Bloomberg: Német figyelmeztetésre Orbán elhátrál Putyintól




A Bloomberg hírügynökség Magyarország elhátrál Putyintól, miközben a vezetője újra felfedezi Németországot címmel közölte Simon Zoltán jelentését.


Orbán Viktor magyar miniszterelnök megpróbálja megőrizni az egyensúlyát, miközben a geopolitikai talaj megbillen alatta, és ez azt jelenti, hogy tesz egy lépést Németország felé és Oroszországtól elfelé.


Orbán súlyt helyezett a Vlagyimir Putyin elnökkel ápol kapcsolatokra: bírálta az Oroszország ellen meghirdetett szankciókat és egy 14 milliárd dolláros hitelről tárgyalt a Kremllel. Ebben a hónapban a magyar vezető másfajta jelzéseket adott, amikor kinyilvánította, hogy támogatja Ukrajna területi épségét, Németországot külpolitikai „iránytűjének” nevezte, és meglátogatta a Litvániában állomásozó NATO-csapatokat.


Németország, Európa legnagyobb gazdasága és Magyarország első számú befektetője arra szólít fel, hogy térképezzék fel újra az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat, mert az Ukrajna körüli konfliktus Azerbajdzsántól Moldováig mindenkire nyomást gyakorol, hogy eldöntsék, hová állnak. Miközben Orbán Magyarország számára nem látja ennek szükségességét, távolabbra lép Putyintól, és ünnepli a Németországhoz fűződő kapcsolatokat, míg Merkel „türelmet és kitartást” sürget a válság leküzdéséhez.


„Orbán 180 fokos fordulatot hajtott végre Ukrajna ügyében. Merkel némi bíztatására rájött, hogy messze alábecsülte” a konfliktust, és „alaposan alábecsülte Merkelt, illetve azt, ahogyan Európa melléállt” – mondta telefonon Manuel Sarazzin, a berlini parlament Német-Magyar Csoportjának helyettes elnöke.


Ez a felismerés bírta rá Orbán arra, hogy időt és energiát fektessen abba, hogy felfényezze Magyarország arculatát az Európai Unió és a NATO tagjaként, és kartávolságra tartsa Putyint, aki éppen a múlt héten nevezte Magyarországot „kulcsfontosságú partnernek”.



„Háborúban”


Ukrajnában, amely Magyarországgal határos, a konfliktus nem enyhül. Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnök november 27-én azt mondta a parlamentben, hogy az ország „háborúban áll”, miközben az ENSZ múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország keleti részén „teljesen összeomlott a jog és a rend”, és az ott lévő orosz harcosokat összefüggésbe hozta az emberi jogot érő sérelmekkel.


Oroszország tagadja, hogy részt venne a konfliktusban, azt mondja, tiszteletben tartja a lázadók kérését, hogy Ukrajna keleti része legyen autonóm, és az Egyesült Államokat vádolja a konfliktus szításával.


Orbán mosolyoffenzívája Németországra összpontosul, amely az európai politika hajtóereje és Magyarország legfontosabb gazdasági partnere. A központi bank adatai szerint tavaly az összes magyarországi közvetlen külföldi befektetés több mint negyede Németországból érkezett. Oroszország, a magyar gázfogyasztás 80 százalékának forrása, kevesebb mint tíz százalékot tesz ki.



„Köszönet, Magyarország”


Az olyan autógyárak helyi üzemeiben, mint a Daimler AG és a Volkswagen AG, nőtt a termelés, és ez elősegítette, hogy Magyarország gazdasági növekedése a második negyedben elérte a 3,9 százalékot, közel nyolc éve a legmagasabb szintet. A német társaságok több mint 300 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon, és 2010 óta több mint 6 milliárd eurót fektettek üzemekbe – mondta Varga Mihály gazdasági miniszter november 21-én.


Orbán erőfeszítéseinek jeleként az elmúlt hónapban kétszer látogatott Németországba, és berlini parlamenti képviselőket tüntetett ki Budapesten. A magyar állami televízió november 30-án egész napos műsort szentel Németországnak.


Magyarország reklámkampányt is indított Németországban „Köszönet, Magyarország” szlogennel. Ez utalás Magyarország döntésére, amellyel 1989-ben kiengedte a keletnémet turistákat Ausztriába, felgyorsítva ezzel a Berlini Fal leomlását. A kampánynak, amelyet magyarországi német befektetők szponzorálnak, az a célja, hogy felfényezze Magyarország arculatát a bírálatok után, amelyek Orbán példátlan hatalom-konszolidációját érték, és hogy emlékeztesse a németeket Magyarország helyére Európában.



NATO vállalás


Múlt hétvégén Orbán Litvániában egy NATO-kontingensben szolgáló katonákat látogatott meg, és azt mondta, Magyarország nem akar közös határt Oroszországgal azután, hogy 40 évet töltött szovjet csatlósként. Ígérte, hogy megnöveli a védelmi kiadásokat, hogy az eddiginél jobban megközelítsék a szövetség által kitűzött célt, a GDP 2 százalékát, és hozzátette, hogy a prioritások megváltoztak, mert az ukrajnai válság „feszültté és idegessé” teszi a térséget.


„A mi érdekünk az, hogy Ukrajna fenntartsa szuverenitását, és erős legyen. Minden segítséget megadunk ehhez, amit csak tudunk” – mondta Orbán a Facebook-oldalán látható videó szerint.


Az Oroszországhoz való újbóli közeledés Orbán „keleti nyitásának” része volt, amely a 2010-ben aratott választási sikerével kezdődött, és amelynek célja, hogy Magyarországnak kevésbé kelljen a gyengélkedő európai gazdaságra támaszkodnia.


Ez hozott némi gyümölcsöt, közülük kiemelkedik egy 14 milliárd dolláros orosz hitel, amelyről januárban állapodtak meg, és amely a magyarországi atomerőmű bővítését szolgálja. Magyarország parlamentje ebben a hónapban azzal szegült szembe az Európai Unióval, hogy zöld utat adott a javasolt Déli Áramlat gázvezetéknek, amely Ukrajna elkerülésével szállítana orosz gázt Európába.



„Kommunista gondolkodásmód”


Orbán azon igyekezett, hogy jelentéktelen színben tüntesse fel a külpolitikai visszafordulásról szóló megállapításokat. November 20-án azt mondta: „kommunista gondolkodásmódra” vall, ha valaki azt kérdezi, melyik oldalra áll Magyarország az ukrajnai konfliktusban. Ám a retorikája megváltozott


Az ukrajnai válság ügyében a magyar vezető többnyire távol maradt a Putyint elítélő kórustól. Amikor erősödött Kelet-Ukrajnában az oroszbarát lázadás, Orbán májusban autonómiát követelt az Ukrajna nyugati részén élő magyaroknak. Augusztusban az Oroszország ellen meghirdetett uniós szankciók visszavonását követelte azzal, hogy a szervezet „lábon lőtte magát”.


Magyarország szeptemberben leállította az Ukrajnába irányuló gázszállításokat azt követően, hogy Orbán találkozott Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával. Budapesten tisztségviselők ezen a héten azt jelezték, hogy az ország készen áll rá, hogy a szállításokat jövőre újból beindítsa.



Kelet-Nyugat


„Mindig olyan ország voltunk, amely ide-oda ingázott” Kelet és Nyugat között – mondta Jaksity Görgy, Magyarország legnagyobb brókercége, a Concorde Értékpapír Zrt. vezetője november 21én egy konferencián. „A probléma az, hogy mindig akkor barátkozunk a Nyugattal, amikor Kelettel kellene, és fordítva.”


A magyar vezető most defenzívában van, hírnevén foltokat hagytak az olyan kijelentések, amelyek szerint az „illiberális államok” csodálója – ez olyan kategória, amelybe Oroszországot is besorolta. Még mindig próbálja megtalálni a módját, hogy elhajlását egyensúlyba hozza Magyarország uniós és NATO-elkötelezettségeivel.


„A kérdés nem az, hogy Magyarországnak melyik oldalra kellene állnia, hanem hogy mi Magyarország érdeke. Béke, energiabiztonság és kereskedelmi lehetőségek. Ez az, amit el kell érnünk” – mondta múlt héten magyar etnikai vezetők előtt.