2002. január 12. -- A választási megfigyelőktől a hídlezárásig
- Részletek
- 2010. január 12. kedd, 19:01
- Mihancsik Zsófia
8 éve, ezen a napon…
…Hack Péter arról ír, hogy Magyarország Zimbabwéhoz kezd hasonlítani, Stumpf István kancelláriaminiszter meg Horn Gyulának arról, hogy írja alá a leveleit
Hack Péter
Amikor köpni kell
Hetek, 2002. január 12.
„Csökken a különbség Magyarország és Zimbabwe között. A márciusi választásokat megelőzően Zimbabwe elnöke, Robert Mugabe két törvényt készül elfogadtatni a parlamenttel. A törvények célja többek között a választási megfigyelők és a külföldi újságírók kitiltása az országból, a média szigorúbb ellenőrzése és a rendőrség hatáskörének kiterjesztése.
Az áprilisi választások előtt néhány hónappal a Fidesz-többség olyan Országos Választási Bizottság (OVB) megválasztását erőltette át a parlamenten (1), amelynek tagjai között egyetlen ellenzéki jelölt sem szerepelt. Az Országos Rádió és Televízió Testület a héten ajánlást fogadott el a választási kampány televíziós részéről. Az ajánlás szerint a kampányban tilos lenne a politikusokat hátrányos beállításban megjeleníteni. A testület szerint ’a politikusok bemutatásánál az ajánlatos képkivágás a személyiigazolvány-képhez hasonló prezentáció’.”
***
Stumpf kancelláriaminiszter levele
„2002. január 12.
Horn Gyula úr részére (2)
a Magyar Köztársaság exminiszterelnöke
országgyűlési képviselő
a Szocialista Internacionálé alelnöke
Tisztelt Exminiszterelnök úr!
Miniszterelnök úr megbízásából kívánok válaszolni a nemzetközi megfigyelők választásra történő meghívása tárgyában született 2002. január 8-án kelt, sajnálatos módon alá nem írt, ellenben az Ön levélpapírján megfogalmazott megkeresésre.
[…] A Belügyminisztériumba december hó utolsó harmadában valóban érkezett nemzetközi megfigyelők meghívására vonatkozó irat, ezen azonban országgyűlési iratszám nem szerepel, ahogy egyébként aláírás sem.
A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a miniszterelnök úrhoz intézett irat megküldésére a belügyminiszter úr nem adott okot, a 15 napos határidő elmulasztására való hivatkozás pedig minden jogszabályi alapot nélkülöz.
[…] tájékoztatom arról, hogy a külügyminiszter úr 2002. január 9-én levelet küldött Gérard Stoudmann úrnak, az EBESZ ODIHR igazgatójának, amelyben - megjelölve a választási fordulók időpontjait - a kormány felhatalmazása alapján nemzetközi megfigyelőket hívott meg a 2002. évi országgyűlési választásokra.
Kérem, tekintse tárgytalannak válaszomat, ha a korábban említett megkeresések megküldése nem az Ön tudtával történt. Amennyiben azonban ennek az ellenkezője az igaz, nyomatékkal kérem Exminiszterelnök urat, tegyen arról, hogy ez a méltatlan gyakorlat - gépírásos szövegek aláírás nélküli kézbesítése ellenzéki frakciók részéről a kormány tagjainak, majd annak a sajtóban történő sérelmezése, hogy az egyébként nem létező határidőben válasz nem születik - ne folytatódjék.
Köszönti
Stumpf István”
***
Miről van szó?
A Heti Válasz magyarázata a problémára 2002. július 19-ei írásában, amely annak apropóján született, hogy eldőlt, a választásokat követően július 20. után semmisítik meg a szavazólapokat. „Ezzel elvész mindazok reménye, akik a voksok újraszámlálásának követelésével a választási eredmények módosulását várták.”
Tehát, ami a tényeket illeti (az MSZP választási csalásaira vonatkozó „bizonyítékok” már más történet részét képezik):
„A választási csalás vádja először a baloldalról hangzott el, amikor a Fidesz vezette kormány tavaly decemberben kiegészítette az Országos Választási Bizottságot (OVB). Pintér Sándor belügyminiszter az új tagok közé nem delegálta az akkori ellenzék szakembereit, ezért a baloldal össztüzet zúdított a kabinetre. Vastagh Pál, az MSZP egykori igazságügy-minisztere például kijelentette: a Fidesz azzal, hogy a pártatlanság látszatának megőrzésére sem törekszik, a választások tisztaságát veszélyezteti.”
„’Ha egy kormány az utolsó pillanatban minden hatalmi és ellenőrzési pozíciót megszáll, az két dologra utalhat: vagy fél valamitől, vagy készül valamire’ - fogalmazott 2001 decemberében a Magyar Hírlapban a szabad demokrata Kóródi Mária. Vélt vagy valós félelmeitől vezérelve az akkori ellenzék tavaly év végén bejelentette: nemzetközi megfigyelők jelenlétét tartaná indokoltnak a választásokon. (A nagyobb kommunikációs hatás kedvéért két napig elhallgatták, hogy ezzel nyitott kapukat döngetnek, hiszen ez hazánkban bevett gyakorlat. [3]) Aztán két hónap múlva meglepő dolog történt: Nagy Sándor február 20-án visszakozott. A szocialisták akkori frakcióvezetője találkozott az EBESZ választási szakértőivel, majd a velük folytatott tárgyalás után kijelentette: érdemes figyelemmel kísérni a választásokat, ám pártja nem kezdeményezi, hogy különmegfigyelők érkezzenek Magyarországra. Ezzel igazolódni látszott azok gyanúja, akik szerint az MSZP-nek csak addig fontos a megfigyelők emlegetése, amíg azt belpolitikai célokra fel lehet használni.”
„Kovács László 2002. április 4-én az OVB-hez fordult a szavazás tisztasága érdekében. A szocialista pártelnök kijelentette: azzal, hogy a 2002-es választásokon a Belügyminisztérium először nem üzemeltet olyan számítógépes rendszert, melynek segítségével ki lehet szűrni a kétszer szavazókat, tág tere nyílik a csalásnak. ’Akkor csak néhány autóbusz és teherautó kell, amivel a választókat egyik helyről a másikra viszik szavazni’.”
(1) AZ OVB tagjairól szóló országgyűlési vitát lásd itt.
Részlet Kóródi Mária (SZDSZ) felszólalásából: „Azok a személyek, akiket önök jelöltek, az önéletrajzaik alapján is zömében jobboldali elkötelezettségű emberek. Nem ismerem őket személyesen, de ha az ember elolvassa az önéletrajzukat, akkor nyilvánvaló, hogy az a személy, aki az MDF-es kormány igazságügy-miniszterének kabinetfőnöke volt, vagy aki a Mádl Ferenc által létrehozott Polgári Együttműködésért Egyesületben tevékenykedik, vagy aki a jobboldali pártok ombudsmanjelöltjeként nem nyerte el a jelenlegi ellenzéki pártok bizalmát, nyilvánvalóan nem a politikailag semleges terepen áll, hanem attól egy kicsit jobbra. Márpedig ez a választási időszakban meglehetősen kellemetlen helyzetekhez vezethet, és ezért mi nem tartjuk elfogadhatónak - eddig általában megegyezéssel és minden oldalról tisztelettel övezett személyek választásával állt fel az Országos Választási Bizottság -, hogy most egy általunk politikailag semlegesnek nem minősíthető bizottság felállítására kerül sor. Ez ellen tiltakozunk, és ezért nemmel fogunk szavazni. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban. Dr. Kövér László: El is hiszed?!)”
Részlet Répássy Róbert (Fidesz) felszólalásából: „A választási törvény, pontosabban a választási eljárási törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg az Országos Választási Bizottság tagjaival szemben. Így azt a szabályt is tartalmazza a törvény, hogy a Magyar Köztársaság bíráihoz hasonlóan pártnak, jelölő szervezetnek tagja nem lehet az Országos Választási Bizottság tagja. Ha a Magyar Köztársaságban a bíróságok politikai értelemben vett függetlensége ezáltal biztosított, és ebben egyetértünk, akkor a választási bizottság tagjai számára előírt politikai függetlenség - amennyiben nem pártnak a tagjáról van szó - teljes egészében biztosított. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Ha a hülyeség fájna, állandóan ordítanál! - Moraj az MSZP és az SZDSZ soraiban.) Ha önök kifogásolják egy olyan jogásznak a meggyőződését, a gondolkodását, amely egyébként politikai párttagságban nem jelenik meg, akkor az önök gondolkodása a gondolatrendőrség szabályai szerint működik. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van! - Közbeszólás az ellenzék soraiból: Ez hülye! - Moraj az MSZP és az SZDSZ soraiban.)”
Bauer Tamás (SZDSZ) hozzászólása: „Répássy képviselő úr fontosnak tartotta bizonygatni, hogy azok a jelöltek, akik kétségkívül a kormány jelöltjei, és nem a kormány és az ellenzék konszenzusos jelöltjei, miért nem az egyik oldalhoz tartoznak. Nagyon egyszerű lenne bizonyítani, olyan jelölteket kellene előterjeszteni, akikben a két oldal meg tudott egyezni. Orbán Viktor miniszterelnök úr egy héttel ezelőtt az én azonnali kérdésemre adott válaszát azzal zárta, hogy furcsa neki, hogy erről az oldalról kérik számon önökön a jogállamot és a demokráciát. Nos, miniszterelnök úr, a mai példa is azt mutatja, hogy ismét önök szakítanak azzal a gyakorlattal, azzal a szokásjoggal, ami 1989-től 1998-ig a fiatal magyar demokráciát jellemezte, tehát hogy azokon a közjogi posztokon, ahol dönteni kell kormány és ellenzék vitájában, mint minden demokráciában, oda kormány és ellenzék konszenzusával jelöljék a személyeket. Amióta önök kormányon vannak, következetesen alkalmazzák, hogy ezzel a szokásjoggal szembefordulnak. Ezért kell nekünk számon kérnünk önökön a jogállamot és a demokráciát. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
(2) Népszabadság, 2002. január 10.: „Az MSZP kész arra, hogy nemzetközi szervezetekhez forduljon, ha a választási megfigyelők meghívására vonatkozó indítványukra a miniszterelnöktől sem kapnak érdemi választ - jelentette be Horn Gyula szocialista politikus kecskeméti tájékoztatóján szerdán. Horn és nyolc képviselőtársa decemberben a belügyminiszterhez címzett levélben kezdeményezte először, hogy a kormány hívjon nemzetközi megfigyelőket, ám szerintük Pintér Sándor a törvényes határidőn belül nem válaszolt az indítványra, ezért fordultak a kormányfőhöz. Közben a belügyminiszter arról nyilatkozott az MTI-nek, hogy a héten válaszol a szocialistáknak. Kifejtette, az MSZP felhívása nélkül is az EBESZ-hez fordult volna a kormány, mert erre törvény kötelezi.
Horn Gyula ismét megerősítette: miután "ezek az urak semmitől sem riadnak vissza", a szocialisták szerint tartani lehet választási visszaélésektől. Szerinte erre utal az Országos Választási Bizottság új tagjainak puccsszerű megválasztása is. Ennek a testületnek kell majd véleményt mondania a közös jelöltek és listák állításával kapcsolatos kérdésekben.
A rendszerváltozás óta minden választáson részt vettek nemzetközi megfigyelők, és ez nem lesz másként most sem - közölte a szocialisták kezdeményezése kapcsán Borókai Gábor kormányszóvivő még kedden. Elmondta azt is, hogy Magyarország aláírta azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyekben kötelezettséget is vállalt a választási megfigyelők meghívására.”
(3) Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1990-es koppenhágai csúcstalálkozóján csatlakozott ahhoz a megállapodáshoz, amelyben az aláíró felek vállalták: a választások tisztaságának és pártatlanságának biztosítása érdekében lehetővé teszik nemzetközi megfigyelők részvételét. Ezt az egyezményt 1993-ban Párizsban, 1999 végén pedig - már az EBESZ égisze alatt - az európai államok zöme megerősítette. Ezt a dokumentumot azonban Magyarországon sohasem hirdették ki, és a választójogi törvényekben sem szabályozzák a megfigyelői státust.
Egyébként 1990-ben népes megfigyelőcsoport vett részt a magyarországi választásokon már az előkészületektől kezdődően. Később azonban csak viszonylag kevesen jöttek, míg 1998-ban 130 megfigyelő jött Magyarországra. Ők ugyan a délszláv államokba tartottak, és az itteni választás elsősorban a szakmai felkészítésüket szolgálta. A mindenkori kormánynak az egyezmény szerint a választás előtt kilencven nappal kell az EBESZ-t értesítenie, és a szervezet maga dönt, hogy küld-e megfigyelőket.
A fejlemények
2002. február 19.
Népszabadság: Az EBESZ szakértői Budapesten
„Megérkezett Budapestre az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának háromfős delegációja - közölte hétfőn Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) titkárságvezetője. A nemzetközi szervezet választási szekciója helyettes vezetője, Branimir Radev irányította szakértői csoport tagjai Budapesten találkoznak többek között politikusokkal, az Országos Választási Bizottság (OVB) és az OVI vezetőivel, a média képviselőivel. Az EBESZ küldöttsége ma délelőtt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága tagjaival, délután pedig a parlamenti pártok képviselőivel tárgyal. A misszió tagjai a megbeszéléseken szerzett tapasztalataik alapján döntenek majd arról, hogy kezdeményezzék-e, és milyen időtartamra nemzetközi választási megfigyelők küldését. Egyébként az április 7-i, első forduló előtt választás lesz Ukrajnában is, így az EBESZ várhatóan csak korlátozott létszámmal lesz jelen Budapesten.
Az MSZP több politikusa - közöttük Horn Gyula volt kormányfő - még decemberben tett javaslatot arra, hogy a kormány hívjon választási megfigyelőket Magyarországra. A szocialista parlamenti képviselők a külföldi szakértők jelenlétét már januártól kívánatosnak tartották volna, ám a kormány illetékesei akkor úgy nyilatkoztak, hogy erre nincs szükség.”
„Úgy tudjuk, hogy ellenzéki politikusok az EBESZ szakértőivel ismertetni kívánják a bizottság megválasztásának módját és a testület működésének eddigi tapasztalatait is.
2002. február 20.
Népszabadság: Az EBESZ bízik a tisztaságban
„Megbízható és korrekt a magyar választási rendszer - jelentették ki az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája küldöttségének tagjai. Salamon László fideszes parlamenti képviselő keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az EBESZ delegációja a nemzetközi szerződéseknek és a szokásjognak megfelelően érkezett Magyarországra, s kedden a parlament alkotmányügyi bizottságában a választási előkészületekről, illetőleg a jogi környezetről kívánt tájékozódni. Arról egyébként, hogy a parlamenti választást miként ellenőrzik majd, a szakértői küldöttség tapasztalatai alapján döntenek.”
„Salamon hangsúlyozta, hogy a választási szervekbe valamennyi párt delegálhatja képviselőjét, s a szavazatösszesítés is nyilvános. Ennek ellenére a magyar fél nyitott arra - fogalmazott a politikus -, hogy az EBESZ dokumentumaiban szereplő valamennyi választási intézményt meghonosítsa. A hatályos törvények egyébként a hazai - és a külföldi - választási megfigyelőkről nem rendelkeznek, bár információnk szerint a nemzetközi szervezet szakértői már korábban is felhívták a figyelmet erre.
Salamon elmondta, hogy a találkozón a képviselők tájékoztatást adtak az Országos Választási Bizottság (OVB) megválasztásának módjáról, és ezzel kapcsolatban "élénk eszmecsere" bontakozott ki az ellenzék és a kormánypártok között. Wiener György szocialista képviselő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az MSZP néhány politikusa részben a választási bizottság kiegyensúlyozatlan összetétele, részben a rendkívül éles hangú kampány miatt kezdeményezte korábban nemzetközi megfigyelők meghívását. Wiener szerint a helyzet indokolja, hogy a külföldi szakértők a választás folyamatát a korábbinál fokozottabban ellenőrizzék. Az EBESZ képviselői viszont kijelentették - közölte Salamon -, hogy most is a szokásos rutinszerű jelenlétre készülnek. Ezt Wiener cáfolta, hozzátéve: a külföldi szakértők csak a pártok képviselőivel folytatott megbeszélést követően alakíthatják ki álláspontjukat.”
2002. április 8.
Az EBESZ megfigyelők előzetes jelentése az első forduló után.
És a végkifejlet
2002. április 25.
Origo: Módosíthatná az eredményt az OVB által tárgyalt javaslat
„Az Országos Választási Bizottság szerdai ülésén hosszas vita után sem tudott dönteni arról a beadványról, amely szerint a visszalépő jelöltekre leadott szavazatokat nem lehetne figyelembe venni a mandátumok kiosztásakor. Ez alapján az SZDSZ elvesztené mandátumai egy részét a Fidesz javára. Tóth Zoltán szakértő szerint azonban a törvény egyértelmű, a beadvánnyal nem lehetne érdemben foglalkozni.”
„Poczkodi Balázs, az SZDSZ és Szoboszlai György, az MSZP által delegált OVB-tag szerint a beadvány tévedésen alapszik, így el kell utasítani. Ha ugyanis a visszalépő jelölt töredékszavazatai nem számítanak, csökkenne az SZDSZ mandátumainak száma, de ugyanígy visszamenőleg meg kellene semmisíteni az 1994-es és 1998-as eredményeket is. A többség azonban úgy döntött, hogy érdemben foglalkozni kell a kérdéssel.”
„Tóth Zoltán, a Közép-kelet-európai Választási Szakértők Egyesületének főtitkára szerint ha a testület elfogadná az indítványt, akkor megváltozna az eredmény, és a kormány többsége jóval kisebb lenne, egyes számítások szerint 195-191 mandátumarányra csökkenne. Ezen logika alapján viszont az MSZP és az SZDSZ akár nyerhetett volna 1998-ban, amikor kisgazdák léptek vissza szintén nagy számban.”
2002. április 25.
Origo: Kuncze szerint a politika játékszerévé vált az OVB
„Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke jogi gengszterizmusnak nevezte, hogy az Országos Választási Bizottság nem utasította el azonnal azt a beadványt, amelynek értelmében az SZDSZ-től a visszalépő jelöltek miatt le kellene vonni a listás mandátumok egy részét.”
„Kuncze Gábor szerint az OVB ezzel megkérdőjelezi 3 millió választó döntését, és fenntartja a bizonytalanságot, megingatja az embereknek a demokratikus választási rendszerbe vetett hitét. Kuncze elmondta, hogy a szerda esti döntés óta égnek a telefonvonalak az SZDSZ székházában, és mindenki erről az ügyről érdeklődik.
Bordás Vilmos, az OVB Fidesz által delegált tagja szerint a testületnek minden beadványt napirendre kell tűznie, és jogilag kimunkált formában kell választ adnia. ’Tegnap este kilenc után kaptuk meg a beadványt, idegesek, tikkadtak voltunk, és nem lett volna idő, hogy mindenki elmondja véleményét.”
„Éppen azért ilyen a választási törvény, hogy kiegyensúlyozott legyen a választás - magyarázta Kuncze, aki szerint az OVB azért nem döntött azonnal, mert a kormányhoz közel álló tagjai még konzultálni akartak pártjuk vezetőivel, és ez is azt bizonyítja, hogy mennyire ragaszkodnak a hatalomhoz.
Bordás Vilmos szerint nincs igaza Kunczénak. ’Az OVB ülésein általában mindig az MSZP és az SZDSZ delegáltjai kettesben kerültek kisebbségbe, a többi párt delegáltja, még a Munkáspárté és az Új Baloldalé is ilyenkor ellenük szavazott. Több OVB-döntést megtámadtak a Legfelsőbb Bíróságon is, de minden ügyet megnyertünk.’ Bordás szerint mindez bizonyítja, hogy a testület elfogulatlanul működött.”
2002. június 3.
Origo: Az OVB visszadobta a Fidelitas aláírásgyűjtését
„Egyelőre nem kezdheti meg országos aláírás-gyűjtési akcióját a Fidelitas - aminek célja többek között, hogy újraszámoltassák a szavazatokat -, mert az Országos Választási Bizottság formai hibák miatt megtagadta az aláírásgyűjtő hívek hitelesítését. A Fidelitas bejelentette, hogy azonnal korrigálják a hibát, és újra az OVB-hez fordulnak.”
„A Fidesz ifjúsági szervezete azt szerette volna elérni, hogy összegyűjtsenek annyi aláírást, ami után az Országgyűlésnek kötelezően napirendre kell vennie a választási eljárásról szóló törvény módosítását, és meg kell vitatnia a 2002-es országgyűlési választások szavazatainak az újraszámolásának ügyét.”
2002. július 4.
Index: A Fidesz-vereség után bukkantak fel a visszaélésekről szóló pletykák
Bár a szavazat-újraszámlálási mozgalom táplálását az elmúlt egy hónapban a Fidesztől átvette annak ifjúsági szervezete, a választási eredmények relativizálását már rögtön az első fordulós vereség után megkezdte a párt vezetése. Áder János alelnök emlegetett először ’több száz’ visszaélést, később pedig Orbán Viktor jelentette be, hogy ’nem érti’ az eredményeket. A Fidesz indította be az úgynevezett demokráciavonalat is, amelyen bárki bejelenthette észrevételeit. Egy héttel a választások után pedig a Fidesz másik alelnöke, Szájer József jelentette be, hogy pártja …törvénymódosítást és újraszámlálást javasol. Szájer magyarázata szerint minden korábbinál több aggály és kétely merült fel a rendkívül szoros választási eredmények miatt, ezért a Fidesz népi kezdeményezéssel kívánja a parlament elé vinni a választási törvény módosítását.”
2002. július 4.
Origo: Politikai blokád alatt az Erzsébet híd
A választási szavazatok újraszámlálását követelő tüntetők reggel nyolc óra tájban lezárták a budapesti Erzsébet hidat. Az utat nyolc gépkocsival torlaszolták el és óriási dugót okoztak. A rendőrségi akció már megkezdődött, két szervezőt már elvittek. A helyszínre érkezett Demszky Gábor főpolgármester is. A hatóságok kérik, hogy mindenki türelemmel várja a helyzet megoldását és aki teheti, kerülje el a híd környékét. A tüntetők tudják, hogy amit tesznek törvénytelen, de addig nem hajlandók elmenni, amíg nem számolják újra a voksokat.
A tüntetők szervezetének nincs neve, azt állítják magukról, hogy spontán szerveződtek. A rendőrségi egységek megérkeztek a helyszínre, köztük kommandósok is, a tüntetés két szervezőjét már elvitték.
A rendőrök azt kérték, hogy legalább a mentőket engedjék át, de eddig csak egy mentőautót engedtek átmenni a hídon. A kocsik még az úton vannak. A személygépkocsik hosszú sorban torlódtak a Kossuth Lajos utcán és a Rákóczi utat is elérte a dugó.”