Spiegel: Merkel visszafogott volt Budapesten

 

 

A Der Spiegel című német hetilap Látogatás Magyarországon – Merkel nem beszél világosan címmel közölt első tudósítást a német kancellár budapesti látogatásáról. Orbán Viktor lazíthat: Angela Merkel magyarországi látogatásán eltekintett a vitatott kormányfő túlságosan szigorú bírálásától, sőt még dicséretet is osztott.
 

Angela Merkel Budapesten bájos vendégként lép fel. „Egészen különösen örül, hogy megint egyszer Budapesten lehet” – mondja a kancellár az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott közös sajtóértekezleten. Magyarország 1989-es döntésével, hogy megnyitja az osztrák határt, az ország fontos sarokkövet tett le a német egységhez vezető úton – mondta Merkel.

A kancellár asszony látogatását feszültséggel várták: a kétharmados többséggel kormányzó Orbán nemcsak a hazájában, hanem az egész Európai Unióban vitatott, egyebek között például azért, mert megnyirbálja a sajtószabadságot az országában. Hétfőn is az utcára mentek a polgárok Budapesten, hogy tiltakozzanak a korrupció és az alkotmányt a saját elképzelései szerint alakító Orbán tekintélyelvű kormányzási stílusa ellen.

Mindemellett a jobboldali konzervatív politikus nemzetközileg azért is vitatott, mert intenzívebbé akarja tenni Magyarország üzleteit Oroszországgal. Tekintettel a parázsló ukrajnai válságra, amelyben Oroszország kétes szerepet tölt be, Orbán ezzel is sokat eljátszott a hiteléből európai kollégáinál.

Merkel számára ez az első magyarországi látogatás volt azóta, hogy Orbán 2010 tavaszán felemelkedett miniszterelnökké. És amilyen visszafogottan a kancellár asszony megfogalmazta a bírálatát, Orbán alighanem tartósan örülhet a tekintélyes vendégnek. Merkel inkább megmaradt a kritikus utalásoknál, amelyek aligha lehettek nagyon fájdalmasak Orbán számára. Csalódás érte tehát azokat, akik azt remélték, hogy Merkel talán éppen olyan világosan fog beszélni, mint újévi beszédében, amelyben a német polgárokat óva intette az iszlámellenes Pegida mozgalomtól.

„Felhívta Orbán figyelmét, hogy egy demokráciában nagyon fontos becsülni az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepét akkor is, ha az embernek olyan széles többsége van, mint a magyar miniszterelnöknek” – mondta egyebek között Merkel. A társadalmak abból élnek, hogy ezek egymással versengve a legjobb útért küzdenek. „Azt hiszem hogy ez Magyarország számára is fontos modell.” Egy utalás tehát, és ez lehetővé tett Orbán számára, hogy megőrizze az arcát – még akkor is, ha Merkel közölte, hogy a továbbiakban még találkozik „a civil társadalmi erőkkel” is.

És ezen túl is – legalábbis a sajtó egybegyűlt képviselői előtt – művészien becsomagolt kritikus fejtegetések következtek. Így Merkel például dicsérte a két ország intenzív kereskedelmi kapcsolatait, és hangsúlyozta, hogy a német gazdaság számára fontosak a megbízható keretfeltételek. Ez alighanem a különadókról szólt, amelyeket Orbán fokozatosan kivetett a távközlési vállalatokra, a bankokra és a médiakonszernekre.

Merkel visszafogott maradt akkor is, amikor arról volt szó, hogy Magyarország Oroszországtól függ az energia terén. Fontos az energiaforrások diverzifikálása – mondta a kancellár. Pedig hamarosan Vlagyimir Putyin orosz elnök érkezik látogatóba Magyarországra, hogy új atom- és gázüzletekről tárgyaljon.

A legszókimondóbb akkor volt Merkel, amikor Orbán „illiberális demokráciájáról” kérdezték, amely saját szavai szerint a magyar miniszterelnök szemei előtt lebeg. Hogy ez összeegyeztethető-e az Európai Néppárt (ENP) szellemével? Ebben a pártban tömörülnek Európa kereszténydemokrata és konzervatív-polgári pártja, köztük Merkel CDU-ja és Orbán Fidesze.

Az ENP három pilléren nyugszik: a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív pilléren. Az „illiberális” szóval nemigen tud mit kezdeni – mondta Merkel. Orbán ettől nem zavartatja magát. Csak ismételni tudja álláspontját, hangsúlyozza: „A demokrácia nem jelenti azt, hogy annak szükségszerűen liberálisnak kell lenni.”

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal