Guardian: „Hat éve minden nap három orvos és két ápolónő hagyta el Magyarországot”

 

 

A The Guardian című brit lap A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat orvostoborzása káros Magyarországnak, de India el tudja viselni az orvosok exodusát címmel közölte Daniel Nolan (Budapest) és Jason Burke (Delhi) cikkét. A két országból érkezett orvosok arról beszélnek a The Guardiannak, hogyan érinti saját hazájuk egészségügyi ellátását az Egyesült Királyság orvoshiánya.

„Hat éve minden nap három orvos és két ápolónő hagyta el Magyarországot” – mondja Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke, amikor arról a küzdelemről beszél, amelyet az EU közép- és kelet-európai tagállamai folytatnak, hogy meg tudják tartani kiválóan képzett egészségügyi dolgozóikat.

„Mindig beszéltünk erről a gondról: a fizetések Magyarországhoz képest tízszer akkorák Svédországban, Norvégiában, Németországban, Nagy-Britanniában, akárhol” – mondta Bélteczki, aki a regionális szolidaritás erősítésére szólított fel az ügyben, valamint arra, hogy háromszorozzák meg a magyar orvosok havi fizetését mintegy 1500 euró körüli összegre.

A kormány 20 milliárd forintot ígért az új orvosok fizetéséhez bónuszokban, hogy lelassítsa a végzősök kiáramlását a nyugati országokba. Ám Magyarország pénzhiánytól szenvedő kórházaiban ez az intézkedés megosztónak bizonyult, mivel az új orvosok, akik aláírtak egy őket öt évre röghöz kötő szerződést, most esetleg többet kereshetnek, mint az idősebb specialisták. „Amit a kormányzat tesz, az kaotikus” – mondja Prinz Gyula, a budapesti Szent László és István kórház infektológiai osztályának a vezetője.

Az A-Team Health Recruitment a budapesti operaház melletti kis irodájából a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NSH) nagy-britanniai és írországi kórházaiban helyezi el az ügyfeleit, mondja Tóth-Batizán Emese, a cég elhelyezési vezetője. „Nehéz volt elfogadtatni az NSH kórházaival, hogy nálunk van ugyan némi közvetítői díj, de sokkal olcsóbb velünk dolgozni, mint helyetteseket alkalmazni.” A társaságnak most jó kapcsolatai vannak az észak-írországi, Leicester és Newcastle megyei, valamint a London körüli kórházakkal. A cég arra szakosodott, hogy a brit szigeteken helyez el orvosokat, más vállalatok Norvégiára, Svédországra vagy Németországra koncentrálnak. „Sok lehetőség van a piacon” – mondja Tóth-Batizán.

Prinz amiatt bánkódik, hogy elvész „az orvosok jól képzett, sokat tudó középgenerációja, mert közülük a legtöbben elmentek Nagy-Britanniába a fiatalokkal együtt, hiszen az ő számukra soha nem dolgozták ki ezt a bónusz-rendszert”. „Jó néhány kiváló szakember ment el, és azért ment el, hogy ottmaradjon” – mondta.

Kivétel az a fiatal altatóorvos, aki minden évbe egy évet tölt Angliában, hogy így egészítse ki jogszerűen éves magyarországi fizetését. A legtöbben odaköltöznek, és a már Nagy-Britanniában dolgozó magyar orvosok több mint kétharmada nem tervezi, hogy hazatérjen – mutatta ki a Szinapszis elnevezésű közvélemény-kutató.

A megkérdezett orvosok közel negyede a magyar egészségügyi szektorban népbetegségszerű korrupciót nevezte meg kulcsfontosságú tényezőként, amely a hazatérés ellen szól.

A rutinszerű „zsebbe fizetés”, amely a magyar egészségügy kerekeit olajozza, a szocialista rezsim hagyatéka. A Fizettem című korrupcióellenes honlapon több ezernyi beszámoló olvasható arról, hogy a magyar páciensek és családjaik hogyan fizetnek vesztegetéseket, hogy megszerezzék az orvosok és nővérek figyelmét.

Az egyik azt mondja: „Az anyám rákban szenvedett. Több műtéten esett át, és rendszeresen kapott kemoterápiát. Zsebbe fizetéssel elintéztük, hogy két hét múlva legyen időpontja, ne a szokásos két hónap múlva. Abban a másfél évben, amikor anyám beteg volt, valószínűleg 350-500 ezer forint közötti összeget adtunk az orvosoknak készpénzben.”

Egy másik beszámoló egy északkelet-magyarországi fogorvosról szól, aki minden helyi érzéstelenítésért zsebbe kért pénzt: „gyökértömés, foghúzás, tömés, bármi, ha nincs meg az extra pénzed, nem kapsz érzéstelenítést.”

Zombor Gábor egészségügyi helyettes államtitkár a zsebbe fizetés (hálapénz) eltörlését úgy minősítette: „a szükséges első lépés a szektor rendbetételéhez”.

Bélteczki azt mondja, „egészségügyi reformról beszélünk, de az igazság az, hogy nincs elég pénzünk az egészségügyre”. „Most Magyarországon kevesebb pénzért kell dolgozni, vagy sokkal többet kell dolgozni”.

Közben Arvind Choudhary, egy kezdő orvos, aki az állami Northern Railway kórházban, Delhiben dolgozik a járóbeteg-rendelésen, idén fogja elhagyni Indiát, hogy Nagy-Britanniába menjen. Az reméli, hogy amint befejezi a Buckingham egyetemen a posztgraduális képzést, munkát talál a brit NHS-nél.

A 25 éves Choudhary azt mondja: „Abban, hogy az ember külföldre megy, a fő tényezők a fizetés és a jobb életstílus. Az állami szektorban itt egy orvos jut 40 betegre, ami nem elég. Egy állami kórházban nincs mód a szakmai fejlődésre. Nincs semmi, ami motiválná az embert. Nagy-Britanniában jó a fizetés – bizonyosan jobb, mint a havi 800 angol font sterling, amennyit itt kap az ember – és a munkaidő nem lesz őrjítő.”

Az indiai főváros másik végén, a Gerincsérülések Központjában Fairlyn L Jangte Kom, egy 32 éves ápolónő az ország távoli és szegény észak-keleti részéből szintén Nagy-Britanniába szeretne menni. „Jól képzett ápolónő vagyok, nyolcéves tapasztalattal. Ahhoz, hogy elmenjünk, le kell tennünk bizonyos vizsgákat… De én bármikor el akarok menni a jobb fizetésért és a jobb életstílusért. Az ápolónőket Indiában nem tisztelik annyira, mint Nyugaton” – mondja Kom.

A Nagy-Britanniában bejegyzett orvosok közül mintegy 25 ezer végzett Indiában. Az NSH toborzásával ez a szám várhatóan nőni fog.

Sok indiai mindent elkövet, hogy ki tudja fizetni a minőségi magánkezelést, miközben az állami egészségügyet rosszul fizetik és rosszul vezetik. A felzárkózó gazdasági hatalomnál a legutóbbi adatok szerint mindössze hét orvos jut 10 ezer főnyi lakosságra, ellentétben Nagy-Britanniával, ahol ez a szám 28. Még nagyobb a hiány Indiában ápolónőkből és bábaasszonyokból, akikből tízezer főnyi lakosságra 17 jut a nagy-britanniai 88-cal szemben.

Ám a vezető egészségügyi személyzet, az igazgatók és a szakmai testületek nem aggódnak az NSH toborzása miatt. „Nincs ezzel problémánk. És ha elmennek külföldre, további gyakorlatot szereznek, ami segít nekünk” – mondja Dr SK Chhabra.

Nagy-Britannia számára India egészségügyi szakemberek forrása. Ám Dr. Radjeev Sood, a delhi Fortis magánkórház veseátültetési és urológiai főorvosa azt mondja, hogy a trendek megváltoztak a három évtized alatt, amióta orvosként dolgozik.

„Régebben a fizetés és a technológia volt a két fő tényező, de ez mostanra megváltozott. Legalábbis a magán- és céges kórházakban nincs különbség a technológiában és a lehetőségekben. Ha Nagy-Britanniában bemutatnak egy új technológiát, akkor az ott is hozzáférhető” – mondja Sood.

A magánszektor Indiában az elmúlt évtizedben virágzott fel, és visszavonzott külföldről néhány orvost.

Az egészségügyi turizmus is növekvő piac. Országosan az egészségügyi idegenforgalom 2013 és 2015 között a prognózisok szerint évi 20 százalékos növekedésre számíthat egy friss jelentés szerint.

A fizetések az indiai magánszektorban viszonylag versenyképesek – mintegy a kétszeresét teszik ki az állami kórházakban fizetettnek –, és a kórházak gyakran állják az összehasonlítást a nyugati közegészségüggyel.

Az NHS egyik vonzereje, hogy a szerződései jelentős munkahely-biztonságot garantálnak más országokhoz képest, amelyek például a Közel-Keleten szintén egyre több indiai egészségügyi dolgozót vonzanak.

„Indiában sok orvost képzünk ki, így a kiáramlás valójában semmit sem változtat. Az NSH nagy orvoshiányban szenvedett már tíz évvel ezelőtt is, és akkor is Indiából toborzott, de ennek nem volt hatása” – mondja Sood.

Dr. SS Agarwal, a mintegy 250 ezer orvost tömörítő Indiai Orvosszövetség elnöke úgy véli, hogy a nagy-Britanniába távozók óriási része visszatér, hogy „a hazáját szolgálja”.

„India felemelkedik és ragyog, olyan lehetőségeket akarunk teremteni itt, hogy biztosítsuk, ne legyen agyelszívás. Nekem mindenféle lehetőségem volt arra, hogy elmenjek, de szeretem a hazámat, ezért maradtam” – mondja Agarwal.

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal