Le Monde: Kishantos és az Orbán-kormány földosztásainak története




Kishantos, a magyar „biogazdaság” hattyúdala címmel közölte a francia liberális napilap, a Le Monde kiküldött tudósítója, Joëlle Stolz kishantosi keltezésű cikkét.


Az őszi borús égbolt alatt a mezőket ázott, feketéllő barázdák szántják fel: növényvédőszerrel permetezték őket. Egymástól szabályos távolságra elhelyezett táblák jelzik, milyen gabonafajtákat vetettek oda – a multik termékét. Alig néhány hónapja még repülőgépekről is látható hatalmas betűk hirdettél a kétségbeesett felhívást: „Save Kishantos” – „Mentsétek meg Kishantost!”


Ma ez a katasztrófasújtotta táj minden, ami megmaradt a magyarországi biológiai gazdálkodás kirakatüzeméből, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központból. A szervezetet, amely a maga nemében egyedülálló volt Európában, huszonkét évvel ezelőtt helyi gazdálkodók kezdeményezéseként hozták létre. Törekvése az volt, hogy összekapcsolja a népnevelést és a demokráciát a biogazdálkodás alapjaival és termelésével.


Ami a kísérlet erejét adta – a művelés méretei, azaz 450 hektárnyi kiváló föld a mezőföldi síkságon, két órányi járásra Budapesttől –, az bizonyult a gyenge pontjának is, amikor 2012-ben Orbán Viktor konzervatív kormánya újraosztotta a földeket, olyan kritériumok szerint, amelyek heves vitákat váltottak ki. Az ellenzék ugyanis gyakran be tudta bizonyítani, hogy a nyertes vállalkozók közel állnak a hatalomhoz.



„Mindent leromboltak”


Kishantost már csak azért is elirigyelték, mert kifinomult és a környezetbarát eljárásokkal javította a föld termőképességét. A kártevőket természetes ellenségeikkel semlegesítette, amivel elnyerte a tekintélyes „Bio-Suisse” védjegyet, és vetőmagtermelésre specializálódott.


Mintegy harminc biogazdaság van Magyarországon, de sokkal kisebbek, és nincs meg náluk az a komplexitás, amely mi projektünket jellemezte, vagyis az oktatás és a termelés integrációja”, mondja Bolye Ferenc és Ács Éva, a két rokonlélek, aki huszonkét éve vezeti a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot. Bolye a szomszédos község, Hantos agrártechnikusa, aki szerencsésen felfedezte Dániában a „népi iskolák” elvét. Ács, aki a neves gödöllői agráregyetemen tanult, lutheránus protestáns, aki Kishantosnak áldozta az életét.


Április 12-én, egy héttel a választások után (amely Orbán Fideszének újra kétharmados többséget biztosított) idejöttek, és a traktorjaikkal beszántották a földeket, mindent tönkretettek, két hónappal az aratás előtt!” Ez az „ők” azok, akiket Ács Éva csak „farkasoknak” hív: azok a termelők, akiknek a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) húsz évre bérbe adta az ökológiai gazdaság által művelt területeket: a 450 hektárt ugyanis tíz parcellára osztották. A Greenpeace által forgatott film semmi kétséget nem hagy afelől, milyen brutálisak voltak közülük némelyek, akik azzal fenyegetőztek, hogy a traktorjaikkal áthajtanak az erőszakmentesen tiltakozók testén.


A kedvezményezettek között – a kiválasztásuknál az NFA gondosan ügyelt rá, hogy kistermelők is legyenek köztük, hogy elejét vegye a protekcionizmus vádjának – ott van Zászlós Tibor, aki a kommunista rezsim idején a kishantosi állami gazdaság igazgatója volt, majd a Nemzeti Agrárkamara alelnöke lett, és a Fidesz tagja. „Zászlós korábbi könyvelőjét nevezték ki a gödöllői egyetem kancellárjának”, mondja Ács.



Jogi csata


Gödöllő az az intézmény, amely a kishantosi kísérlet védnöke volt Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete révén: ezt Ángyán József professzor alapította. Ez az egész ügy kulcsa. Mert Ángyán, aki a családi gazdálkodás és a környezetkímélő termelési mód elkötelezett híve, 2012 elején lemondott a földművelésért felelős államtitkári posztról, tiltakozásul az ellen, hogy az állami földeket alig átlátható módon ítélik oda.


Miután a biogazdálkodás számára kedvező politikát ígért, és a 2010-es választásokon sok agrárszavazatot hozott Orbán Viktornak, az államtitkár arra a megállapításra jutott, hogy a jobboldali kormány csak a saját barátai javadalmazását tartja szem előtt, még akkor is, ha kezdő földművelők, és nekik biztosít hozzáférést az európai támogatásokhoz (mintegy 280 euró hektáronként). Miután Ángyán nyilvánosan leleplezte ezt az eljárást, ezt a tiszta kezű konzervatívot, aki mielőtt a Fideszhez csatlakozott volna, megalapította „a becsületes humanizmusért szövetséget” [?], tönkre kellett tenni.


Rodics Katalin környezetvédelmi szakértő szerint, aki 2011-ig tagja volt Ángyán kabinetjének, és most a Greenpeace-nek dolgozik, „a Kishantosért folytatott kampányunk olyan erőpróbává vált, amelyet a kormány minden áron meg akart nyerni”.


A védencei ellen folyó vendetta, akik ma kimerítő jogi csatákban harcolnak az igazukért, elcsüggesztette Ángyánt, aki kilépett a Fideszből. De Orbán kormánya még nem végzett vele: két hónappal ezelőtt tudta meg, hogy Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetét „átszervezik”, őt pedig kirúgják.