Svéd lap beszámolója a Merkelt váró Budapestről

 

 

A Dagens Nyheter hétfői számában jelent meg Jan Lewenhagen Az EU vagy Oroszország? – válaszúton az ország című írása. A tudósító budapestieknek tette fel a kérdést. A válaszok: 1. Orbán Viktor csak pénzt akar Putyintól, mivel eladósodtunk. Meg akarjuk mutatni Merkelnek, hogy az EU-hoz akarunk tartozni, nem pedig a keleti világhoz. Jó gazdasági kapcsolatokat akarunk Oroszországgal, de nem akarunk lekötelezettekké válni. 2. Magyarul beszélőként születtem Erdélyben, és az EU változtatta meg az életemet, a szabadságot az unió adta nekem. Ezért azt is hiszem, hogy az EU a legjobb Magyarország számára. 3. Az EU a legjobb Magyarország számára. Putyin olyan módszereket alkalmaz, amelyekkel az ember nem rokonszenvezhet, az Ukrajna elleni agresszióra gondolok. Úgy vélem, emberi jogokat is korlátoznak az országában. 4. Nagyon nehéz kérdés. Meggyőződéses Orbán-párti vagyok. Ha közeledik Oroszországhoz és Putyinhoz, van rá oka. Nagyra becsülöm Merkelt is, de nem gondolom, hogy az EU fogja meghatároznia a mi politikánkat.
 

Magyarország az EU-t vagy Oroszországot fogja választani? Viharos politikai ősz után kerül napirendre a kérdés, amikor Angela Merkel és Vlagyimir Putyin most kis különbséggel Budapestre látogat. Tegnap tartották az első tüntetést – Európáért.

Hétfőn ebédidőben érkezik a német szövetségi kancellár, Angela Merkel Budapestre, rövid találkozóra a magyar kormányfővel, Orbán Viktorral.

Már vasárnap délután emberekkel telt meg a Kossuth tér a Parlament előtt, akiknek volt egy üzenetük Merkel számára. Meg akarjuk mutatni neki és Európának, hogy Orbán nem Magyarországot jeleníti meg, amikor közeli barátja akar lenni Putyinnak, mondja a 27 éves egyetemista és blogger, Gulyás Balázs, a szervezők egyike.

További két, hasonló demonstrációt jelentettek mára, hétfőre.

A Kossuth térre néhányan EU-s zászlóval a kezükben érkeztek, mások Orbánt ostorozó plakáttal, ketten nagy, „Angela, szabadíts meg minket a gonosztól!” szövegű molinót hoztak.

Csak mi magunk szabadíthatjuk meg magunkat, mondta a beszélők egyike, de, kancellárasszony, elvárjuk, hogy ne hunyj szemet afölött, amivel az Orbán-maffia foglalatoskodik.

Időről időre felhangzott az „Európa! Európa! Európa!” szavalókórus, a rendezvény végén pedig együtt elénekelték Beethoven Európa-himnuszát.

A szervezők a vasárnapi demonstrációt az ősszel tartott tüntetések folytatásának tekintették.

Kezdődött azzal, hogy Gulyás Balázsnak sikerült tömegnyi résztvevőt összegyűjtenie a Facebookon a kormány tervezett internetadója elleni spontán utcai tiltakozásra. Október végén tüntetők tízezrei irányították tiltakozásul moblitelefonjuk fényét az esti égbolt felé az Erzsébet-hídról.

Az internetadót visszavonták.

A demonstrációk nem pártpolitikusak. Az ellenzéki pártok a lobogóikkal és egyéb pártjelképeikkel együtt nemkívánatosak. Kevés a hitelük a tavaszi választás után, amikor képtelennek mutatkoztak arra, hogy a kormányzópárt, a Fidesz kihívói legyenek. Elijesztenék a népeket a részvételtől, véli Gulyás Balázs, aki maga az MSZP-t hagyta el.

A legnagyobb ellenzéki párt, a szélsőjobboldali Jobbik soha nem jutna arra a gondolatra, hogy részt vegyen [a tüntetésen]. A Jobbik távolságot tart az EU-tól és bírálja Orbánt, amiért Magyarország támogatja az Oroszország elleni szankciókat.

Tavaly télen Orbán Viktor Moszkvába utazott, egy hatalmas üzlet megkötésére. Az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal együtt aláírt egy megállapodást, amely szerint a Roszatom nevű orosz vállalat átfogó orosz állami hitelekkel két új atomreaktort fog építeni Pakson.

Most, február 17-án Putyin Budapestre jön, hogy viszonozza Orbán moszkvai látogatását. Már létezik egy demonstráció terve, a Keletitől a Nyugatiig haladó szimbolikus menet formájában.

Az atomerőmű-üzletre éppen a Krím orosz megszállása és az ukrajnai válság igazi kitörése előtt került sor. Amikor aztán Orbán állást foglalt az Oroszországot sújtó szankciók ellen, ezt úgy értelmezték, hogy Magyarország az EU egységfrontját akarja megtörni.

Orbán és Putyin, a két politikai vezetők között is vannak hasonlóságok. Mindkettő a nemzeti értékek képviselőjének állítja be magát, továbbá a nemzet megmentőjének, olyannak, aki történeti megaláztatásokat fog jóvátenni – [ez] Orbán esetében az első világháború utáni béke, amely Magyarországnak területe kétharmadába került, Putyin esetében a Szovjetunió összeomlása 25 éve. Orbánt hol Putyin kistestvérének nevezik, hol Puszta-Putyinnak.

Ennek fényében értelmeződik Merkel látogatása – ő fogja megakadályozni Orbánt a további keleti irányú lépések megtételében, mondják.

Kovács Zoltán, a magyar kormány szóvivője az egészet agyrémnek tartja. – Merkel és Orbán oly gyakran találkoznak EU-s ügyek révén, hogy Merkelnek nincs szüksége Budapestre utazni ezért. Magyarország ezenkívül elkötelezett NATO- és EU-tag, azt pedig, hogy támogatjuk a szankciókat, megmutattuk az EU-s külügyminiszterek múlt heti találkozóján, mondja a DN-nek.

A demonstrációt szervező Gulyás Balázsnak sincsenek illúziói Orbán és vendége, Merkel nyilvános megjelenésével kapcsolatban. – Nem hiszem, hogy nyíltan bírálni akarja Orbánt. Olyan képeket fogunk látni, amelyeken a két vezető mosolyogva kezet ráz, mondja.

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal