ugyanakkor önmagában koherens intézkedéscsomag.


[…]


Az új alkotmány elfogadásának elsődleges célja az volt, hogy élesen szakítsanak az azt megelőző alkotmányos rendszerrel. A Fidesz-kormány gyakran hangoztatja, hogy csupán kisebb változtatásokat hajt végre, és hogy ez egy antikommunista alkotmány, miközben valójában jobban hasonlít az 1949-es alkotmányra, mint az 1989-es, módosított változatra.


[…]


Az a kétharmados törvény egyébként, amelyet a Fidesz hatalma bebetonozásához használt föl, éppen az 1949-es alkotmánnyal jelent meg. Ez egy kommunista intézkedés, és az egyik olyan, amelyet 1989-ben sem változtattak meg. Ez egyike annak a kevés dolognak, ami átkerült. És éppen erre gondolok akkor, amikor azt mondom, hogy az új alkotmány magán viseli az 1949-es alkotmány számos sajátos jegyét és bélyegét. A kétharmad tehát egy kommunista találmány.


[…]


Magyarországon a demokrácia, a törvényes rend és alkotmányosság látszata fennáll, de az alkotmányosság, demokrácia és törvényes rend valósága nem. Ez egy olyan alkotmány, amelyet a kétharmados parlamenti többség bármikor megváltoztathat. […] Demokráciának nevezhető-e ez? Igaz az, hogy a demokratikus ellenzék elég sokat tett azért, hogy esélye se legyen a választásokon. Másfelől azonban a magyar választók csupán egyharmada szavazott a Fideszre, és az ellenzéki szavazatok a bal és jobboldal között is megoszlottak, ugyanakkor a választók jelentős része nem is ment el szavazni. Ennek a kormánynak tehát nincs többségi támogatottsága. Őszintén szólva, ha megnézzük, hogyan alakították át a választási törvényt, rajzoltak át választókerületeket, korlátozták a kivándorlók választójogát, és eközben hogyan könnyítették meg a kettős állampolgárok számára ugyanezt, akkor egy olyan választást látunk, amelyet pontosan úgy terveztek meg, hogy ezt az eredményt hozza.


[…]


A Fidesz egyfajta permanens forradalomban létezik, amelyben bármilyen jogi akadályt törvényesen és azonnal el tudnak hárítani. […] Ez pedig nem egy olyan rendszer, ahol bárki is bízhat a törvényekben.


– Milyen hatással lehet ez Magyarország szövetségi politikájára?


– Magyarország számos olyan klub tagja, amelynek csak akkor lehetsz tagja, ha alkotmányos, demokratikus jogállam vagy. Szóval mindezek a klubok, amelyeknek Magyarország a tagja, éppen mostanában gondolkodnak el azon, hogy továbbra is tag maradhasson-e. A magyarországi ügyvivő nagykövet, Goodfriend úr véleménye, amelyet néhány nappal ezelőtt fejtett ki arról, hogy Magyarország tulajdonképpen már nem is az Egyesült Államok szövetségese, nagyon erős vélemény. Úgy gondolom, hogy ha megnézzük azoknak a reakcióknak az összességét, amelyeket az Egyesült Államok Magyarország felé tett, rájöhetünk, hogy Amerika minden tőle telhetőt elkövet annak érdekében, hogy számon kérje Magyarországon ezeket a követelményeket, és hogy figyelmeztesse, nagyon közel került ahhoz, hogy kiessen az alkotmányos demokráciák klubjából.


Úgy tűnik, hogy az Európai Unió mintha még mindig szabadságon lenne a magyar választások óta. […] Nekem úgy tűnik, hogy amint az új bizottság végre működésbe lép, amint az Európai Parlamentben véglegesen felállnak majd az új összetételű bizottságok, akkor igen kemény akciókat várhatunk tőlük Magyarországgal szemben. A biztosjelöltek némelyike máris jelezte a meghallgatások során, hogy az Európai Uniós szerződés 7-es cikkelye a legkeményebb szankciókat is lehetővé teszi tagállamok ellen, és ezen ebben az esetben éppen ideje elgondolkodni. […] Tehát úgy gondolom, most lépünk abba a fázisba, amikor az EU és az Egyesült Államok is sebességet vált. Valószínűleg kivárták a választások eredményeit, és azt remélték, hogy a magyarok képesek a saját kezükbe venni az ügyeket, és le tudják váltani a kormányt. De amint kiderült, hogy ez nem így van, és az EBESZ kimondta, hogy a választásokkal nem volt minden rendben, úgy tűnik, hogy a nemzetközi közösség rájött arra, hogy olyan kormánnyal van dolguk, amely csak az alkotmányosság, a demokrácia iránti elkötelezettség látszatát kelti. És hogy valójában most már ezek egyike sem igaz.