Demokratikus önkormányzatizmus

 

2010-ben, a hatalomátvételt követően a Fidesz első üzenete az volt Nyíregyházán, hogy ez a város a csőd a szélén áll, a teljes gazdasági összeomlás határán. Még „emlékművet” is építettek a város adósságának: a főtéren hónapokig kellett kerülgetni a hatalmas hirdetményt, bőven szántak időt az agymosásra! Azonnali tárgyalásokat kezdtek az adósságszolgálat átütemezéséről a város bankjával, és csak úgy hullottak a fejek a városházán, a cégeknél, intézményekben! Senki nem akadt, akinek a hangja kihallatszott volna az óriási csatazajból, vagy aki képes lett volna túlkiabálni a ricsajt azzal a mondanivalóval, hogy Nyíregyháza gazdálkodása teljesen átlagosnak tekinthető. Épp a középmezőnyben foglal helyet a megyeszékhelyi önkormányzatok, a nagyobb városok között: Debrecennél vagy Hódmezővásárhelynél például sokkal jobb képet mutatott.

Ó, micsoda szerencse is volt az, hogy a közgyűlés mindjárt átruházhatta a gazdasági társaságok tulajdonosi jogait a polgármesterre mint az arra legalkalmasabbra! Üzleti tervek, mérlegbeszámolók, vezetői kinevezések – tanár, mérnök, ügyvéd, óvónő, orvos ne is vacakoljon ilyesmivel a közgyűlésben, mikor itt a kiváló menedzser, dr. Kovács Ferenc polgármester! Két éven keresztül még a Fideszes városatyáknak se lehetett fogalmuk arról, mi történik a város cégeinek gazdálkodásában, csak a polgármester, dr. Kovács szűk köre lehetett beavatott. A megválasztottakkal szemben a polgármester korábbi munkaköreiből magával hozott bizalmasok láttak csak bele a kártyákba.

Egy kis illusztráció a fentiekhez.

Amíg a Szervezeti és Működés Szabályzat I. fejezet Általános Rendelkezéseinek büszke 6. pontja így fogalmaz:

(6) Az Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű  nyilvánosságot teremtve intézi Nyíregyháza Város közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.

 – nos, addig az SZMSZ 5. számú melléklete (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének átruházott hatáskörei fejezetében a polgármesterre átruházott hatáskörök) sok fontos tétel, például a házszám-megállapítás mellett ezt tartalmazza a szabályzat:

(1) Önkormányzati tulajdonú ingatlan szerzéséről, elidegenítéséről, illetőleg a tulajdonjog változással járó minden más jogügyletről, használatba adásáról, vagy hasznosítási jogának átengedéséről, illetve megterheléséről, azon jelzálogjog létesítéséről, ingyenes átruházásáról, követelésről való lemondásról nettó 15.000.000 Ft-ig a polgármester dönt.

(2) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek esetében a közgyűlés hatáskörét a Polgármesterre ruházza át a gazdálkodó szervezetek alapítása, illetve megszüntetése kivételével.  

(3) Egyéb gazdálkodó szervezetek, intézmények esetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tagsági jogok gyakorlására a Polgármester jogosult.  

(4) Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos olyan rendelkezési jog gyakorlását, amely nem köthető a (1) bekezdéséhez (különösen szolgalmi joggal, beépített ingatlanok funkcióváltásával vagy tulajdonosi hozzájárulás kiadásával, telekalakítással járó feladatok) a közgyűlés a polgármesterre ruházza át.

Hát így. Hogy is írták az Általános Rendelkezések között: szabadon, demokratikusan, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlása, blablabla.

Az Állami Számvevőszék vizsgálata kellett a változáshoz. Persze csak módjával! Mert az SZMSZ legutóbbi változata szerint se tekinthet be a cégek, intézmények gazdasági ügyeibe akárki, akit a város népe felhatalmazott a saját képviseletére, csak a Gazdasági és tulajdonosi bizottság tagjainak van erre jogosultságuk.  Hatan vannak, közülük ketten az ellenzékből, hogy szavuk se lehessen, és nincs is, mert hát orvos, tanár, jogász, vállalkozó alkotja a grémiumot, esélyük sincs a részletekben lakozó sok kis ördöggel szemben. De talán még jobban érzékelteti a „korszellem” sajátosságát, hogy az ugyancsak hattagú Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottságnak mindössze két jogász tagja van! Ha egyszer ennyit juttattak a közgyűlésbe a zemberek… vagyis hozzáértők, szakértők igencsak nehezen férkőzhetnek a város ügyeinek közelébe.

Nyíregyházának nincs gazdasági ügyekben, városfejlesztésben, műszaki kérdésekben illetékes alpolgármestere, a meglévő két – kulturális és szociális – alpolgármester hatáskörét is szűkítette az új SZMSZ. Dr. Kovács és kabinetvezetője, portfoliómenedzsere és esetleg még a jogásza kezében koncentrálódik minden, de minden. Gondolom, minél kevesebb beavatott látja tisztán a folyamatokat, annál könnyebben befolyásolhatók. De állása is csak annak lehet, akire rábólintanak.

 

Választási plakátok 2014 szeptemberében Nyíregyházán – MTI/Balázs Attila


Mindenesetre így nem csoda, hogy az ellenzéki pártok Nyíregyházán a helyi ügyekben sem voltak képesek ellene tartani a rezsimnek, hiszen elképzelni se tudták korábban azokat a technikákat, cseles, rafinált megoldásokat, amelyek úgy ürítették ki a helyi közéletet, a demokrácia tereit, hogy sokan utólag is csak akkor értik meg mi történt, ha valaki elmagyarázza nekik! Különösen nehezen értelmezik a helyzetet a fiatalabbak, akiknek már nem mond semmit például a szocialista demokrácia kifejezés. Pedig a lényeg akkor is a mellékletekben volt.

 

Veszprémi Erzsébet újságíró

(Beszéde a Szolidaritás demonstrációján 2013-ban és díjnyertes műsora 2008-ból)

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal