Standard: Magyarország – újabb diszkriminatív sarc a külföldi cégekre




A Der Standard című osztrák lap Az Osztrák Gazdasági Kamara újabb viszontagságtól tart Magyarországon címmel közölte az osztrák dpa hírügynökség jelentését. A kereskedelmet az élelmiszerellenőrzés díjával terhelhetik meg.


Az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) újabb magyar kísérlettől óv, amellyel a külföldi vállalatokat akarják túlságosan megterhelni – az élelmiszer-ellenőrzés díja útján. „A mostani javaslat újabb kísérlet arra, hogy feljavítsák a magyar költségvetést és ehhez külföldi vállalatokat vonjanak be” – állapította meg Kornelia Loenhart, a WKÖ szakértője szerdán Brüsszelben.


Ugyanis a kiadás 85 százalékát a külföldi vállalatoknak kell viselni – noha ezek a vállalatok mindössze a magyarországi élelmiszer-kereskedelem forgalmának 50 százalékát bonyolítják le. Az ok: az új díj a forgalomhoz igazodik, és aránytalanul meredeken emelkedik.


Mivel az ágazathoz tartozó magyar cégek hagyományosan szövetkezeti és franchise rendszerben szerveződnek, és a számításnál nem adódik össze az egyes egységek forgalma, ezek közül a vállalatok közül soknak egyáltalán nem merül fel költsége. A külföldi kézben lévő élelmiszer-kereskedelmi vállalatok viszont fiókrendszerben dolgoznak, és ezeknél összegződik a forgalom.



Élelmiszer-felügyeleti díj


Konkrétan az élelmiszer-felügyeleti díjat a tervek szerint a forgalom 6 százalékig emelik meg. Az 500 millió forint alatti, kisebb vállalatok ezek szerint nem fognak ilyen díjat fizetni. A szabályozást a magyar parlament már a jövő héten elfogadhatja, és január 1-jén lépne életbe.


Ettől további kereken 100 millió eurós bevételt várnak a költségvetés számára. Az osztrák vállalatokat ez esetben kétszámjegyű milliós kiadás sújtja. „Meg fogjuk vizsgálni a lehetőségeket, hogy hogyan tudunk ez ellen eljárni az EU szintjén” – jelentette be Lienhart.


Végtére is itt a diszkriminációra vonatkozó tilalom megsértése ismerhető fel – tette hozzá. Ezen kívül az EU vonatkozó irányvonalai szerint az ilyen ellenőrzések díjai legfeljebb a költségeket fedezhetik. Itt azonban a forgalomhoz igazodó átalányról van szó, amely ilyen módon jellegét tekintve inkább az adókhoz sorolható.


Végül is annak a különadónak az új kiadása ez, amelyet Magyarország 2010-ben vezetett be a kiskereskedelemre, és amelyet 2014 februárjában az Európai Bíróság közvetett diszkriminációként megtiltott. A különadó is az éves forgalomhoz igazodott, de csak 500 millió forintos forgalmi volumen felett kellett fizetni.