A Gazeta Wyborcza a magyarországi be- és elvándorlásról

 

 

A worldcrunch című, a világsajtó arra érdemesnek tekintett írásait angol nyelven közlő portál Migráns életek című sorozatában Magyarország és a bevándorlás – Aggasztó kétirányú utca címmel közölte Michael Kokotnak a lengyel Gazeta Wyborcza című lapban megjelent cikkét.
 

Magyarországon erős az ellenségesség a bevándorlókkal szemben. Orbán Viktor vitatott miniszterelnök különösen nyers volt egy minapi tévéinterjúban: „Nem akarunk bevándorlókat az országunkban.”

De figyelemre méltó volt az is, hogy Orbán Párizsból beszélt, ahol részt vett a január 11-i egységmeneten azt követően, hogy iszlám terroristák a francia fővárosban megölték a Charlie Hebdo szerkesztőségének több tagját és másokat. „A gazdasági migráció csakis bajt okoz” – mondta Orbán.

Magyarország az utóbbi időben Európa egyik legnépszerűbb célországává vált a menedékjogot keresők körében. 2014 januárja és novembere között mintegy 35 ezer kérelmet regisztráltak, tízszer annyit, mint két évvel korábban.

Mivel számos európai ország lezárta a határait, a Magyarország és Szerbia közötti határ népszerű célponttá vált a bevándorlók körében. Olyan frekventált, mint egykor a Törökország és Görögország közötti határ volt, amelyet ma egy Görögország által épített kerítés zár le. Ez az oka annak, hogy olyan sok a tragikus eset, amikor tengeri úton akarnak eljutni Görögországba. Tavaly Bulgária is követte a példát, hasonló akadály építésével. Mindkét országban csökkent a bevándorlók száma.

A Magyarországra illegálisan érkezők fele Koszovóból jön, amelyet az EU sok tagállama nem ismer el hivatalosan államként. Meghatározatlan státusa nehézzé teszi állampolgárai számára azt, hogy nyugati országokba utazzanak, de a Szerbia és Magyarország közötti átjárható határ viszonylag egyszerű átlépést kínál. A szíriaiak és afgánok további két olyan etnikum, amelyek számaránya gyorsan nő Magyarországon.

A helyi önkormányzatokban felállított polgárőrségek ki tudnak szűrni valamennyit a határon átlépni próbáló titkos utazók közül. Ezt a fajta megfigyelést az önkormányzatok gyakran azért szervezik, mivel a helybeliek gyakran vádolják a bevándorlókat azzal, hogy szemetet és kioltatlan tüzeket hagynak maguk után a környező erdőkben.

Az újonnan érkezők nagy többsége számára azonban Magyarország csupán megállóhely a Nyugatra vezető úton. Azokat, akik menedéket kérnek, őrizetlen menekülttáborokban helyezik el. Ott készítik elő további útjukat Ausztria, Németország vagy Svédország felé, ahol sokakat már ott tartózkodó rokonok várnak.

A bevándorló-ellenes hangulat Magyarországon általános. A Tárki magyar intézet szerint a megkérdezett állampolgárok 67 százaléka mondta azt, hogy ellenezné a kínaiakat az országban, és még több, 78 százalék nem akar bevándorlókat látni az arab országokból. Mint kiderül, a magyarok elutasító nép. A válaszolók mintegy 60 százaléka nem szeretne „pirézeket” sem látni, egy nem létező etnikumot, amelyet a felmérés számára találtak ki.

Orbán, miközben nagyon egyértelműen beszél a Magyarországon lévő külföldiekről, elkendőzött egy további okot, amely a migránsokkal kapcsolatos ellenségessége mögött rejlik. Kormánya, amely nacionalista vonaláról híres, aggódik a többi uniós tagállamba irányuló magyar kivándorlás miatt. 2004 óta mintegy 350 ezer, többségében fiatal és magasan képzett ember hagyta el Magyarországot és indult Nyugat felé.

A kormány sok mindent megpróbált, hogy megállítsa az exodust és hogy megakadályozza, hogy a diplomát szerzők elhagyják az országot, magas összegű büntetéssel sújtva a külföldi alkalmazást a hazaival szemben előnyben részesítő fiatal munkakeresőket. A korlátozást később az EU nyomására visszavonták.

 

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal