rss      tw      fb
Keres

Vigyázó szemetek…




...Romániára vessétek. Elég sokan gondolják úgy, hogy nem bölcs dolog ujjat húzni az Egyesült Államokkal. Bölcs dolog viszont ennek az ellenkezője. Akár haszonban is mérhető.


A tőlünk nem is olyan távoli Bukarestben egy-két napja egészen különös dolog történt. Már egy hete tárgyalt a kormánypalotában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság küldöttsége arról a költségvetési előirányzatról, amely az ország számára akár kegyetlennek is mondható megszorítást írt elő (egy készenléti hitel fejében). A tárgyalások témája az volt, hogy Románia miképp óhajtja teljesíteni azt a 0,9 százalékos (nem vicc) hiánycélt, amit számára „előírtak”. A Ponta miniszterelnökkel folytatott, addig eredménytelen tárgyalások az utolsó előtti napon váratlan fordulatot vettek. Aznap, ugyancsak a kormánypalotában, megjelent a „bukaresti Mr.Goodfriend” (Mr. Dean Thomson), tehát az ottani ügyvivő, hogy az igazságügyi miniszterrel valamilyen BTK-módosításról diskuráljon. Hogy miről diskuráltak, miről nem, arról nincs információ, arról viszont igen, hogy a két esemény „váratlan” egybeesését megállapodás követte a román kormány és az IMF/EB között. És még milyen?! A hiánycélt a vendégek megfelezték, azaz óriási engedményt tettek. 2015-ben a román költségvetésnek nem 0,9, hanem 1,83 százalékos deficittel kell dolgoznia. Ez magyar pénzben ezermilliárdos nagyságrend.


Rossz, aki rosszra gondol. De „bukaresti kémeim” folyamatosan játszadoznak a gondolattal, hogy az amerikai ügyvivő ( az Egyesült Államok az IMF fő részvényese) felbukkanása az IMF-tárgyalások körül egyáltalán nem volt véletlen; az illető üzenetet hozott, román szempontból nagyon kedvezőt.


Ponta miniszterelnök fellélegezhet. Megmenekül egy csomó megszorítástól. Népszerűsége nem fog süllyedni. Ha volt számára kedvező amerikai „üzenet”, az arról szólt, hogy a jelenlegi romániai hatalmi felállás – középerős, ellenzéki, liberális-konzervatív államfő (Klaus Iohannis) és szocdem kormányfő – Amerika ízlése szerint való. Igen, az Obama-kormány abból indul ki, hogy egy olyan térségben, ahol a fékek és ellensúlyok kiiktatása – a magyar modell – ragályszerűen terjedhet, egy olyan szövetséges országnak, mint amilyen Románia, csak jót tesz a „kohabitációnak” elkeresztelt (Franciaországból jól ismert) felállás. Jót tesz neki, jót a demokráciának, jót az amerikai érdekeknek.


A tárgyilagosság kedvéért meg kell toldanom a történetet azzal, hogy katonapolitikai-stratégiai okokból Románia – nem tegnap óta – az Egyesült Államok favoritja. Támaszpontot ad és oroszellenes. Ráadásul valóban komoly, miniszteriális fejek hullásával járó harcot folytat a nála több mint hagyományos korrupció ellen. Ezenfelül, ha az emlékezetem nem csal, az elmúlt pár évben, pártszínezettől függetlenül, nemigen akadt olyan amerikai óhaj, amelyet a románok ne teljesítettek volna. Biztos rájöttek, hogy ha már szabadságharcot kell vívni valaki ellen, az a valaki ne az Egyesült Államok legyen.