Német lap: Német politikusok szerint az EU erősödött meg a Déli Áramlat-konfliktusban




A Hamburger Abendblatt című német regionális lap Christian Unger cikkét közölte: A vezeték leállítása Oroszország gyengeségét mutatja. Moszkva az EU-t teszi felelőssé a Déli Áramlat gázvezeték leállítása miatt, és azzal fenyegetőzik, hogy Ázsiába fog exportálni. Hamburgi külpolitikusok azonban úgy látják, Európa megerősödött.


A jeges hangok diplomáciája ez. Két szó, nem több. De az üzenet egyértelmű. „Ennyi volt” – mondta a Gazprom orosz energiamonopólium főnöke, Alekszej Miller. A Déli Áramlat gázvezeték történelemmé lett. A Nyugattal fennálló politikai feszültségek miatt Oroszország búcsút vesz az Európa energiabiztonságát szolgáló legnagyobb projektjétől. Az EU ugyan már több hónapja viszályban áll Oroszországgal a vezeték építése miatt, de a döntés mégis meglepetésként érkezett. Sem a tranzitállamok, sem az európai szállítók nem rendelkeztek információkkal a leállításról. Éppen Bulgária, Magyarország és Szerbia erősen függ az orosz földgáztól. Bulgáriának orosz közlés szerint évi 400 millió dollárról kell lemondania – ennyi bevételt hozott volna a tranzit. Szerbia, de Olaszország is egyelőre továbbra is az elavult ukrajnai szállítási rendszertől függ.


Az olyan acélipari konszernek is több százmillió eurós nagyságrendű beszállítási megrendelések miatt reszketnek: csöveket szállítottak volna az Ukrajna elkerülésével Dél-Oroszországból a Fekete-tengeren át Ausztriáig kiépített vezetékhez. Henning Voscherau (SPD), Hamburg volt polgármester 2012 óta a Gazprom javaslatára a Déli Áramlat projekt felügyelő bizottságának az elnöke volt. Lapunk kérdésére Voscherau nem kívánt nyilatkozni a leállításról. Saját közlése szerint november végén Amszterdamban elbúcsúztatták a tisztségből. Azt mondta, nincsenek információi a döntés hátteréről.


Vlagyimir Putyin orosz államfő törökországi látogatása során beszélt a leállított projektről. Ha Európa nem akarja a projektet, akkor nem építik meg – mondta. A bejelentés helyszíne nem volt véletlen. Az Oroszország és az EU között az ukrajnai konfliktus miatt fennálló feszöltségek nyomán a Kreml új gazdasági partnereket keres a Közel-Keleten és Ázsia más térségeiben: Törökország és Kína a lista legtetején áll. A tervek szerint évi 63 milliárd köbméter gázt szállító Déli Áramlatot „átirányítják” Törökországba. A legtöbb gáz ugyancsak a tervek szerint a török-görög határon köt majd ki, és onnan folyik tovább az EU-ba. Oroszország, ahol a világ olajtartalékainak harmada van, így akar tovább pénzt keresni Európában.



A Gazprom költségei rohamosan emelkedtek


Ez azonban csak az orosz szempont. Az EU szempontja más: a cél az volt, hogy a Keleti-tengeren átvezető Északi Áramlathoz hasonlóan a Déli Áramlat – az uniós Európa központi és keleti részei számára – biztonságosabbá tegye a Nyugat ellátását növekvő energiaszükséglet mellett. Az EU ennek ellenére legutóbb nyomást gyakorolt olyan tranzitországokra, mint Bulgária az építkezés leállítása érdekében. A hatályos uniós jog értelmében a gáz szállítója nem lehet egyben a vezeték üzemeltetője is. Ennek az a célja, hogy megakadályozzák a túlzott függést az olyan konszernektől, mint a Gazprom. Az orosz állami vállalat ezt mindeddig nem akarta elfogadni. Az uniós tagállam Bulgária az EU aggályai alapján nyáron jegelte a Déli Áramlat ott folyó munkálatait.


A gazdaságilag problémákkal küzdő Oroszország számára a projekt minden egyes hónappal kétségesebbé vált pénzügyi szempontból. A Gazprom számára a költségek 15 milliárd dollárról 23,5 milliárdra emelkedtek. Közben a kőolaj ára év eleje óta 37 százalékkal esett, ami tovább gyengítette a Gazpromot.


Ukrajna kezdettől ellenezte a vezetéket, mert nem akarta elveszíteni szerepét az EU számára fontos tranzitországként. Tranzitállamként a piaci hatalmának egy részét már a keleti-tengeri vezeték építésével elvesztette. Az országnak égetően szüksége van a tranzitdíjra, amelyet Oroszország fizet. És így világossá válik, hogy Oroszország döntését és az európai reagálásokat az EU, Ukrajna és Oroszország közötti tartós konfliktus összefüggésében kell szemlélni. Oroszország a nemzetközi jog megsértésével annektálta a Krímet. A Nyugat emellett azzal vádolja Oroszországot, hogy támogatja az ukrajnai oroszbarát szeparatistákat, és ezért gazdasági szankciókkal sújtotta Oroszországot.



Német politikusok úgy látják, az EU megerősödött


Német külpolitikusok az építkezés leállításának bejelentése ellenére úgy látják, hogy az EU pozíciója erősödött. „Az EU nem engedi, hogy nyomást gyakoroljanak rá” – mondja Niels Annen, hamburgi képviselő a szövetségi parlamentben, egyben az SPD frakciójának külpolitikai szóvivője lapunknak. „Abból indulunk ki, hogy az orosz oldalon még nem mondták ki a végső szót. Mert Oroszországban is teret nyer a felismerés, hogy Kína nem egyenrangúként tárgyal velük, ellentétben az EU-val. Kína a saját javára használja ki Oroszország gazdasági gyengeségét”.


Jürgen Klimke, a CDU szintén hamburgi külpolitikai szakértője is kiemeli, hogy a Déli Áramlat leállítása „nem Oroszország erejének bizonyítéka”. „Sokkal inkább azt mutatja, hogy az ukrajnai kérdésben kifizetődnek az egységes európai politika és a szankciók” – Mondta Klimke a lapunknak.


Az SPD-politikus Annen hangsúlyozta: „Az EU szankciói keményebben sújtották Oroszországot, mint Putyin várta”. Annen szerint sok milliárd dollár hiányzik az új infrastruktúra építéséhez, a külföldi cégek már alig fektetnek be Oroszországban, a rubel lecsúszott az orosz devizapiacon. „Mindezek ellenére nem hiszek abban, hogy Putyin egyhamar kurzust váltana. A Nyugattal való együttműködés hosszú távon Oroszország érdeke marad”.


Manuel Sarazzin, a zöldek külpolitikai szakértője szerint a Déli Áramlat olyan projekt volt, amely inkább Oroszországnak, mint Európának áll érdekében. A tervezett vezeték erősebben Oroszországhoz kötötte volna Európa gázellátását. A CDU-politikus Klimkéhez hasonlóan Sarazzin is megújuló energiaforrásokra építő, független európai energiapiacban látja a megoldást.