rss      tw      fb
Keres

Már a jobboldali sajtó is megbolondult?!



Most van csak bajban a Magyar Kormány: jobboldali újságírók írnak tiltakozó levelet L. Simon Lászlónak, a Magyar Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága elnökének. Nyíltat. Megfogalmazója Huth Gergely, a Magyar Hírlap főszerkesztőhelyettese.

Képzeljük el a címzettet, amikor először ezt kell olvasnia: „Az Önök által elfogadott médiaalkotmány és a már parlamenti vitára bocsátott új médiatörvény alapjaiban veszélyezteti az írott sajtó szabadságát.”
Azután meg ezt: „A médiaalkotmányba (…)  hibák is csúsztak. A legfőbb hibája a balliberális közéleti körök által követelt és alkotmányossági okból végül helyesen elvetett gyűlölettörvény belecsempészése a törvényszövegbe”.

Továbbá ezt:

Önök elmulasztották részletezni, hogy pontosan mi számít például személy elleni gyűlöletkeltésnek. Így könnyen előfordulhat, hogy ha a Magyar Hírlap Gyurcsány Ferencet az állampolgársági népszavazás kampányában kifejtett uszítása okán hazaárulónak minősíti, akkor a bíróság majd a gyűlöletkeltés megvalósulását látja a kijelentésben. Köztudomású, hogy a sajtóperekben már eddig is elfogadhatatlanul ellentmondásos volt a bírósági ítélkezés, ezért a pongyola törvényszöveg újabb lehetőséget ad a véleménynyilvánítás aránytalan fokú korlátozására”.

És végül még ezt is: „A törvény ráadásul bevezeti a médiabiztos intézményét is. Ő olyan személy lenne, aki hivatalból vagy névtelen bejelentésekre is kezdeményezhet eljárásokat, és terjeszthet fel médiumokat a bírságolásra”.

A címzett nyilván nem hülye, és világosan látja: ezek beszartak. Nem fogták fel, hogy a Fidesz hatalma örökké fog tartani, és egyáltalán nem bíznak abban, hogy a párt elég körültekintően tesz majd különbséget a hozzájuk hűséges és a velük ellenséges újságírók között. De hát ezek nem látják a lényeget! Hogy hiszen ott van, bele van téve gondosan a törvénybe: hatósági jogkörrel felruházva működik majd egy politikai biztos, akinek épp az a szerepe, hogy EGYEDÜL és a SZEMÉLYES ELKÖTELEZETTSÉGÉVEL biztosítsa a lehetséges panaszok szelekcióját. És erre ez a Huth Gergely mit tekint a legnagyobb hibának?  Éppen azt, ami az ő biztonságukat garantálja! Még ő kifogásolja a médiabiztos beállítását! Megzakkant ez az ember? Hát tényleg nem érti, miről van szó?

Na most akkor az ugyebár már nem lehetséges, hogy az ember felhívja ezt a Huth Gergelyt, és megpróbálja elmagyarázni neki, hogy maradjon már csendben, ne erősítse a nyílt levelével a törvény ellenzőinek táborát. Ezzel elkéstünk, a nyílt levél már kint van. A liberális sajtóban meg már tegnap is voltak olyan hangok, hogy lám, lám, a jobboldali újságíróknak sem tetszik, amit a kormány csinál, tehát megjelentek az első hajszálrepedések! A franc ebbe a demokráciába, hogy ilyenkor nem lehet megnyitni megint azt a Recsket! Micsoda sajtó az ilyen?! Hogy bízzon meg az ember bennük, amikor azt látja, hogy a sajátjai is hülyék?!

Van még persze az a megoldás is, hogy akkor legyen maga Huth Gergely a médiabiztos, mert így talán legalább a jövőben befogja a száját, csakhogy ebben meg nem a bizottság elnöke dönt, úgyhogy ez a lehetőség most kiesett. (Ki dönt, ki dönt! Hogy lehet ilyen hülyeséget kérdezni?!)

Jó, akkor tehát Huth Gergelyt már nem érdemes felhívni – de kit hívjunk fel? Nem kérdés: a lépcsők mindig fölfelé vezetnek. Hívjuk tehát fel a laptulajdonost. És mondjuk meg neki, hogy azért ez így most nem megy. Csináljon valamit ezekkel az emberekkel, rá van bízva, hogy mit, de gyorsan, mert éppen elég a külföldi liberálisok mozgolódása. Szorít az idő. Igaz, a hazai média szerencsére nem ébredt fel, és attól nem kell félni, hogy nyugati módra, sztrájkkal fognak ellenállni, jól látható, hogy eszükben sincsen. (Pedig akkor, köztünk legyen szólva, nagy bajban lennénk, hiszen a mi híreink sem jutnának el a tudatlan emberekhez.) De hát az istenért, mögöttük is állnak erők, s ki tudja, milyen rafinált módszerekkel kezdik el kijátszani mégis a hegemóniánkat?! Nem kéne megvárni, amíg beindulnak. Úgyhogy nosza! Legyen igaza Huth Gergelynek: van oka félni. Nem ott és nem attól, ahol és akitől gondolja, de ez már legyen az ő baja.

Minden alattvalójáért azért ez a kormány sem vállalhatja a felelősséget!

(Lévai Júlia)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!