Bayerischer Rundfunk: Pénzsegélyekről szóló álhírek terjednek Koszovóban

 

 

A Bayerischer Rundfunk, a bajor közszolgálati rádió- és tévéadó „Híresztelések pénzsegélyekről – Merk Pristinába utazik” címmel közölt összeállítást a honlapján. Miután a koszovói menekültek megrohamozták Bajorországot, Merk, Bajorország  Európa-ügyi minisztere a helyszínre utazott a kiutazási hullám visszaszorítása érdekében. Koszovóban olyan híresztelések keringenek, hogy a menekülteket Németországba érkezésükkor pénzsegély várja.

Bajorországban jelenleg mindenütt csak egy dologról van szó: reagálni kell. Minden nap sok menekült érkezik a Bajor Szabad Államba, és menedékjogot kér. Feltűnően sokan jönnek Koszovóból. Emilia Müller szociálisügyi miniszter csütörtökön számokkal állt elő: 2014-ben egész évben 8860 koszovói töltött ki menedékjogi kérelmet, a folyó év első néhány hetében már 10 410 ember tette meg ezt. A menekülteket befogadó állomások újra túlzsúfoltak, ezért életbe léptették a téli szükségtervet.  


Találgatások a hátérről

A 2008-ban függetlenné vált Koszovóban nagy a szegénység. Az 1,8 millió lakos mintegy 40 százaléka számít szegénynek. Minden harmadik ember napi 1,40 eurónak megfelelő összegből él. Ezért különösen a fiatalabbak hagyják el a hazájukat munkát keresve.

A bajor kormány tanácstalan a tekintetben, hogy mi állhat a hirtelen roham mögött. Marcel Huber, a miniszterelnöki hivatal vezetője azt mondta, nincs sem háború, sem rendkívüli természeti esemény. Ellenkezőleg: az emberek buszokon érkeznek, és „többnyire jókedvűek”. Itt „a menedékjoggal való szervezett visszaélésről” van szó.


Híresztelések szítják a kiutazáshoz a kedvet

Koszóvóban állítólag olyan híresztelések vannak forgalomban, amelyek szerint Németországban mindenkit 1500 eurónyi „üdvözlő pénzzel” fogadnak. Minden újonnan érkező kap 1500 eurót – mondják.

A menekültek újra és újra erről számolnak be, mondják a befogadó állomásokon dolgozó segítők. Joachim Hermann belügyminiszter erről azt mondta a tartományi parlamentben, hogy Koszovóban egyenesen szórólapokat osztogatnak arról, hogy milyen pénzek várják Németországban az érkezőket. A Bajor Menedékügyi Tanács sem tud magyarázatot az aktuális kivándorlási hullámra. Stephan Dünnwald szóvivő felszólította a bajor kormányt, hogy ahelyett, hogy az elijesztést erősítené, kutassa fel az okokat.


Bajorország levonja a következtetéseket

A Bajor Szabad Állam szerint a feladattal a szövetségi kormánynak kell foglalkozni. Herrmann belügyminiszter „véget akar vetni ennek a gyakorlatnak”. A Bundesratban benyújtott kezdeményezéssel Bajorország el akarja érni, hogy Koszovót és Albániát minősítsék biztonságos kiindulási országnak, hogy az embereket gyorsabban vissza lehessen küldeni. A FRONTEX elnevezésű Európai Határvédelmi Ügynökségnek emellett jobban kell őriznie a szerb-magyar határt – mondta Hermann.

A bajor kormány most meg akar változtatni néhány szabályt. A balkáni államokból érkező menekülők a továbbiakban már csak élelmiszercsomagot kapnak majd a tervek szerint – az élelmiszerre szánt pénzt törlik. Emilia Müller szociális ügyi miniszter tulajdonképpen megszüntette az élelmiszercsomagokat. De nem akarnak „vélt vonzerőt” kreálni – mondta Huber. A Menekültügyi tanács szerint ezek „vak hárító reflexek”. Ehelyett a politikának a koszovói helyzettel kellene foglalkozni, „akkor lehet reagálni, például azzal, hogy gyakorlati támogatást nyújtunk az embereknek a helyszínen”.  


Merk miniszter asszony a párbeszédet keresi

Bajorország diplomáciai szinten is szembe akar szállni az árral. Beate Merk (CSU), Bajororoszág Európa-ügyi minisztere  csütörtökön járt Koszovóban. Világossá tette az emberek számára, hogy menedékjogot kérőként nem látják őket szívesen. Isa Mustafa, Koszovó kormányfője meg akarja akadályozni országa „kivérzését” – hangzott el. Mustafa emellett felajánlotta Merknek, hogy a visszatérni kész polgároknak megkönnyítik az újbóli beutazást. „Közösek az érdekeink” – hangsúlyozta Merk. A CSU-politikus felhívást akart intézni Koszovó polgáraihoz, hogy ne hagyják el a hazájukat. A megbeszélések légköre jó volt, sok kérdésben van egyetértés – mondta a miniszter asszony, aki a kormányfő  mellett a kormány több más tagjával is találkozott.

A bajor parlamentben az SPD üdvözölte Merk pristinai utazását. Angelika Weikert szociális szakértő további lépéseket követelt. Úgy vélte, a helyszínen be kell rendezni tanácsadó irodákat, hogy felvilágosítsák az embereket: alaptalan ígéretek miatt indulnak útnak.


A települések túlterheltek

A szállások megteltek, az újonnan berendezettek is. Sok város és falu legázolva érzi magát az új menekültek nagy számától. És segítséget várnak a kormánytól. Christian Bernreiter, Deggendorf tanácsosa és a körzeti tanács elnöke a Markus Söder pénzügyminiszterrel tartott találkozón óva intett a szociális visszaélésektől. „Nem vagyunk a Balkán szociális osztálya” – mondta.

Söder segítséget ígért, és azt mondta, fellép majd amellett, hogy tovább gyorsítsák a menedékjogi kérelmek elbírálását.

Valójában a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalban a Koszovóból érkezettek menedékjogi kérelmeit különleges prioritással kezelik. A legtöbbet két héten belül feldolgozzák. Hermann azonban ezzel még nem elégszik meg. Bírálta, hogy részben 6-8 hétig eltart, amíg az érkezők egyáltalán be tudják nyújtani a kérelmüket.  


A rendőrszakszervezet éles bírálata

Tekintettel arra, hogy Koszovóban nagy a szegénység és nincsenek perspektívák, a szakszervezet kinyilvánította: megérti a menekülők döntését, hogy el akarják hagyni az országukat. Az erről jelenleg folyó vita rossz irányba megy, véli Jörg Radek, a rendőrszakszervezet elnöke: nem szabad a Szövetségi Migrációs Hivatalra hárítani az egész felelősséget, vagy gyors tömeges kitoloncolásokat követelni megoldásként. Hanem „Németország a nemzetközi közösségben kötelezettséget vállalt arra, hogy Koszovóban működő állami struktúrákat és élhető feltételeket teremt”. Most vállalni kell a felelősséget is ezért a fiatal államért – mondta Radek.


Mindenki veszít – csak az embercsempészek nyernek

Az embercsempészek remekül keresnek a menekülőkön. Subotica szerb város az embercsempészek fellegvárává fejlődött. Szemtanúk szerint ezek a csempészek ma már Suboticáról buszokkal viszik át az embereket a határon Magyarországra, és aztán részben egyenesen a németországi befogadó állomások ajtajáig. A helyi rendőrség gyakran szemet huny, mindegy, hogy a szerb vagy a magyar oldalon. Néhány menekült azt állítja, hogy a rendőrség munkatársai is a csempészrendszer tagjai.

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal