Tudásexport




A magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor 2014. november 19-én a Tudásexport – Szemelvények a 60 éves MTA (KRTK) KTI, röviden az Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete fiatal kutatóinak aktuális eredményeiből című konferenciára. Aktualitást az kölcsönzött neki, hogy éppen hatvan éve alapították az intézetet. Igazgatója, Fazekas Károly elmondta, úgy döntöttek, hogy az évfordulót nem az alapítók, a „nagy öregek”, hanem a szárnyukat bontogató fiatal kutatók előadásaival tisztelik meg. Az előadások tematikája igen széles volt, az oktatási folyamatok, az agrárpiac, a vállalatok és más piaci szereplők stratégiai, technológiai és piaci döntéseinek összefüggéseinek feltárása.


Az összefüggések igen bonyolultak lehetnek és nemvárt következményekre vezethetnek. Horn Dániel „A korai oktatási szelekció hosszú távú hatása – egy kvázi-természetes közpolitikai kísérlet tanulságai című előadásából például kiderült, hogy a kilencvenes években alapított 6-8 éves, úgynevezett „kisgimnáziumok” nem javították mérhető módon az oda járó tanulók továbbtanulási esélyeit, viszont járulékos következményként gyengítették a helységekben működő általános iskolák felsőtagozatosainak – köztük a roma gyerekeknek – a felkészültségét. A „kisgimnáziumok” ugyanis elszívták a jobb tanárokat és a tehetségesebb gyerekeket, ezért a „maradék” kevésbé inspiráló környezetbe került.


A közgazdasági folyamatok csak a körülmények egész hálózatának figyelembe vételével elemezhetők korrekt módon, ezt szemléletesen mutatta a többi előadás is, Benedek Zsuzsáé a rövid ellátási láncokról, Lovász Annáé a gyermekellátás hatásáról az anyák munkavállalására, Csóka Péteré a kockázatfelosztásról, Kiss Károly Miklósé a magyar iparágak kapcsolatrendszerének dinamikájáról, Koren Miklósé az országokat és kontinenseket összekötő gazdasági kapcsolatok „hídjairól”, Kiss Hubert Jánosé a méltányosság érvényesüléséről a gazdasági döntésekben, Muraközy Balázsé a külpiacra lépés lehetőségeiről.


A konferencia egyik célja az volt, mint az igazgató és maguk a fiatal kutatók is elmondták, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg a döntéshozók számára a társadalmi-gazdasági rendszerek működési kereteinek átalakítására vagy javítására.


A nagy kérdés persze az, hogy ezek a javaslatok értő fülekre, sőt, egyáltalán meghallgatásra találnak-e. Nem járnak-e úgy a fiatal közgazdászok, mint Mellár Tamás professzor, aki egyenesen Orbán Viktornak adta elő jobbító szándékú javaslatait. „Orbán dühbe gurult, és láttam, hogy Varga Mihály élénk gesztikulálással adja a tudtomra, hogy hallgassak el.”


Ha ezek a fiatal kutatók azt tapasztalják, hogy a döntések előtt meg sem hallgatják, sőt esetleg legorombítják őket, mivel ma Magyarországon minden szakpolitikai kérdést a Fidesz minimális hozzáértéssel sem rendelkező belső köre dönt el, határozhatnak úgy, hogy nemcsak a Harvardon és más nagyhírű egyetemeken szerzett tudásukat exportálják a hazából, hanem saját magukat is.


Akkor pedig beszélhet Orbán a tudásalapú társadalomról és a világszínvonalú felsőoktatásról – mint ahogy teszi két baráti sertéstelep vagy stadion felavatása között – a tudomány képviselőihez már nem ér el a szava.