Veszprém, fürdőváros

 

Lesz. Hamarosan. Mert a veszprémiek úgy akarják. És a NER-ben, mint tudjuk, csak akarni kell. Mondhatjuk úgy is: a Veszprémben megvalósuló uszoda az akarat diadala. Semmit sem ért a nemzeti együttműködésből az, aki 4 milliárdot „pöti” túlzásnak ítél egy országgyűlési képviselői helyért. Az akarat nem forintosítható, az akarat maga a hátország, amely egyaránt mozgásteret biztosít Felcsúton, Veszprémben, Minszkben, Berlinben, Moszkvában és Brüsszelben is. ( A francba: Washingtonban?) Vagy a Veszprémi Aréna közelében, vagy a Jutasi út mentén épül az új komplexum, majd meglátjuk, a „főlényeg”, hogy a kormány (feje) rábólintott. Régi veszprémi hagyomány – tán Gizella királyné hagyta ránk –, hogy január végén, az újév reményekkel fűtött előszobájában a nép kíván egy nagyot. Becsukja a szemét, elcsendesül, majd kimondja: kell az uszoda! És lőn.

De haladjunk sorjában. „Zöld utat adott a kormány a veszprémi uszodáról szóló beruházásnak – hangzott el Némedi Lajos (mit tesz a Mindenható: a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje az időközi választáson) sajtótájékoztatóján. „Orbán Viktor miniszterelnök aláírta a kormányhatározatot, miszerint a kormány az illetékes tárcavezetőktől előterjesztést vár a négymilliárd forintos beruházás részletes programjáról. A menetrend magában foglalja a műszaki és pénzügyi ütemezést a források évenkénti bontásával, a fejlesztés meghatározásával, az ingatlanok tekintetében a beruházás megvalósítását szolgáló tulajdonosi jogállás kialakításával.”

Orbán és Némedi Veszprémben – Facebook


Miután Rubovszky polgártárstól – mint a Fidesz világosító Szent Gergelyétől – tudjuk, hogy a demokrácia a többség diktatúrája, nem szeretnénk a többség akaratával szembe menni, de fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a sajtószabadság megyei fellegvárában az alábbi kisebbségi véleményekbe ütköztünk.

B. Erzsébet a veol.hu facebook oldalán: „Tényleg? – most? – ájszen’ negyven, harminc, húsz, tíz évvel ezelőtt is óhaja volt a veszprémi lakosságnak ama letarolt strand helyett egy használható pancsoló! Nem ötvenméteres, nem trambulinos, csak úszható, használható vízfelület, ami ugyan luxus a Balaton közelsége mellett, de emelhetnők a város ázsióját, s tán megfizethető kikapcsolódást biztosított volna az itt élőknek. Jó tudni, hogy ez a majd félévszázados remény most szárba szökkenni látszik; csak, mert a politikai irányzat, s az iránynak elkötelezett, igen nagyrabecsült, sokunk által elismert sportképviselője is mellé állt annak, amit hatvanezer ember nem tudott eléggé óhajtani ez idáig? Valósuljon meg! – de, Hargitay ikon! – nem kár érte?”

N. Vilmos, ugyanott: „Nem az uszoda ellen vagyok, de az üzemeltetésre is lesz majd pénz? Az igénybevevők fenn tudják majd tartani? Vagy a város polgárainak emelt adójába fog kerülni?”

Szemlátomást destruktív, akadékoskodó vélemények, a Rubovszky-féle demokrácia-paradigma esküdt ellenségei a véleményformálók, mi is csak azért idézzük őket, hogy ne érjen bennünket az a vád, hogy elhallgatjuk a maroknyi kisebbség véleményét.

A négymilliárdos fejlesztésben vélhetően kulcsszerepet játszik majd a Veszprémber Zrt., amelynek vezérigazgató-helyettesi székében (óóóó – csak nem?) na, ki segíti a nemzetgazdaság jövőjét és az „ép testben ép lélek” mozgalom felvirágoztatását is biztosító döntéshozatalt? Maga Garancsi Mária, igenigen, a mi Garancsipistánk testvére. De ez mellékszál, és reményeink szerint majd csak a buldózerek és betonkeverők megjelenésével válhat fősodorrá.

De vissza a királynők városának akaratához. Azt is mondja Némedi képviselőjelölt, hogy „Amikor Orbán Viktor január 17-én Veszprémbe látogatott, több városfejlesztési célkitűzésünket ismertettük vele. Tavaly, amikor több száz veszprémi polgárral beszélgettünk, sokan kérték, hogy legyen egy sportuszodánk. Miniszterelnök úr már akkor szóban biztosított a támogatásáról, az ő szavának hitelességét bizonyítja a tegnap elfogadott kormányhatározat.” Nos, a miniszterelnökünk szavának hitelességét még saját maga sem képes megingatni bennünk („Most is azt mondom a külföldi diplomatáknak, hogy ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok"), különösen nem egy olyan ügyben, amely – vigyázat, ravasz marketingfogásként tekintélyre való hivatkozás történik – egyszerűen jár Veszprémnek. Ezt már Hargitay András világ- és Európa-bajnok, olimpiai bronzérmes egykori úszócsoda mondta, idézzük is: „Veszprémnek kell uszoda, mert a lakosok megérdemlik, jár nekik. Olyan létesítményben érdemes gondolkodni, ami előremutató. A sport mindenféle szempontból jó, fontos, hogy minden korosztály ki tudja használni a leendő létesítményt.” Mondom, úszó és nem kormányszóvivő, ezért a nem túl szofisztikált mondatokat majd a tettek helyettesítik. Mert mint a veol.hu világgá kürtölte: „Szakmai oldalról dr. Hargitay András világ és Európa ­bajnok, olimpiai bronzérmes úszó, utánpótlás kapitány segíti a tervezett veszprémi uszoda megvalósulását.… A költségvetéssel kapcsolatban elhangzott, a megvalósítás körülbelül három és négymilliárd forintba kerülhet. Dr. Hargitay András elmondta: egy ilyen létesítmény fenntartása mindenképpen költséges, de a sport és az egészségmegőrzés adta előnyök nem válthatóak pénzre.”

De nem ám. Fő az egészség. Ezt onnan is tudhatjuk, hogy Némedi alpolgármester lukratív kampányában kulcsfontosságú volt, hogy együtt melegítsen be óvodás gyerekekkel a veszprémi Óvodai Olimpián (több száz szülő, nagyszülő…). A személyes példa többet ér ezer kampánytrükknél. Na jó, biztos ami biztos, Némedi alpolgármester, képviselőjelölt megetette a zsiráfokat az állatkertben, Nemesvámoson, a hurkafesztiválon – ahol fellépet a Borostyán Népdalkörön és a Lencseszemek Asszonykörön kívül a litéri Szárazág Néptáncegyüttes is (semmit sem tudnak arról, mire is használják őket) – átadta a díjakat. Kampánygyűlésén megjelent Pintér belügyminiszter, és a magyar kultúra napja alkalmából pedagógusok képzőművészeti kiállítását nyitotta meg emígyen: „A magyar kultúra napja az egész nemzet főhajtása a múlt értékei előtt. Azok előtt, akik valamit hittel tettek, alkotni, szólni mertek” (hosszan tartó, szűnni nem akaró taps). A Városi Művelődési Központ zsúfolási megtelt előcsarnokában köszöntötte Bodosi György költőt azzal, hogy „a kultúra nem csak tudást és műveltséget, hanem erkölcsöt is hordoz”.

Megérkeztünk. Az erkölcs mint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének – ezúttal – négymilliárdos fundamentuma, egyfajta szent Grál, amely „a birtoklójának földi és égi szerencsét (és boldogságot) kölcsönöz. A Grált csak a kiválasztott személy találhatja meg, ám sosem mutatkozik meg olyan formában, hogy származása és formája pontosan meghatározható legyen.” 

Nem láthatja a Grált például Hartmann Ferenc, a Demokraták Veszprémért frakcióvezetője sem, aki szerint „a Veszprémi Közüzemi Zrt. (mit tesz a Mindenható: itt is igazgatósági tag Garancsi Mária) rezsicsökkentés miatt várhatóan 240 millió forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni, a Bakonykarszt Zrt. 2014. évi vesztesége pedig a közműadót is figyelembe véve 360 millió forint. Ha az állam nem kompenzál, akkor ezt a veszprémiek adóforintjaiból kell megfizetni. [Ezek a cégek az új uszoda üzemeltetésében is fontos szerepet játszanának – S.J.] A segítség helyett a kormány négymilliárdos ígérvénnyel próbál Veszprémben országgyűlési mandátumot vásárolni. Uszodát ígér műugró toronnyal, de most csak 25 milliót fordít erre. A gazdasági ügyekért „felelőtlen” alpolgármesternek, Némedi Lajosnak pedig nem zsiráfot kellene etetnie és orrszarvút simogatnia a Veszprémi Állatkertben, hanem a súlyos problémák megoldásával kellene foglalkoznia.”

 A magunk részéről elítéljük ezt a kákán is csomót kereső, retrográd attitűdöt. Mi már az ünnepélyes uszoda-megnyitó lázában égünk, csak… Csak hát nehezen megy ki a fejünkből a veszprémi piac egyik zöldségárusának dünnyögése, aki egy régi viccet aktualizált: „A legtöbb politikus belepisil a medencébe, de Orbán a trambulinról.”

 

Simkó János újságíró

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal